Szeged csak a második „legzöldebb” város Pécs után, viszont itt növekedett a zöldterületek aránya

Az ENSZ egy 2014-es jelentése szerint hazánk népességének 71%-a élt városokban akkor, a világ népességének pedig 51%-a. Ez az arány 2050-re Magyarországon 82%-ra fog nőni, a világon pedig 66%-ra, éppen ezért a városi zöldterületek szerepe különösen fontos lesz a jövőben – írja a Portfolion megjelent cikk, melyet a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa jegyez.

Megvizsgálva hazánk 100 ezer fő feletti városinak – Debrecen, Kecskemét, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged – zöldterületeit egyértelműen kiderült, hogy 2005 és 2019 között mindössze Miskolcon (24%-al), és Szegeden (12%-al) növekedett jelentősebb mértékben, Debrecenben, Győrben Nyíregyházán gyakorlatilag stagnált, Kecskeméten 24%-al, Pécsen pedig 9%-al csökkent mindez. Ahogyan jól látható 14 év alatt nem történt jelentős változás nagyvárosinak zöldterületének méreteiben.

Ami még jól kifejezi a zöldterületek arányát, hogy hány négyzetméter mindez városonként nominálisan, tehát függetlenül annak méretétől és lakosságától. A számok szerint a legkisebb területen Debrecen (1,744 km2) zöld, ami azért meglepő, mert ez hazánk második legnagyobb városa egy Nagyerdővel, de területileg is jelentős. Ezután Nyíregyháza (1,910 km2), Győr (2,119 km2), Kecskemét (3,026 km2), Miskolc (3,470 km2) és Szeged (3,796 km2) jön növekvő sorrendben, de messze a Mecsek lábánál fekvő Pécs viszi a prímet a maga 10,599 km2-ével, amely több mint hatszorosa Debrecennek.

A címben is felvetett zöldterületek aránya azért is fontos, mivel az írás szerint korábbi kutatások igazolták már, hogy a városi zöldterületek jelentős hatással vannak az emberek életminőségére. A növények számos pozitív tulajdonságaik – például árnyékot ad, megköti a nedvességet, tisztítja a levegőt – mellett segítik a szorongásos emberek gyógyulását, a stressz leküzdését, illetve javítják az emberi viselkedést és jellemet.

 A zöldterületek továbbá ösztönzik minden korosztály fizikai aktivitását is, de egyúttal a gazdasági státusz és az egészség összefüggésében is csökkentik az ollót, azaz a különbséget, így például egy szegényebb polgár is kevésbé hajlamos a megbetegedésre és elhalálozásra egy gazdaggal szemben.

Azonban a témában született tanulmányok szerint a legtöbb ember pihenni jár ezekre a helyekre: leülnek, állnak, vagy fekszenek. Ugyanakkor a gyaloglás miatt is fontos a zöld, amely pedig a fenntartható és egészséges város alapja. A World Health Organization szerint az egészséges élethez szükséges zöldterület nagysága 9,5 m2/fő.

Az, hogy milyen példák találhatóak külföldi városokban a zöldterület növelésére, ide kattintva olvasható az eredeti írásban.

Forrás: Jóna László / KRTK