A márciusi 8,5%-ról 9,5%-ra ugrott az infláció áprilisban, ez meghaladta a Portfolio 9 százalékos elemzői konszenzusát is: a legmagasabb becslés 9,2% volt, ugyanis ilyen növekedésre egyetlen szakértő sem számított. Utoljára 2001 nyarán, vagyis több mint húsz éve volt példa ennél nagyobb áremelkedésre.
Senki sem számított ekkora áprilisi árnövekedésre: tényleg elszabadult az infláció?
Egy hónap alatt – márciushoz képest – 1,6 százalékkal emelkedtek az árak,
a nyugdíjas inflációs kosár áremelkedése egy év alatt 9,3% volt. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára ugrott meg, a több mint 15%-os áremelkedést szinte mindenki megérzi. Egyetlen hónap alatt majdnem 3,5% volt az élelmiszerek áremelkedése. Átlagon felüli mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek, illetve az ársapkával fixált üzemanyagár még így is tíz százalékkal magasabban van, mint egy évvel ezelőtt.
a maginfláció már tíz százalék fölé, 10,3%-ra emelkedett, ami szintén 2001 eleje óta nem látott szintet jelent.
Az áremelkedésnek több oka van a szakportál szerint. Egyrészt a világon mindenhol évtizedes csúcsokat dönt az infláció, főként az elszálló globális energia- és élelmiszerárak miatt, amelyek elsősorban a háború miatt nőnek. Másrészt vannak belső hatások is:
- A különböző árstopok és a rezsicsökkentés elvileg fékezik az inflációt, ennek köszönhető, hogy Európa középmezőnyében van a magyar drágulás.
- Viszont a kormány az év elején jelentős egyszeri intézkedésekkel élénkítette a keresletet (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz), ami miatt a kereskedők és szolgáltatók ma sokkal könnyebben tudnak árat emelni, mint korábban.
- Mindezek mellett a minimálbér és a garantált bérminimum 20%-os idei emelése is felfelé tolja az árakat,
- a következő hónapokban pedig a háború hatása idézhet elő magas inflációt.
Mint azt megjegyzik kitérőként, a meglepően magas infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank is nehéz helyzetben van. „A kifejezetten gyors pénzromlás fontos, költségsokk alapú tényezőivel szemben a monetáris politika szinte tehetetlen, ám eközben a hitelességének fenntartása érdekében minden rendelkezésre álló lehetőséget meg kell ragadnia” – írják. A teljes elemzés ide kattintva olvasható.
- A KSH közleménye szerint a margarin ára 38, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4%-kal emelkedett egy év alatt.
- A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5, ezen belül a szeszes italok 6,7%-kal drágultak.
- A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6%-kal kellett többet fizetni.
- A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8, a járműüzemanyagoké 12,7%-kal lett magasabb.
- A szolgáltatások díja 6,3%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6%-kal került többe.
- Egy hónap alatt az élelmiszerek 3,4%-kal drágultak, a főcsoporton belül a dió, mák, mogyoró csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a tojásé 14,7, a sertéshúsé 9,8, a baromfihúsé 8,3, a párizsi, kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6%-kal.
- A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7%-kal nőtt, utóbbin belül a konyhai és egyéb bútorok 3, a szobabútorok 2,4, az új személygépkocsik 2,2, a használt személygépkocsik 1,5%-kal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 5%-kal emelkedett.
- A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, a lakásjavítás és -karbantartásért 1,9%-kal kellett többet fizetni.