Május 1-től egy új rendelet teszi lehetővé, hogy az ukrán háború miatti alapanyagbeszerzési problémák okán helyettesítő összetevőket használhassanak az élelmiszerekben úgy, hogy a termék neve és a csomagolása is a régi marad. Arra lehetett számítani, hogy a változtatások a finomított napraforgóolaj és a búza, mint alapanyag cseréjét jelentik majd. Az összetevő-változásokat gyűjtő oldalon máris megjelentek az első termékek, amelyekbe új, helyettesítő összetevő került. Ezeknek nézett utána a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Közleményükben elmondták, hogy a határozat szerint az érintett termékeknél a felülcímkézés mellett lehetőség van a részleges átcímkézésre. Ezek mellett a lehetőségek mellett ráadásul a gyártók kaptak egy harmadik, fogyasztói szempontból új, esetlegesen körülményesebb megoldást is:
nem kell a terméken látszódnia a változásnak, ha a gyártó biztosítja, hogy a boltban kikerül egy megfelelő tájékoztató felirat.
Ebben az esetben az előállítóknak vagy az első hazai forgalmazóknak a Nébih felé is be kell jelenteniük az érintett termékeiket, és a változtatásokról a saját honlapjukon is kötelesek részletesen tájékoztatni a fogyasztókat. A bejelentéseket a vásárlók a Nébih oldalán követhetik – mármint az a vásárló, akinek ehhez kedve, ideje van. Az érintett termékek listája nem is rövid, a Szegedi Paprika Zrt. 35 db konzerv termékét érinti, erről korábban mi is írtunk. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a
A listázott termékekben a napraforgóolajat disznózsírra cserélték. A változtatást Szegedi Paprika Zrt. oldalán az ukrán háborúval indokolja: „A jelenlegi ukrán háborús helyzet miatti alapanyag beszerzési problémák szükségessé teszik, hogy a Szegedi Paprika Zrt. által gyártott készétel konzerv termékek esetében a napraforgó étolajat helyettesítsük.” Az összetevőcserét pedig – ahogy írják – a termékek minőségmegőrzési idejének közelében nyomtatásban láthatjuk vásárlóként.
De mit jelent ez táplálkozás egészségtani szempontból?
A leglényegesebb különbség az, hogy a finomított napraforgóolaj nem tartalmaz koleszterint eredendően, de a sertészsír igen.
Dietetikus szakvélemény szerint, 100 g sertészsír kb. 95 mg koleszterint tartalmaz (akinek magas a koleszterinszintje, annak a napi koleszterin bevitele lehetőleg 200 mg alatti kell legyen). A sertészsírnak magasabb a telített zsírsav tartalma, amely a koleszterinszintet növeli, de nem mindegy, hogy a fenti esetben valójában mennyivel emelkedik a készétel telített zsírsav tartalma. Például a „COOP Lencsefőzelék lecsókolbásszal 400g” olajjal készült termékben 100 grammonként 2,5 g zsír, azon belül 1 g telített zsírsav volt, ha olajjal is készült.
Az összetevő-változás miatt érdemes odafigyelnie a cserére azoknak a fogyasztóknak, akik egészségileg érintettek.