Számítások szerint mára már 30–40 ezer roller népesíti be a magyar utakat

A Jövő Mobilitása Szövetség szakértőinek számításai szerint 3040 ezer rollert használhatnak jelenleg közlekedési eszközként Magyarországon tájékoztatta a szervezet hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint jellemzően 48 kilométert tesznek meg egy-egy eszközzel. Ez a táv a koronavírus-járvány ideje alatt nőtt meg 2 kilométerről, aminek hátterében valószínűleg a közösségi közlekedés nagyobb arányú elkerülése áll.

A rollerek segítségével 3040 perces autóutak, hosszan tartó parkolóhely-keresések 810 percre csökkenthetők

jelezte a szövetség. A szervezet több mint 700 megkérdezett közreműködésével online kutatást végzett tavaly. A hazai válaszadók mintegy 70 százaléka közölte azt, hogy vezetett már valamilyen elektromos járművet. Közülük a legtöbben,

  • 96 százalék elektromos autót vezetett,
  • ezt követte 32 százalékkal a roller,
  • 30 százalékkal az e-bicikli,
  • 18 százalékkal a segway és
  • 15 százalékkal a robogó.

A közlemény idézi Pukler Gábort, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki szerint a fiatalabb generáció tagjai sokkal inkább hajlandóak a különféle közlekedési módok és eszközök közötti váltásra, nem ragaszkodnak a saját tulajdonú eszközhöz, attól függően választanak, hogy adott helyzetben melyik hatékonyabb és gazdaságosabb.

A nem saját tulajdonú eszközhöz való ragaszkodásra jó példa, hogy vidéken elsőként 2021 májusában, Szeged napján eljött városunkba a néhány éve az óceánon túl alapított Lime közrollerrendszer, és ezzel átalakította azt, ahogyan közlekedünk. Azóta a Lime szignifikáns szeletet hasított magának a városban lévő közlekedési módok között.

A Jövő Mobilitása Szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy egy saját tulajdonú e-roller az eszköz vételárán felül nagyon olcsó közlekedési eszköz,

20-40 kilométeres hatótávra elegendő feltöltése 20 forint alatti költséget jelent. A rollerek ingyen szállíthatók a közösségi közlekedésben, de összecsukva elférnek egy kisebb méretű autó csomagtartójában is, tehát alkalmasak arra, hogy használójuk messzebb parkolva, onnan rollerrel érkezzen meg a céljához.

A Jövő Mobilitása Szövetség szerint a mikromobilitási eszközök a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve is jó választást jelentenek. Míg egy benzines autó egy kilowattórányi energia felhasználásával csak 2 kilométert képes megtenni, addig egy elektromos autó 6, egy elektromos robogó 35, egy elektromos roller pedig 100 kilométert. Helyben nem okoznak levegőszennyezést, így

a belvárosok, ahol a legelterjedtebb ezeknek az eszközöknek a használata, élhetőbbek maradnak, és csökkennek a forgalmi dugók is.

A szervezet közleményében kitért arra is, hogy a kerékpárok esetében sokkal egyértelműbb a szabályozás, de a rolleresekre egyelőre semmilyen előírás nem vonatkozik. A mikromobilitás dinamikusan fejlődő piac, ezért a jövőben a városok fejlesztésénél számolni kell ezeknek az eszközöknek a meglétével is. Egyelőre

a közösségi rollerek parkolása rendezetlenné teheti a városképet,

a probléma kezelésére egyre több helyen hoznak létre virtuális vagy fizikai dokkoló állomásokat. A közlemény szerint Budapesten a járvány miatti közlekedési átrendeződés legnagyobb nyertese a mikromobilitási ágazat, azon belül is a kerékpár volt. A Budapesti Mobilitási Terv célkitűzése szerint a kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra eléri az 5 százalékot, a gyalogos közlekedés pedig a 15 százalékot az utazások hosszát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva.

Az EIT InnoEnergy legfrissebb tanulmányára hivatkozva a Jövő Mobilitása Szövetség közölte: a mikromobilitás piaca a következő hat év során 380 millió euróra fog nőni Európa területén. Az EIT InnoEnergy számításai szerint 2030-ra körülbelül 30 millió magán e-kerékpárral és e-robogóval, valamint 2,7 millió közös használatú közlekedési eszközzel lehet majd számolni a kontinensen.

Fotó: Bálint András / Szegeder