Van egy rossz hírünk azoknak, akik a szmog ellen húznak arcmaszkot

Vajon a szmog ellen is véd a maszk? – vetült fel a kérdés szerkesztőségünkben nemrégiben. Mivel ezt egy meglehetősen fontos témának tartottuk, tekintve a jelenlegi járványhelyzetet és a szennyezett szegedi levegőt, úgy döntöttünk, jobb lesz utánanézni. Levegyük a maszkot a villamosról leszállva, vagy jobb, ha inkább fent marad?

Először is nézzük meg, hogy miféle anyagok szennyezhetik a mindenki által beszippantott levegőt. Az Air Quality Index összesen hatféle anyagot különböztet meg, melyek károsnak bizonyulnak. Ebből kettő a levegőben szálló porok összessége, melyek pusztán méretük alapján képeznek külön csoportokat. Az egyik a 10 mikronnál kisebb átmérővel rendelkező szemcsék, a másik pedig a 2,5 mikronnál is kisebb szemcsék összessége. A 100 mikron alatti porok ugyan belélegezhetőek, de ezek nagyrésze már az orrban és a szájban elakad, így nem jut mélyebbre a légutakban. A 10 mikron alatti részecskék, melyeket röviden PM₁₀-nek nevezünk, képesek túljutni a garaton, 4 alatt a tüdőbe is, a 2,5 alattiak, melyek a PM_2,5 jelöléssel illetendőek, pedig konstans lerakódást okoznak. Ilyesmi szemcsék a természetben is keletkeznek például vulkánkitörésnél vagy erdőtüzeknél, de a szilárd tüzelőanyagok égése, valamint a kétütemű és dízelmotorok használata nyom igazán a latba.

Szegeden „szerencsére” leginkább csak a PM_2,5 típusú szállópor van jelen a levegőben, a többi szmog-alkotóelem szinte alig. Azt tekintve ez jó hír, hogy az egyéb öt számontartott vegyület nem károsítja szervezetünket egy belvárosi séta alatt. Abból a tekintetből viszont nem épp kellemes, hogy pont a légrendszerünkbe legkönnyebben lerakódó és legnehezebben távozó, apró átmérőjű szállóporoktól gazdag városunk levegője. Ennek telítettsége van, hogy elszínezi az égboltot a naplemente során, szóval a rózsaszínes koraesti kilátás bármennyire is jól néz ki, sajnos a légszennyezettségre utal.

A szállópor telítettsége a mérőszámokat tekintve mostanság egészen légzőbarát, persze mihez képest. Egy indiai nagyvároshoz képest biztosan, mivel az Air Quality Index ott méri a leginkább fogyasztásra alkalmatlan levegőt. A január elejét meglehetősen gyatrán kezdte városunk, meglehetősen kimagasló számokkal. Az elmúlt idők értékei egyébként valamivel jobbak voltak, így 25 minimum és 127 maximum között tornáznak, de lejjebb görgetve szintén egészen magas számokba futhatunk.

Mivel leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy érdemes-e a szennyezett levegővel szemben maszkkal védekeznünk, ezért ennek is utánanéztünk. Spoiler, a Nature szerint nem. Ázsiában már a 2000-es évek eleje óta hordanak arcmaszkot az emberek a nagyvárosokban, de leginkább a fertőzések és az influenza csökkentése miatt, ahogy azt most az egész emberiség teszi a világjárvány alatt. Orrunk és szájunk eltakarása egyébként a nagyobb porszemek, a pollen és a homok ellen védelmet nyújt, de pont az apróbb szemcsék kikerülésére lényegében alkalmatlan. A PM_2,5 szállóporok annyira aprók, hogy bejutnak a textilszálak között, és a maszk viselete nemhogy csökkenti azok ártalmát. Az egyik legkézenfekvőbb probléma ezzel kapcsolatban, hogy hamis biztonságérzetet ad, így bátoríthatja az embereket, hogy több időt töltsenek kint a szennyezett levegőn, mert azt hihetik, hogy védve vannak a szmog ellen.

A másik, talán még nagyobb probléma, hogy a legtöbb arcmaszkot nem ilyen hosszútávú viseletre tervezték, és a legtöbben egyszerűen túl sokáig hordják ugyanazt a darabot. Ezekben idő után nehezebbé válik a légzés, és felgyülemlik a széndioxid, mely álmosságot okozhat, ami főként egy forró nyári napon válhat kellemetlenné. Az izzadság is roncsolhatja a maszk anyagát, így méginkább alkalmatlanná téve arra, amire való.

Akinek szükséges a mindennapi használathoz, annak munkavédelmi előadás során megtanítják az arcmaszk helyes felvételét, de a lakosság nagyrésze erre nincs kiképezve. A védelem mértéke egyébként sok mindentől függhet, egészen a maszk típusától az egyes emberek arcformájáig, meg persze a saját szokásainktól. A Physics Today egyébként az N95-öst kiáltotta a legdefenzívebbnek kutatásaik alapján.

Mint ahogyan kiderült, a maszk nemigazán véd a légszennyezéstől, ezért más lépésekre van szükség a légszennyezési ártalmak csökkentésére, mivel csak az apró szállóporokhoz évente négymillió haláleset köthető. Sajnos a lakosság nagyrésze nincs megfelelően tájékoztatva arról, hogy milyen esetben viseljenek maszkot. A WHO leginkább a fertőzések ellen javasolja annak hordását, környezeti szennyezések ellen nem. Bármilyen szomorú is, egyelőre a legjobb megoldásnak tüdőnk védelme érdekében, ha egyszerűen otthon maradunk.