A Dél-Alföld nagy része és Szeged környéke egyáltalán nem összeszerelő üzem

A Telex vette észre a társadalmi egyenlőtlenségek problémájával foglalkozó Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont által készített térképet, melyen az látható, hogy Magyarország déli megyéiben, illetve ami elsőre furcsán hat, de Hajdú-Bihar megyében is kevesen dolgoznak ezen a területen. Hasonló a helyzet Budapesten és környékén, illetve a Balaton körül, de itt általában jobban megtalálható más megélhetési lehetőség is.

A Magyarországra települt nagyobb üzemek fontos munkalehetőséget jelentenek egy-egy régióban. Hazánkban a férfiak 1,9 százaléka, a nők 3 százaléka dolgozott 2019-ben összeszerelő munkakörben. Az ország 170 településén viszont 10 százaléknál is többen dolgoztak összeszerelőként, ezek a települések nagyfoglalkoztató ipari munkahelyek környékén találhatóak a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont által közzétett adatok szerint.

A Telex cikke emellett megjegyezte, hogy május 19-i miniszterjelölti meghallgatásán Palkovics László, az azóta Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője azt mondta, hogy „Magyarország nem összeszerelő ország, ez a kép pontatlan”.

Erre Mellár Tamás közgazdász, a PM politikusa akkor úgy reagált, hogy ha a magyar többségi tulajdonú vállalkozások exportja az összes export 50 százaléka lenne, és a magyar termékek exportjának több mint 50 százalékát képviselnék a high-tech termékek, akkor lehetne azt mondani, hogy Magyarország nem félgyarmati ország, amelynek csak összeszerelő üzemei vannak, és „környezetszennyező akkumulátorgyártást hoz be”.

Az ultimate érv az ilyen összeszerelő üzemekkel kapcsolatos viták során, hogy velük munkahelyeket lehet teremteni. Csakhogy az alacsony hozzáadott értékkel működő összeszerelő üzemekre alapozott gazdasági modell egyre törékenyebbé válik. Többnyire azért is, mert a robotizáció gyors térhódítása miatt belátható időn belül egyre kevesebb munkásra lesz szükségük.