Tényleg a klímaváltozás miatt nincs már fehér karácsony?

Az éghajlatváltozással foglalkozó Másfél fok kutatója volt kíváncsi rá, hogy összefüggés fedezhető-e fel a klímaváltozás okozta globális felmelegedés, illetve a tény között, hogy aligha élünk meg fehér karácsonyokat mostanában. A helyzet Szegeden még “szomorúbb”, a legdélkeletibb magyar nagyvárosban sokszor akkor sincs hó, amikor Budapesten moccani sem lehet a hirtelen hullt fehér tömegektől.

A témát Kis Anna meteorológus vette elő, aki cikkében az elmúlt 120 év havas téli napjait vetette össze 5 magyar városban. Arra jutott, hogy egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy a klímaváltozás okozza a fehér karácsony elmaradását – jóval bonyolultabb ez ennél.

Először is néhány tény: az átlaghőmérséklet telenként az elmúlt 40 évben megközelítőleg 2 fokkal emelkedett; 1981 és 2010 között évente átlagosan 47 hófödte nap volt (a legkevesebb 2007-ben 18, a legtöbb 1996-ban 89 nap volt); az öt vizsgált városban – azaz Szombathelyen, Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen – a hatvanas évek óta folyamatosan csökken a havas téli napok száma; viszont ha csak az elmúlt 2 évtizedet nézzük, kifejezetten ingadozó volt a hőmérséklet és a havazás mennyisége.

Hirdetés

Kiderül az is, hogy a legtöbb fehér karácsony az 1960-as és az 1990-es években volt az elmúlt 12 dekád során. Az országos adatokat tekintve a téli melegedő tendencia a február hónapnak köszönhető leginkább, a január és a december már nagyobb változékonyságot mutat.

Tisztítják a váltókat az SZKT munkatársai az 1-es vonal rókusi végállomásán. Fotó: Móra Ferenc Múzeum

Kis öt nagyobb hazai városra készített diagramokat a téli átlaghőmérsékletre és a téli átlagos hómennyiségre, valamint a téli napok (amikor egész nap 0 °C alatt marad a hőmérséklet) és a havas napok számának alakulására vonatkozóan, évtizedes bontásban. Az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat méréseiből származnak, de megjegyzi, hogy ezek az adatsorok időnként hiányosak, illetve nincsenek homogenizálva, azaz például az állomások áthelyezéséből fakadó különbségek nincsenek figyelembe véve.

Szombathelyen, Szegeden és Pécsett az 1931-1940, 1941-1950 és 1961-1970 évtizedek voltak kiemelkedőek havazás szempontjából. Ezen dekádok során Szegeden például akár másfélszer akkora is lehetett a lehullt hó mennyisége, és a havas napok száma is a korábbi évtizedek jellemző 15-20-a helyett elérték olykor a 30-cat is. Budapesten és Debrecenben a 2000 utáni évtizedekben volt a legalacsonyabb a hómennyiség, de a havas napok számában nem látszik csökkenő tendencia. A téli átlaghőmérsékletet tekintve szembetűnő, hogy az 1961-1970-es évtized hűvösebb volt, amelynek hatása a téli napok magas számában és a téli, átlagosnál több hómennyiségben is megjelenik. Azóta

a vizsgált városok mindegyikében, szinte minden évtizedben a havazás csökkenése figyelhető meg,

azaz a téli átlagos hómennyiség és a havas napok téli száma is kevesebb lett az 1961-1970-es értékekhez képest.

A szegedi adatokat jobban megnézve azt láthatjuk, hogy havazás szempontjából kiemelkedőek valóban a ’30-as, ’40-es és ’60-as évek, és a leesett hómennyiséget figyelembe véve valamivel gyengébb időket élünk 2000 után. A havas napok számát tekintve ez már kevésbé szembetűnő, a ’10-es és ’20-as években például jóval kevesebb fehér nap volt Szegeden, mint 2000 és 2020 között. Az ugyanakkor nem jó jel, hogy a téli átlaghőmérséklet a ’80-as évek óta folyamatosan emelkedik, és a 2010-es években már el is hagyta a mínuszos tartományt.

Fotó: Másfél fok

A hómennyiség mind az 5 vizsgált városban csökkent az elmúlt évtizedekben, ahogyan a havas napok száma is jellemzően hasonló tendenciát mutat. Érdekesség, hogy keményebb telek inkább a XX. század közepére voltak jellemzőek, és most hasonlóan enyhék vannak, mint a századelőn. Az elmúlt 10 év országos adatait tekintve a legvastagabb hótakaró értéke is változékonyságot mutat, melyre nem illeszthető semmilyen trend. A legtöbb évben (2012, 2013, 2018, 2019) a Kékestetőn regisztrálták a maximális hóvastagságot, a 2017-es értéket pedig a Békés megyei Bánkúton jegyezték fel.

2018-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálta azt, hogy 1951 óta a karácsony három napján mekkora havazás volt a legnagyobb magyar városokban. Ebből is az látszik, hogy a ’90-es évek nagyon jó évtizednek számított, amikor is 6 évben is volt fehér karácsony. Lehet ezért tűnhet ma úgy, hogy régen mindig fehér volt az ünnep, vagy legalábbis jóval gyakrabban. Ráadásul a ’91-es és a 2001-es év közötti összesen 7 havas karácsony után mindössze 4 év kiesés volt, majd ismét egy olyan időszak következett 2005 és 2010 között, amikor 5 év alatt 4 havas ünnepünk volt. 2010 óta pedig egy sem, ami minimum érdekes azt tekintve, hogy ’91 és 2010 között összesen 10-szer volt fehér a karácsony, azaz átlag kétévente.

Fotó: OMSZ

Kis konklúziója szerint csupán egy, látszólag mindenki számára világos termékkapcsolás (globális felmelegedés – fehér karácsonyok hiánya) kiemelésével nem adhatunk magyarázatot egy rendkívül összetett rendszer működésére. Annak megértéséhez kutatásokra és adatokra van szükség, amit a tudomány folyamatosan szolgáltat; a társadalom részéről pedig érdeklődésre és odafigyelésre, karácsonyon innen és túl. „Mert ami nagy bizonyossággal elmondható, hogy a globális éghajlatváltozás sokkal több ponton befolyásolja az életünket, mint hogy esik-e hó december 24-én vagy sem” – teszi hozzá.

 

Nyitókép: Ötvös Sándor