Megtörtént a Szegedet elkerülő Budapest-Belgrád vasútvonal alapkőletétele Kiskunhalason

Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával vette kezdetét ma Kiskunhalas állomáson a Budapest-Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezés előkészítő fázisa. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti felújítás érintettségében elkezdődött a szükséges szakanyagok, betonaljak, zúzottkő, sín szállítása, tárolása - elsőként Kisszálláson, majd ezt követi a munkaterületek előkészítése a meglévő, elhasznált állapotú vasúti pálya elbontásához.

A korszerűsítés több mint 150 km-es szakaszán – a kétvágányú pálya megépítésével – összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. A kivitelezés előkészítő szakasza az elkövetkező hónapokban nem érinti a vasúti utazási lehetőségeket, a vonatok továbbra is a meghirdetett menetrend szerint közlekednek.

A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés, a beruházásnak 2025-re kell elkészülnie. A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd.

160 km/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül.

Az újonnan épített peronok magassága a sínkorona felett 55 cm magas lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást az esélyegyenlőség érdekében. Öt új állomásépület lesz:

• Délegyházán,
• Kiskunlacházán,
• Dömsödön,
• Fülöpszálláson,
• Kiskőrösön.

Továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják

• Soroksár,
• Dunaharaszti,
• Taksony,
• Dunavarsány,
• Kunszentmiklós-Tass,
• Szabadszálás,
• Kiskunhalas és
• Kelebia vasútállomásain.

Ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló áll majd az utazók rendelkezésére. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek

• Soroksár,
• Dunaharaszti,
• Taksony,
• Délegyháza,
• Kiskunlacháza,
• Kunszentmiklós-Tass,
• Fülöpszállás,
• Csengőd,
• Kiskőrös,
• Soltvadkert,
• Kiskunhalas,
• Kelebia utazói számára.

A még nagyobb fokú biztonságot, és az Európában elvárt kölcsönös átjárhatóságot az ETCS 2 (European Train Control System) egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és új, korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek, peronkamerákkal növelve a biztonságot. A teherszállítás számára az új pálya lehetővé teszi majd a 225 kN tengelyterhelést és az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak.

Mindezt egy olyan nemzetközi konzorcium valósítja meg, amelyben jelentős kínai szereplők is vannak, egyedülállóan komplex elméleti szaktudással és óriási gyakorlati tapasztalattal, a legkorszerűbb vasúti technológiákkal a birtokukban, bizonyítva a már megépített kínai gyorsvasúti hálózattal, amelynek a hossza már 38 000 km-nél is több, ez a 70 %-a teljes világhálózatnak – szól a MÁV közleménye.

Mint írtuk, Szijjártó Péter szeptember 8-án részt vett, aláírt, meg kijelentgetett a Budapesten rendezett magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón. Itt mondta azt is a miniszter, hogy már minden előkészítő munkát elvégeztek a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal építésével összefüggésben, jövő év nyarától a vonalon „kényelmesen és gyorsan” lehet majd vonattal utazni.

Csakhogy itt a jövő év „nyarától utazhatunk” kifejezés szerepel, míg Palkovics László a Világgazdaságban adott interjújában már a jövő „őszre elkészül” kifejezés szerepel. Palkovics újságírói kérdésre arról beszélt, hogy valójában a Budapest-Belgrád (BuBe) vasútvonal nem is áll rosszul, már a Soroksár–Kelebia vonalon zajlik a tervezés. A munkálatok szakaszosan történnek majd a már meglévő, egyről két vágányra bővülő 150-es vasútvonalon.

Elmondta, először a már kész tervekkel rendelkező, Kiskunmajsa és a déli határ közötti szakasz fog épülni, az építési engedély várhatóan október közepére meglehet, ez mostanra realizálódott. Ehhez kapcsolódik ugyebár a Szeged-Szabadka „vasúti elkerülő”, vagy minek nevezzük, mivel a BuBe gyorsabb megvalósítása érdekében vágányzár lép majd érvénybe a 150-es vonalon, így ez egy fontos átjáró lesz a szerbekhez. Palkovics szerint így is csak egy hónap különbség van a szerbiai rész és a a magyar szakasz megvalósulásában, mivel előbbi hosszabb.

Ameddig azonban ez a vonal nem készül el, nem zárjuk le az egyébként alacsony kihasználtságú 150-es pályát, legfeljebb csak részlegesen, ha megoldható a kikerülése, vagy éjszakára.

Azt mi írtuk meg először, hogy végül a forrás is megjött a Szeged-Szabadka vasútvonal hazai szakaszának felújításához: a „Kormány 1510/2021. (VII. 29.) Kormányhatározata a Szeged-Rendező–Röszke-országhatár vasútvonal rekonstrukciójának megvalósításáról” néven. A szerbek gyorsabbak voltak, ott már javában zajlanak az egyelőre még csak bontási munkálatok. A nyertes kivitelező természetesen Mészáros Lőrinc köreihez köthető. Ugyanakkor a szabadkai tram-train tervezési tendere nemrég bukott el, mert nem volt jelentkező rá.

Palkovics a BuBe kapcsán azt is elmondta, hogy a 2025-ös céldátum maradt a déli szakasz befejezésére. Szerinte hangzatosak a beruházás megtérülését beláthatatlan időtávra tevő, hozzá nem értő számítások, de teljesen alaptalanok, mivel a BuBe a világ áruforgalmát tekintve a legoptimálisabb, leggyorsabb útvonal a görög kikötőkön át Ázsia és Európa között.

A Világgazdaság rákontrázott, hogy mivel a Föld északi féltekén olvad a jég, így arra is ki lehet kerülni, mire a miniszter úgy reagált, hogy „azért azt az infrastruktúrát még ki kell építeni”, szerinte ez egy lehetőség, nem pedig riválisa a BuBénak: Nyugat- és Belső-Kínából Kazahsztánon, Oroszországon, Ukrajnán és Magyarországon keresztül el lehet jönni Európába Kínából vonattal.