Szegedi kutatók által is készített tanulmányt próbálnak eltitkolni, amely az elhibázott járványkezelésre világít rá

A Magyar Hang birtokába jutott egy tudományos kézirat, amelyben magyar – köztük szegedi – kutatók számos, Magyarországon szekvenált koronavírus-genomot elemeztek. Megállapították, hogy a pandémia első és második hulláma a hiányos intézkedések miatt volt gyökeresen különböző egymástól, nem pedig azért, mert a második hullámban a vírus fertőzőképesebb volt. A kéziratot állítólag azzal próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől, hogy visszavonták egy bárki számára elérhető tanulmány-gyűjteményből.

A kutatás alapjában véve arra irányult, hogy megfejtsék, miért volt ennyivel erősebb a koronavírus-járvány második hulláma. A kutatók több mint 350 minta elemzése alapján megállapították, hogy az első hullámban sokféle vírusváltozat terjedt Magyarországon, ami arra utal, hogy a járvány hivatalos, 2020. márciusi kezdete előtt ezek észrevétlenül már megjelentek és terjedni kezdtek itthon. Ezek azonban nem okoztak közösségi terjedést, köszönhetően az eleinte gyors és határozott intézkedéseknek. 

A második hullám során egyébként az az eset állhatott fent, hogy az első hullám során hirtelen és határozott lezárások miatt jelentősen megtorpant a terjedés, majd ez később hamis biztonságérzetet adott: sokkal hosszabb ideig – három hét helyett öt hónapig – terjedhetett zavartalanul amellett, hogy egyébként nem találták jelét, hogy gyorsabban tudott volna terjedni az akkor még sokkal kisebb változatosságú vírusvariáns.

Magyarul, a második hullámot okozó vírus önmagában nem volt ütőképesebb, csak a kezdeti szakaszban a hiányos járványellenes intézkedések miatt a második hullám erőteljesebb volt.

A kutatók nem tettek konkrét megállapításokat a járványügyi intézkedéssel, de logikai alapon a tanulmány szerint tehát „a genomikai és epidemiológiai elemzés azt mutatja, hogy a B.1.160 variáns dominanciáját nem belső fertőzőképességbeli előny vagy ismétlődő behurcolások okozták, hanem inkább a vírus számára kedvező epidemiológiai körülmények a rejtett terjedési időszakban.

A lap szerint a tanulmány kéziratát először szabadon hozzáférhetővé tették a kutatók, később mégis visszavonták, és azóta sem érhető el nyilvánosan.

A tanulmány szerzői között az ELTE, a PTE, az SZTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói is megtalálhatók. Vannak olyanok, akiknek a Magyar Hang szerint fogalmuk sem volt arról, hogy a rejtélyes, meg nem nevezett utolsó szerző visszavonatta a kéziratot a lektorálás előtt álló (preprint) tanulmányok közzétételét lehetővé tevő biorXiv-ról: erről csak a lap újságírójától értesültek. Egyesek emiatt fontolgatják azt is, hogy töröltetik magukat a szerzők közül. A lapnak többen is azt mondták, ők a tanulmány nyilvánosságra hozása mellett vannak.

A Magyar Hang úgy tudja, hogy a kutatók eredményeinek várható, a kormányra nézve kellemetlen olvasata miatt a tanulmány már az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetéséhez is eljutott, és ők is a közzététele ellen voltak. A lap információi szerint a kéziratot csak a nyilvános biorXiv szerverről vonták vissza, de a Virus Evolution nevű nemzetközi szakfolyóiratból, ahová lektorálásra beküldték, nem; ez alapján nem valószínű, hogy a lépésnek szakmai okai lennének. Mivel a lektorálási folyamat hosszabb ideig eltarthat, jó eséllyel a végleges változat már a választások utáni időszakban jelenhet meg – jegyzik meg.