Szeged csak a második „legzöldebb” város Pécs után, viszont itt növekedett a zöldterületek aránya

Az ENSZ egy 2014-es jelentése szerint hazánk népességének 71%-a élt városokban akkor, a világ népességének pedig 51%-a. Ez az arány 2050-re Magyarországon 82%-ra fog nőni, a világon pedig 66%-ra, éppen ezért a városi zöldterületek szerepe különösen fontos lesz a jövőben – írja a Portfolion megjelent cikk, melyet a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa jegyez.

Megvizsgálva hazánk 100 ezer fő feletti városinak – Debrecen, Kecskemét, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged – zöldterületeit egyértelműen kiderült, hogy 2005 és 2019 között mindössze Miskolcon (24%-al), és Szegeden (12%-al) növekedett jelentősebb mértékben, Debrecenben, Győrben Nyíregyházán gyakorlatilag stagnált, Kecskeméten 24%-al, Pécsen pedig 9%-al csökkent mindez. Ahogyan jól látható 14 év alatt nem történt jelentős változás nagyvárosinak zöldterületének méreteiben.

Ami még jól kifejezi a zöldterületek arányát, hogy hány négyzetméter mindez városonként nominálisan, tehát függetlenül annak méretétől és lakosságától. A számok szerint a legkisebb területen Debrecen (1,744 km²) zöld, ami azért meglepő, mert ez hazánk második legnagyobb városa egy Nagyerdővel, de területileg is jelentős. Ezután Nyíregyháza (1,910 km²), Győr (2,119 km²), Kecskemét (3,026 km²), Miskolc (3,470 km²) és Szeged (3,796 km²) jön növekvő sorrendben, de messze a Mecsek lábánál fekvő Pécs viszi a prímet a maga 10,599 km²-ével, amely több mint hatszorosa Debrecennek.

A címben is felvetett zöldterületek aránya azért is fontos, mivel az írás szerint korábbi kutatások igazolták már, hogy a városi zöldterületek jelentős hatással vannak az emberek életminőségére. A növények számos pozitív tulajdonságaik – például árnyékot ad, megköti a nedvességet, tisztítja a levegőt – mellett segítik a szorongásos emberek gyógyulását, a stressz leküzdését, illetve javítják az emberi viselkedést és jellemet.

 A zöldterületek továbbá ösztönzik minden korosztály fizikai aktivitását is, de egyúttal a gazdasági státusz és az egészség összefüggésében is csökkentik az ollót, azaz a különbséget, így például egy szegényebb polgár is kevésbé hajlamos a megbetegedésre és elhalálozásra egy gazdaggal szemben.

Azonban a témában született tanulmányok szerint a legtöbb ember pihenni jár ezekre a helyekre: leülnek, állnak, vagy fekszenek. Ugyanakkor a gyaloglás miatt is fontos a zöld, amely pedig a fenntartható és egészséges város alapja. A World Health Organization szerint az egészséges élethez szükséges zöldterület nagysága 9,5 m²/fő.

Az, hogy milyen példák találhatóak külföldi városokban a zöldterület növelésére, ide kattintva olvasható az eredeti írásban.