„Például amikor kipróbálták a Pfizert meg a Modernát a 12-18 éveseknél, kiderült, hogy nem 80-90 százalékos védettséget adott, hanem 100 százalékosat”
– mondta Duda Ernő a lapnak. Azt is elárulta, hogy a tünetmentes fertőzöttségre ráoltás nem reális veszély, az immunrendszer föl van arra készülve arra, hogy egy-két napon belül ugyanazzal a kórokozóval újra és újra fölvegye a harcot. Persze általában beteg embert nem tanácsos oltani, de vannak ez alól kivételek, például a tetanusz vagy a veszettség elleni oltás. Javaslat született, hogy a felépítendő debreceni vakcinagyárban két típusú oltást gyártsanak:
- az egyik a fehérje alapú,
- a másik az inaktivált vírusra épülő technológia.
A kínai oltásnál is alkalmazott inaktivált vírusra épülő technológiáról Duda azt mondta, hogy „ez a leghagyományosabb. Vagy legósdibb. A legkevésbé korszerű. Teljesen mindegy, miként fogalmazunk, attól függ, az ember hogyan áll hozzá. A legjobb, ha azt írjuk, hogy első generációs.
Kétségkívül alkalmas, de – hogy is mondjam – kőkorszaki technológia.”
Nem kell hozzá nagy hozzáértés, nem kellenek hozzá különlegesen drága berendezések, nem szükséges különleges know-how sem. Pasteurék dolgoztak ezzel, tehát az 1800-as évek végétől használják ezt a módszert, ami persze azóta korszerűsödött, de az elv ugyanaz: a kórokozónak az antigénjeit úgy megismertetni meg a szervezettel, hogy közben ne tudjon betegséget okozni.
Orbán Viktor még korábban azt mondta, azért gyártunk majd régebbi technológiával, mert „ilyet tudunk”. Ezt Duda Ernő kikérte magának: elmondta, a világ legkorszerűbb védőoltásának a kidolgozásában Pardi Norberten és Karikó Katalinon kívül még legalább négy-öt magyar vett részt, köztük olyanok, akik mondjuk egy évig dolgoztak kint, jelenleg itthon vannak.
„Az agyi kapacitás megvan hozzá, tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy ezt idehaza megcsináljuk.”
Ha történetesen Karikó Katalin révén a BioNTech létre akarna hozni Magyarországon egy gyártókapacitást, nem hiszem, hogy importálni kellene a szakembereket – tette hozzá. Azt is elárulta, tudomása szerint a Szegedi Biológiai Központban van egy csoport, amelyik ezen a messenger alapú technológiákon dolgozik. „De – ahogy azt többször elmondtam – 35 évvel ezelőtt Karikó Katalinnal mi már csomagoltunk be nukleinsavdarabokat lipid nanorészecskékbe, és juttattunk be a sejtekbe. Ezért amikor arról beszélnek, hogy ez új vakcina – hát azért álljon meg a menet!” – emlékeztetett.
Duda Ernő abban látja a jövőt, ha egy messenger alapú technológiát vásárolnánk meg, és azt kezdenénk el gyártani. Ugyanis bármikor jöhet egy egészen más jellegű kórokozó, amely lehet gomba, baktérium, egysejtű, esetleg féreg. Egy kórokozó az esetek jelentős részében nagyon különleges szaporítási feltételeket igényel, illetve a környezetünkben élő baktériumoknak a 80-90 százalékát egyáltalán nem lehet laborban szaporítani, emiatt
ha egy ilyen baktérium okozna világjárványt, egy ilyen vakcinagyárral semmire sem megyünk.
Nukleinsav viszont mindenféle kórokozóban van, ez alapján egy messenger alapú vakcinát meg lehet szintetizálni, ami egy-két hónapon belül készen van. Ezzel szemben egy ismeretlen baktérium vagy egy ismeretlen vírus esetén még az sem biztos, hogy szaporítani tudjuk, vagy esetleg egy évbe telik, mire megtaláljuk, hogyan lehet ipari méretekben előállítani. Így szerinte a debreceni gyár nagyon jó lesz arra, hogy az eddig ismert védőoltásoknak egy részét, meg a Covid elleni első generációs vakcinákat előállítsuk, de
egy messenger alapú vakcinát előállító gyár alkalmas lenne, hogy a következő hullámok ellen azonnali védőoltást tudjunk készíteni hónapokon belül.
A világ legkülönbözőbb pontjain csinálnak már messenger alapú védőoltásokat úgy, hogy megveszik a technológiát. Ez sok pénzbe kerül, de a debreceni gyár felépítése sem filléres dolog – zárta. A teljes interjú ide kattintva olvasható.