Tíz éve ezen a napon állt le a Malév
2012. február 3-án reggel 6:00-kor függesztette fel hivatalosan repülési tevékenységét a Malév, az utolsó nemzeti légitársaság. A bejelentés utáni órákban számos külföldi hírportál – például a BBC vagy a New York Times – közölte a hírt, és elemezte a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokat.
A Malév elődje a II. világháború után egy évvel, 1946. március 29-én alakult meg Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) névvel, és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Li–2-es utasszállító repülőgép a Szovjetunióból, valamint később egy háromszemélyes Po–2-es légitaxi, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is a budaörsi repülőtér volt a Wikipédia visszaemlékezése szerint.
Ebben az évben már voltak járatok Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged között is, és így a legnagyobb megyei városokból jóval rövidebb idő alatt lehetett elérni a fővárost, mint vas- vagy közúton.
A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat is, Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben.
Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.
Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév akkoriban Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt úgy, hogy az első a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines lett.
A 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat a társaság.
Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen. A légitársaság ekkorra évi 10–20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
Mivel az EU szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről. 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása esetén, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie.
2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette a visszavásárlást, illetve számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között, és
összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a Malévot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást.
Befektető ilyen körülmények közt nem érkezett, Orbánék pedig egy vagyonkezelőt neveztek ki, akinek feladata a leállás rendezett formában történő levezénylésére volt. A beszállítók egymás után előre követelték a szolgáltatásuk ellenértékét, 2012. február 3-án hajnalban a Boeingeket lízingelő cég Tel-Avivban lefoglalta a Malév ott tartózkodó egyik gépét, mivel a társaság nem fizetett előre. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, Boeing-flottájának nagy részét a bérbeadó ILFC amerikai lízingcég visszavitette az írországi Shannoni repülőtérre.