Míg az MNB szerint minden rendben, a váratlanul rossz decemberi inflációs adat minden elemzőt meglepett
A Magyar Nemzeti Bank azzal büszkélkedett, hogy tavaly decemberre már megállt az infláció növekedése, így Magyarország az első európai ország, ahol ez megtörtént. Csakhogy árnyalva a képet, az elemzői várakozások decemberre már eleve csökkenéssel számoltak a növekedés stagnálása helyett (azaz továbbra is erőteljesen növekedik), emellett megjelent néhány, némi aggodalomra okot adó adat is.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken kiadott jelentése szerint tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, az egy hónappal korábbi szintet 0,3 százalékkal haladták meg. Az év egészében pedig átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A maginfláció decemberre 6,4 százalékosra emelkedett a novemberi 5,3 százalékról.
Az MNB jelentése szerint minden szép és jó: „az előző hónaphoz képest decemberben nem változott az infláció, így Magyarország azon európai országok egyike, ahol az év végén megállt az infláció tavalyi évre jellemző gyorsulása. Csakhogy az elemzők azt várták, hogy érdemi csökkenést lesz a KSH 2021. decemberi inflációs adataiban, ehhez képest mindenki meglepetésére a novemberi 7,4 százalékon ragadt a mutató. Virovácz Péter, az ING elemzője a hvg.hu-nak úgy kommentálta, hogy a 14 éves rekordon maradt inflációnál is van sokkal aggasztóbb részlet a számokban:
a maginflációs mutató 1,1 százalékponttal megugrott, és decemberben 6,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján, ez bőven felülmúlta a várakozásokat. Legutoljára 2002 elején volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat.
Virovácz szerint azonban a decemberi adat alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy januárban, amikor az élelmiszerár-stop még nem lép hatályba, még magasabbra emelkedjen az infláció. A tavalyi átlagosan 5,1 százalékos infláció után 2022-ben még magasabb lehet az átlagos mértéke: az ING jelenlegi előrejelzése 5,6–5,7 százalékkal számol. A decemberi inflációs adat fényében az ING szakértői arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Várakozásuk szerint az effektív kamat legalább 4,75 százalékra emelkedik majd az idei év első felében. Hogy ennél is magasabbra megy-e, azt nagyban befolyásolja majd a januári inflációs adat.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4 százalékra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. Az inflációra kockázatot jelentenek a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be. Az energiaárak száguldása a következő hónapokban beépülhet az árakba, másrészt több ágazat is „alsó hangon” 10–20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika továbbra is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Mindent egybevetve az idei infláció vélhetően meghaladja majd az 5 százalékos mértéket – vélekedett Nagy. (via MTI)