Az ipari cégeknél csak egy jobb dolog van: ha nagyobb a szolgáltató szektor aránya

Egészen különösnek tűnik első pillantásra, hogy csak Budapesten és Győr-Moson-Sopronban magasabbak a keresetek az országos átlagnál, 18 megyében viszont alacsonyabbak. A tavalyi nettó bérekről kiadott adatok alapján azonban ez a helyzet, és magyarázat is van rá a Portfolio cikke szerint.

Budapesten tavaly 360 ezer forint volt a nettó átlagkereset, amivel magasan verte az ország összes többi régióját – derült ki a KSH Fókuszban a megyék című kiadványából. Második helyen Győr-Moson-Sopron áll 309 ezer, míg a harmadik helyen Komárom-Esztergom van 298 ezer forinttal. A legkevesebb pénzt Nógrád (220 ezer forint), Békés (213 ezer), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg (202 ezer) megye lakói vihették haza 2021-ben.

Csongrád-Csanád megye Budapestet leszámítva a 9. helyre jutott fel 248 341 forinttal, immár Bács-Kiskun megyét is előzve.

Az országos nettó átlagkereset 292 ezer forint volt, ennél az összegnél több pénzt azonban csak két helyen, Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében keresnek. Ezt két dolog magyarázza a Portfolio szerint: egyrészt Budapesten annyival magasabbak a fizetések, mint az ország többi részében, hogy az önmagában is jelentősen felfelé húzza az átlagot, másrészt sokkal többen is dolgoznak a fővárosban, mint más megyékben.

Ez a minta a megyék fejlettségénél, az egy főre jutó GDP-ben is visszaköszön; ott is csak Budapest, és a nyugati régió haladja meg az átlagos fejlettséget, a többi mélyen alatta van. Az adatok alapján az látszik, hogy az iparilag fejlettebb, magasabb egy főre jutó GDP-t termelő régiókban az átlagkereset is nagyobb. Ha a GDP szerinti listába belevesszük Budapestet, akkor látható igazán a valódi különbség. Ebből az következik a Portfolio elemzése szerint, hogy

az ipari cégeknél csak egy jobb dolog van, ha nagyobb a szolgáltató szektor aránya: Budapest kiemelkedő teljesítménye ugyanis döntően ennek köszönhető.

Valószínű egyébként az, hogy Csongrád-Csanád megye egész jó teljesítményénél is ez lehet a döntő tényező, hiszen Békés megyéhez hasonlóan itt sem túl acélos az ipar helyzete, ugyanakkor jóval szebbek az adatok – amit természetesen Szeged húz fel –, mint az ország egik legszegényebb megyéjében, amely közvetlenül mellette található. Csongrád-Csanád megye még az ipari nagyhatalomnak mondott Bács-Kiskun megyét is megelőzte átlagfizetésben és foglalkoztatottságban, bár GDP/fő tekintetében minimálisan elmarad.

Szintén az ipar arányával magyarázta a Világgazdaságnak a regionális egyenlőtlenségek lehetséges okait Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Szerinte az iparosodottság és a bérszínvonal között van összefüggés, ráadásul az ipari keresetek magasabbak a nemzetgazdasági átlagnál, vagyis a több ipar felfelé húzza a területi bérszintet.

Ami még nagyon érdekes adat, hogy 2021 végén országosan az állástalanok aránya az előző évi 4,1 százalék után 3,7-re mérséklődött, ugyanakkor az egyes térségek között óriási eltérések alakultak ki: Csongrád-Csanád (országosan a legjobb az 1,1%-os adattal), Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében a 2 százalékot sem érte el, addig Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 7 százalékot is meghaladta a munkanélküliségi ráta, amely az utóbbiban 9,2 százalék.

Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állók, kedvezmények nélküli nettó átlagkeresetét mutatták be, tehát nem jelenti azt, hogy a budapestiek annyival jobban is élnek, mint amennyivel többet keresnek, ugyanis itt jellemzően az árak is magasabbak. Összességében azonban ahol magasabb a kereset, ott az emberek alapvetően jobban élnek, ha nem is annyival, mint amennyivel több a pénzük – vonódik le a következtetés.