Távoli jövő, hogy közvetlen vasút legyen Szeged és a ferihegyi reptér bejárata között

Egyre távolabb kerül annak régóta várt, és nem rég újból felkapott tervnek a megvalósítása, hogy közelebb épüljön meg a vasúti pálya a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es termináljához.

Hirdetés

 

A 80-as évektől kezdve rengeteg elképzelés született Magyarország legnagyobb repülőtéri termináljának vasúttal való összekötésére: volt szó az M3-as metró meghosszabbításáról, egy vasúti hurokról, melynek csak végállomása lett volna a repülőtér, a legújabb, 2016-ban elővett tervek szerint azonban az egész vasútvonalat helyeznék át részben új pályára, hogy a repülőtér (alatt) létesülhessen egy megállóhely.

Ezzel a megoldással a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is átszállás nélkül válhat elérhetővé a légikikötő, magyarul elég a Nagyállomáson felszállni a pesti InterCity-re, és szűk két óra múlva leszállni a terminál alatt. Fontos megjegyezni, hogy az olyan vidéki városok, mint Szeged és Debrecen, bár profitálnának az elképzelésből, alapvetően nem miattuk, hanem Budapest miatt épülne meg bármiféle vasút.

A repülőtér alá tervezett vasútállomás nem hivatalos látványterve. Fotó: airportal.hu

Jelen pillanatban igen körülményes az eljutás a két végcél között: a vonatról a repülőtér bejáratától 5 kilométerre levő Ferihegy megállóhelyen lehet leszállni, innen pedig csomagostól-mindenestől egy 10 perces zötykölődés következik az általában jól megtömött 200E-s buszon.

2016. óta azonban újra érkeznek hírek arról, hogy végre megépül az évtizedek óta várt vasút. A legújabb tervek szerint a vasút Monor állomás után válna le a mai nyomvonalról, és a reptéren keresztül, 22 kilométer hosszan kerülne, mire visszatér Kőbánya-Kispest előtt. A kiágazás kétvágányú, villamosított lenne, és 7 kilométer hosszan futna a repülőtér alatt.

Most azonban egyre több kérdés merült fel az új vasúttal kapcsolatban, ugyanis repülőtér nemrég privatizálva lett, ezért kérdéses, hogy a külföldi befektetők egyáltalán bele mennének-e, hogy a vasút megépüljön. Erről Homolya Róbert, a MÁV tavaly nyáron kinevezett vezérigazgatója mesélt a HVG-nek.

„A projektben már nem a vasúti megvalósíthatóság a fő kérdés, hanem az, hogy mivel privatizálva lett a reptér, a koncessziós szerződés milyen beavatkozást enged meg a területen.

A repteret üzemeltető cég (a külföldi pénzügyi befektetők tulajdonában lévő Budapest Airport) használatába adták a légikikötő területét 75 évre, a szakember szerint a vállalatnak lehetősége van arra, hogy azt mondja, nem járul hozzá a vasútvonal megépítéséhez” – írja a lap.

További probléma lehet, hogy még forrást sem sikerült szerezniük a projekthez, melynek a legkisebb átfutási ideje Homolyai szerint 4-5 év.

 

Nyitókép: illusztráció, NIF Zrt.