Egységesen nyolcvanezer forint lesz a nyugdíjprémium, amelyet novemberben fizetnek ki az érintetteknek – jelentette be a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor úgy kezdte, 435 ezer ember a nyugdíjtörvény miatt ennél kevesebbet kapott volna, de a gazdaság teljesítményének köszönhetően a kormány mindenkinek ki tudja fizetni egységesen a 80 ezer forintos összeget. Mivel az infláció magasabb az év elején vártnál, és az infláció kompenzálásának csak a felét adták oda július elsejéig az időseknek, most az év második felére eső, a várakozásnál magasabb infláció miatt is korrigálni kell a nyugdíjakat – tette hozzá.
A kormányfő szerint „szép számmal” lesznek olyan nyugdíjasok, akik a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumon felül a korrekcióval együtt százezer forint körüli egyszeri kiegészítést is kaphatnak. Hozzátette: ha a kormány gazdasági növekedést támogató politikája sikeres lesz a következő három hónapban is, akkor arra is lát esélyt, hogy a következő év elején a 13. havi nyugdíjnak már ne csak két hetét, hanem egy egész havi nyugdíjat tudjanak visszaadni valamikor február elején. Jelezte: ez még egyáltalán nem bizonyos, „dolgozni kell érte, harcolni kell érte, nem lehetetlen”.
Orbán megerősítette, hogy az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, amelyet a kormány feltétlenül szabott a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítéséhez, mindenképpen meglesz. Ezért összességében 1 millió 900 ezer gyermeket nevelő ember vissza fogja kapni a befizetett adóját február közepéig. A miniszterelnök azt kérte az adóhivataltól, hogy február 15-ig fizessék ki a visszatérítést, és úgy látja, van esély arra, hogy ez meg is valósuljon.
Orbán Viktor arról is beszélt: amit a baloldal mond, azt jelentené, hogy Magyarországon az olcsó rezsinek vége, és a rezsicsökkentést visszacsinálnák. Kiemelte: a rezsi világpiaci árakhoz való igazítása azt jelentené, hogy visszacsinálnák a rezsicsökkentést, „visszamennénk oda, ahol 2010 előtt voltunk”. Elmondsa szerint általánosságban az a baj a magyar politikával, hogy nem a jövőről vitatkoznak, hanem arról, hogy visszajöjjön-e a múlt, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormány ismert alakjai szeretnének visszatérni a magyar politika élére. Ha visszajönnek, akkor visszajönnek a magas árak – értékelt.
Felidézte: 2002 és 2010 között mindig azért ostorozta a Gyurcsány-Bajnai-kormányt, mert többszörösére emelték a gáz és az áram árát. A baloldali kormányok alatt a nagy nemzetközi cégek jól jártak, a családok meg rosszul jártak. 2010-ben ezzel is szakítani kellett, a nemzetközi cégekkel és Brüsszellel is csatát kellett vívni a rezsiárak befagyasztása, rögzítése érdekében. Így jutottunk el oda, hogy ma Magyarországon a háztartások számára a gáz a legolcsóbb Európában, az áram pedig a második legolcsóbb – emelte ki a miniszterelnök. Mint említette, Magyarország ezt úgy éri el, hogy nincs saját energiaforrása. Ezzel szemben Nyugat-Európában ma olyan áremelések vannak, „amit mi el sem tudunk képzelni”.
Az oroszokkal kötött gázszállítási szerződésről szólva elmondta, valamivel alacsonyabb áron állapodtak meg 15 évre, mint az előző hosszú távú szerződés ára volt, úgy, hogy közben az egész világon felfelé mennek az árak. Ez szerinte megint egy bravúr, ami a külügyi tárcát, illetve a tárgyaló delegációt dicséri. Hozzátette: az oroszok is korrektek voltak, és sikerült egy megbízható partnerekhez méltó, kölcsönös szempontokat is tiszteletben tartó megállapodást kötni. Gáz kell, ez a realitás, ezért az oroszokkal szembeni politikai kritikákat, és az energiaellátás, az energiabiztonság kérdését nem lehet összekeverni – szögezte le Orbán Viktor.
Azt, hogy Ukrajna felszólalt a magyar-orosz gázszerződés ellen, a kormányfő úgy kommentálta: sajnos az ukránok szempontjait Magyarország nem tudja figyelembe venni. „Én tisztelem Ukrajnát és sok sikert kívánok az ukrán embereknek, de gázügyben nem az ukrán emberek érdekéhez, hanem a magyar emberek érdekéhez kell igazodni” – jelentette ki.
A haderőfejlesztésről tartott csütörtöki kihelyezett kormányülésről a miniszterelnök azt mondta: áttekintették a hadiipar építését, a haderő technológiai fejlesztését, és azt is, hol tartanak a katonák toborzásában, kiképzésében és felszerelésében; valamint döntéseket hoztak a következő év fejlesztési lépéseiről. Hangsúlyozta: a veszélyek korát éljük, a migrációban is szükség van egy ütőképes, jól működő hadseregre, mert a határvédelmet ma katonák nélkül nem tudnák megoldani. Arra is a kitért, hogy Brüsszeltől nagyon kevés pénzt kapott Magyarország a határvédelemre.
A kormányfő a járvánnyal kapcsolatban megerősítette: a kormány felkészült a negyedik hullámra, 17 millió vakcinát halmozott fel. Ismét mindenkit arra kért, hogy oltassa be magát, mert ennél a vírusnál nincs nyájimmunitás, ez a vírus mindenkit meg fog találni, aki nincs beoltva. „Nem az oltás a kockázat, hanem az oltatlanság” – jelentette ki.