Hogyan élted meg azt, amikor októberben órákra leállt a teljes Facebook-birodalom?

Az ELTE kutatói egy nemzetközi kutatás keretében vizsgálják, hogyan éltük meg ezt az időszakot, milyen érzéseket váltott ki belőlünk, hogyan befolyásolta a közösségimédia-használatunkat és egyáltalán a napunkat az, amikor példátlan módon, több órán keresztül leálltak a Facebook szolgáltatásai. Mi is végeztünk egy nem reprezentatív házi kutatást erről, amelynek eredményeit ennek apropóján közzétesszük.

A Facebookhoz tartozó platformokkal egy időben egyébként a Szegeder épp aznap beüzemelt új honlapja is leállt, összefüggésben a nagy Facebook-leállással. Mi a problémát javítottuk, így hamarabb visszatért minden a régi (vagyis új) kerékvágásba:

Az ELTE kutatói most egy nemzetközi kutatás keretében vizsgálják, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot a felhasználók, amikor leálltak a Facebook szolgáltatásai. „Biztos mindenkiben élénken él Facebook leállása október 4-én, amikor este 6 óra magasságában nemcsak a Facebook, hanem az ahhoz kapcsolódó Messenger, Instagram és WhatsApp applikációk is leálltak. A leállás következtében a Facebook és az Instagram rekordhosszan, hat órán keresztül elérhetetlenné váltak, míg a WhatsApp-on a korábbi tartalmak elérhetőek maradtak, de az új üzenetek már nem jelentek meg” – szól a kérdőív felvezetője.

Aki átélte a nagy leállást, és szívesen segítené a kutatókat egy rövid, anonim kérdőív kitöltésével, azt ide kattintva megteheti. A kérdőív kitöltéséhez 18 évesnek, vagy annál idősebbnek kell lenni.

Az anyavállalat, a Facebook Inc. egyébként új nevet is kapott: a leállás után valamivel Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a neve Meta lesz ezentúl. A vállalat a metaverzummal ott akar lenni velünk mindenhol: a munkahelyünkön, sportolás közben, játék alatt, vagy szimplán csak amikor beszélgetünk valakivel. A Meta jövője tehát eléggé ijesztően hangzik, első lépésük az Oculus VR szemüveget igénylő Facebook Messenger, azaz a Horizon Home megalkotása lesz. Ebben majd úgy beszélhetünk ismerőseinkkel, mintha avatarok lennénk egy kiterjesztett valóságban.

Én is tartottam egy rövid kérdőívet Instagram-sztoriban az ismerőseim körében nem sokkal a leállás után, ennek már eredménye is van, de másképp közelítettem meg a kérdéskört: Akarnád-e, hogy a Facebook, azaz mostmár a Meta összes szolgáltatása végleg leálljon?

• Az igen válaszok – tehát aki nem bánná, ha leállva maradt volna az egész – 65,2 százalékot tettek ki,
• A nem válaszok ebből adódóan – akik tovább használnák a szolgáltatásokat – 34,8 százalékot tettek ki.

Ebből látszik, hogy a nem reprezentatív kérdőívem (23 válasz) eredménye alapján elég sokan gondolják károsnak a platformot. Azért olyan értelemben reprezentatív volt, hogy a világ minden tájáról voltak kitöltők: filippínó, indiai, tunéziai, marokkói, maláj, brit, albán, magyar, de még mauritiusi is. A korosztály sem volt abszolút „boomer” kategória, szinte kivétel nélkül 30 év alatti, de leginkább 25 év körüli fiatalok voltak a válaszadók.

A platform károsságát többnyire talán az adatkezelési és egyéb botrányai miatt érezhették így. Azért ha belegondolunk, egyes nagy techcégek olyan hatalmasra nőttek és megkerülhetetlenné, nélkülözhetetlenné váltak (talán a leállás világított erre rá igazán), hogy szinte államok az államban, fegyverek, amelyeknek két éle van. De például ott vannak az elhallgatott tanulmányok, amelyek szerint a közösségi oldalak a mai tinik kiugróan romló mentális egészségi adataihoz vezettek. 

Arra is rákérdeztem, hogy mi volt az oka, amiért azt a választ adták, amit. Itt már azért kevésbé volt komolyan véve a dolog, de akinek baja volt a platformmal, olyanokat mondott, minthogy:

• a Facebook elvesztette vonzerejét és aranykorát,
• az applikációk régen stabilabbak és jobbak voltak,
• a cég túl nagyra nőtt pénzügyileg is,
• enélkül lenne életünk a való világban, valódibb emberi kapcsolatok és élméyek,
• míg egy vicces megjegyzés szerint attól félt ismerősöm, hogy a végén még találna barátnőt.

Azok, akik szerint a Meta alá tartozó Facebook és a kapcsolódó üzenetküldő és mindenféle szolgáltatás megtartása mellett voltak, azzal érveltek, hogy

• kell a messze élő barátaikkal, családtagjaikkal való kapcsolattartáshoz,
• kell az egyetemi, munkahelyi kommunikációhoz,
• kell a céghez, amely a Facebookon van jelen, ott van jelentős ügyfélköre.

Magyarországon az közismert, hogy a Facebook és a Messenger jóval népszerűbb, mint bármi más, így az eredmények is eltérhetnek, ha csak magyarokat kérdeztem volna. Érdekes adalék, hogy mi az Instagramot szeretjük a legjobban, a legkevésbé pedig a LinkedIn-t. Twittert még mindig kevesen használnak hazánkban, pedig a Facebook-leállás idején mindenki ezt özönlötte el. A SentiOne elemzése szerint egyébként nem viselte meg az internetezőket a Facebook, Instagram és Whatsapp október 5-i leállása.