„Napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi – akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog” – szól a Magyar Orvosi Kamara felvezetője a legfrissebb posztjukban, aminek a LEVEGŐT! címet adták.
„565 lélegeztetett beteg az legalább másfélszer, inkább kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna – ha lenne számára hely” – írják. A diagnosztizált új fertőzöttek több, mint egytizede kórházi felvételre szorul – azaz sokkal több fertőzött lehet, de napi többszáz betegfelvétel, a már ápolt betegek számának 10 százalékos napi növekedése is hatalmas szám, óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
„Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe a sürgősségi osztályok, újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID-ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve.”
Arra is kitérnek, hogy az intenzív osztályok – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek. „És ez nem meglepetés: láttuk a környező országokban az esetszámok drámai növekedését, de itthon a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. Az ITO-k pedig egy ponton túl racionálisan nem bővíthetőek tovább. Hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta.”
„Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek.”
Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia. Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget.
„A szakma véleménye szerint a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.”
„Az intenzíves helyek telítődése mindenképpen a betegek korábbi ápolási helyeiken való feltorlódását jelenti. Az innen-onnan odavezényelt, méltatlan körülmények közé szállásolt, más betegcsoportok ellátásához szokott személyzet létszáma itt is gyorsan elégtelenné válik a hatalmas betegszám ellátásához. Az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket nincs hova továbbadni, a limitált számú felszabaduló intenzíves ágy betöltéséről a döntés javarészt erre a szintre tolódik. Az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg – hatalmas pszichés terhet róva a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre.”
„Mindhárom területen – SBO, osztályok, intenzívek – folyamatos és megfeszített munka folyik, lényegében éjjel-nappal.”
A bejegyzés ezután emlékeztet, hogy Magyarországon az ügyeleti díjakat mindmáig nem rendezték, így a túlhajszolt személyzet éjjel és hétvégén, ünnepnapokon a normál óradíjánál is kevesebbért küzd a rájuk bízott életekért. A szakdolgozói béremelés messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól. A teljes írás ide kattintva elérhető.
A MOK szerint ha a kormány nem akar sok halottat karácsonyra, akkor:
Ehhez pedig: