Márki-Zay Péter a gonosztól szeretné megszabadítani Magyarországot, amely szerinte egy kifosztott ország

Magyarország egy kifosztott ország – mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje csütörtöki, online közvetített országértékelő rendezvényén. Felszólaltak még az ellenzéki pártok vezetői is, többek között Dobrev Klára, Donáth Anna, Kunhalmi Ágnes, Karácsony Gergely, Jakab Péter és Kanász-Nagy Máté is.

A kifosztott gazdaságról, fizetőssé tett egészségügyről, tönkretett oktatásügyről, tönkretett családpolitikáról, tönkretett nemzetközi megítélésről és tönkretett emberi kapcsolatokról beszélő Márki-Zay Péter kijelentette, hogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök tette az országgal „12 év kétharmadával” – számolt be róla az MTI. A politikus elmondta, egyike annak a 2,7 millió magyar választónak, akik 12 évvel ezelőtt bizalmat szavaztak a kormányfőnek. Hangsúlyozta, bízott abban, hogy a miniszterelnök a kétharmados felhatalmazással élni fog és nem visszaélni. A választóktól kapott hatalommal és az EU-tól kapott több, tízezer milliárddal ha Ausztriát nem is, de sok környékbeli országot utol lehetett volna érni, ehelyett ma Magyarország Romániánál is rosszabbul teljesít – fogalmazott.

A korlátlan hatalom korlátlan korrupciót eredményez, így lett az ország az EU egyik legkorruptabb és legszegényebb nemzete, ami azok között az országok között van, ahol a legrövidebb ideig élnek az emberek – állította Márki-Zay Péter. Az ország nem előre, hanem lefelé ment szinte mindenben, a korrupció, a halálozás, a szegénység mellett a hitelminősítésében, a jogállamiságban is „csak lefelé mentünk 2010 óta” – jelentette ki.

Márki-Zay Péter az elmúlt évek elismerendő és megtartandó eredményei közé sorolta a közmunkát, a játékgépek és a zárt téri dohányzás betiltását, a határon túli magyaroknak adott állampolgárságot és a határkerítést.

A miniszterelnököt bírálva azt mondta, hogy évértékelő beszédében Orbán Viktor képes volt „bármilyen részvétnyilvánítás” nélkül átlépni azon a tragédián, hogy a koronavírus-járvány az ország 43 ezer polgárát ölte meg. A döntéshozók magyarok milliói elől zárták el a felemelkedés lehetőségét, de néhányan korlátlan gazdagságot biztosítottak saját maguknak és barátaiknak. Magyarországon ma egy „magát kispénzűnek hazudó miniszterelnök a leggazdagabb kiváltságos” – állította. Elvették a tanárok szabadságát, 12 éven át lezüllesztették, sőt „fizetőssé” is tették az egészségügyet, az orvosok és a szakdolgozók elvándorlása, az intézmények állapota a kormány egyik leglátványosabb kudarca – emelte ki a szónok. Arra is kitért, hogy a nyugdíjak az elmúlt négy évben 13 százalékot veszítettek a vásárlóértékükből, és ezt a 13. havi nyugdíj még nem kompenzálja.

Amikor a kormány öt százalékos nyugdíjemelésről beszél tíz százalékos infláció mellett, az valójában öt százalékos nyugdíjcsökkentés

– érvelt. Olyan kormánynak kell következnie, amelyik „nem hajbókol Putyin előtt” és nem dobja sutba a vidéki egyetemisták lakhatását egy „kínai, kommunista, migránsegyetem kedvéért” – fogalmazott. Olyan kabinet kell, ami duplájára emeli a családi pótlékot, a minimálnyugdíj növelésével és a minimálbér adójának csökkentésével pedig felemeli a legszegényebbeket – szögezte le. Kijelentette, kormányra kerülve, addig emelik a béreket, amíg meg nem áll a pedagógusok, a rendőrök, az egészségügyi szakdolgozók és a szociális szféra munkavállalóinak az elvándorlása. Megszüntetik a várólistákat és szükség esetén még a magánegészségügyet is ingyenesen elérhetővé teszik. Az oktatás túlzott központosításának megszüntetéséről beszélő Márki-Zay Péter azt állította, hogy felszabadítják a kultúrát, visszaadják a diákoknak az egyetemeket, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez és felállítanak egy korrupcióellenes ügynökséget.

Többek mellett arra is ígéretet tett, hogy egy kormányváltás után elkezdik a felkészülést az euró bevezetésére, öt százalékra csökkentik az alapvető élelmiszerek áfáját és megszüntetik a dohánykereskedelmi monopóliumot.

Leszögezte, hogy komolyan veszik a törvény előtti egyenlőséget, fellépnek mindenfajta diszkrimináció ellen és mindent megtesznek a cigányság felemelkedéséért, Hozzátette, felülvizsgálják és újratárgyalják a Paks2 és a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit. Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy a kormányváltás után Magyarország az EU és a NATO hűséges szövetségese lesz.

Az eseményen felszóltak az ellenzéki pártok vezetői is.

• Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, a választásig hátralévő időben az az ellenzék feladata, hogy eljusson a magyar emberek szívéhez, hiszen ott tép, szaggat leginkább a gyűlöletkeltés, az állandó szembeállítás, a fojtogató megosztottság, az igazságtalanság, az önzés és a pökhendiség, a kiszolgáltatottság és a megrekedtség érzése.
• Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint „Magyarország ma igazságtalan és fenntarthatatlan ország”, hiszen miközben a kiváltságosok felfoghatatlan vagyonokat halmoznak fel, egyre több a szegény ember.
• Csodálatos tavaszt vízionált beszédében Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, jelezve, meg kell értetni az igazságosság, a szolidaritás, a társadalmi különbségek csökkentésének fontosságát az emberekkel, hiszen válságálló társadalmak, nemzetek csak akkor létezhetnek, ha ezek az elvek a mindennapokban is érvényesülnek.
• Donáth Anna európai parlamenti képviselő, a Momentum elnöke azt emelte ki: az együttműködés résztvevői hisznek abban, hogy Magyarország mindannyiunké, azaz mások problémáját, baját, szenvedését is magunkénak érzik.
• Jakab Péter, a Jobbik elnöke arról beszélt: az összefogás pártjai tanultak a 2018-as hibából, felismerték, hogy "nem én vagyok a megoldás, hanem mi vagyunk a megoldás". Fizessenek meg a tolvajok, jólétet minden magyarnak – zárta rövid felszólalását a pártelnök.
• Dobrev Klára, a DK EP-képviselője arról beszélt, az áprilisi választás tétje az, fennmarad-e a demokrata politikusokat, a szabad sajtót és a vele egyet nem értő civileket elhallgattató rendszer vagy "szabad, tisztességes, európai Magyarország lesz".