- Egyre több a biciklis-barát fejlesztés a városban.
- A most megújuló Odessza városrészben is felbukkant egy újítás.
Continue reading “Újabb egyirányú utca lett kétirányú a bicikliseknek”
Megnyitották a ligetet, bár még nem készült el
A napokban egyszer csak eltűntek a kordonok és kerítések az újszegedi ligetből. A parkot újra lehet használni.
Continue reading “Megnyitották a ligetet, bár még nem készült el”
Kigyulladt egy autó a Bertalan hídon
Kigyulladt egy Renault Clio az új híd Felsőváros felé vezető oldalán, az Újszegeden. A tüzet nem tudni mi okozta, de a francia autók híresek az ilyen történésekről, pár hete egy Citroen C4-es is hasonlóan járt.
Így lett érdekes fotósorozat pár képből, amit a papa csinált a furgonról
Ismét szegedi fotókkal bővült az ország legszerethetőbb fényképarchívuma. A Fortepan ezúttal olyan családi albumokat osztott meg az internetezőkkel, melyek bárki számára élvezetesek lehetnek. Vannak köztük népszerű témák is, mint ’56, de olyan felvételeket is megmentettek, amiket egyszerűen tényleg csak jó érzés nézni. A fényképek készítőiről ezúttal nem kapunk információt (általában ugyanis van némi háttértörténet a feltöltésekhez, úgymint Urbán Tamás vagy éppen Bauer Sándor lenyűgöző munkássága esetén).
A Fortepanon tavasszal jelent meg legutóbb nagyobb szegedi frissítés, akkor több felé kalandoztunk a városban, a fő téma a Tisza volt, vagyis az az elleni védekezés 1970-ben, de most sem fogunk csalódni az élményben, bár a fényképek történetét magunk kell kitalálnunk. Annyit tudunk, hogy a történet az 1950-es évek Szegedén játszódik, és hogy szereplője három férfi és egy furgon.
Continue reading “Így lett érdekes fotósorozat pár képből, amit a papa csinált a furgonról”
Íme, a legkirályabb képek a Belvárosi hídról
A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk.
1948. november 21. és a mai nap között eltelt azonban nem kevés idő, és bár a híd maga nem sokat változott, annak környezete, és főleg a hozzá viszonyuló emberéletek és az általunk használt közlekedési eszközök teljesen megváltoztak.
A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát
A következőkben mutatunk 12 fényképet a híd első éveitől kezdve egészen a rendszerváltásig.
Continue reading “Íme, a legkirályabb képek a Belvárosi hídról”
Ismét jár a villamos Újszegedre!
A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.
A hidat 1944-ben robbantották fel, majd csak négy évvel későbbre épült újjá, a villamos azonban már jóval korábban megszűnt. A sínek felszedését 1919-ben meglepő módon nem a város, és nem is a Közlekedés- és postaügyi Minisztérium rendelte el, hanem a Szegedet éppen megszálló francia csapatok parancsnoka, bár a forgalom már Újszeged 1918-as szerb megszállása óta akadozott.
A vonal újbóli megépítését az ipar fellendülése miatti utasforgalom-növekedés tette indokolttá. A vonalat teljesen újra kellett építeni, az eredetiből semmi sem maradt meg. A munkát szeptember 15-ével kezdték meg és egészen gyorsan, mindössze két hónap alatt megépült a mindössze 1 kilométeres pálya a Széchenyi tér és a liget híd felőli vége között.
Később, 1949-ben a vonalat továbbépítették a Temesvári körúton egészen az újszegedi vasútállomásig.
A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát
1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.
Elődjeként már 1883-tól állt egy híd ugyanazon a helyen, ahol hetven éve a mai elkészült. Ez a híd 1944-ben két részben semmisült meg: előbb szeptember 3-án egy légitámadás során kapott találatot, majd október 9-én a visszavonuló náci csapatok robbantották fel. Míg Budapesten 1946 januárjáig felépült egy ideiglenes híd, a Kossuth, addig a szegedi új hídra több, mint négy évet kellett várni. 1944. és 1948. között pontonhídon közlekedtek az emberek Újszeged és a város többi része között. Még jobban szemlélteti talán az újjáépítés lassan haladását, hogy
| a felrobbantott híd maradványai másfél éven át roskadoztak a folyóban,
mire 1946. tavaszán megkezdődött a roncsok eltakarítása. Az új hidat csak egy évvel később kezdték építeni, a híd felszerkezete a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban készült. A többi részt (amelyek Újszegeden, nem a Tisza, hanem az ártér felett húzódnak) a szintén megsemmisített berettyóújfalui, szeghalmi, ráckevei és marcaltői hidak maradványaiból eszkábálták össze helyben.
A híd összeszereléséhez kellett egy úszódaru is, ami a Tiszán nem volt, ezért Budapestről úsztatták le Szerbián keresztül az Ady Endrét.
Időközben – pontosabban még 1944-ben – épült egy ideiglenes fahíd a szintén lerombolt vasúti hídtól délre, attól pár tíz méterre, ahol közösen folyt a gyalogos és autós forgalom. Az ideiglenes híd viszonylag jól bírta egy ideig, azonban 1946 decemberére le kellett zárni. Ezt követően megnehezült a város két része közti közlekedés: létezett ugyan egy másik ponton híd is a Belvároshoz közelebb, de azon nehézkes volt autóval közlekedni, és a teherbírása sem volt a kiemelkedően nagy. Aki autóval akart biztonságosan átkelni a Tiszán, az vagy kompot használt, vagy ha rendes hídon akart menni, számolnia kellett azzal, hogy
| 86 kilométeres kerülővel lehetett csak eljutni Újszegedről a Belvárosba.
1948. október 15-ére aztán elkészült a hídszerkezet, a próbaterhelést november 18-án tartották meg.
Continue reading “A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát”
A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet
Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még bőven folyt az első világháború, de hazánk már rég nem állt valami fényesen. November 13-án aláírták a Belgrádi egyezményt, amely jelentősen korlátozta Magyarország hadseregét, és kimondta, hogy segítenünk kell az antant hatalmak esetleges, területeinken való zavartalan áthaladását.
Az egyezmény továbbá azt is leszögezte, hogy az antant országok nem avatkozhatnak be Magyarország belügyeibe, illetve kijelöltek egy demarkációs vonalat, ami pont Szeged alatt húzódott. Papíron tehát a vonaltól az ország belseje felé fekvő területek védve voltak az ellenséges seregektől, egészen addig, amíg az egyezményben leírtakra fittyet hányva november 17-én
| a szerb hadsereg több, mint ezer katonájával megszállta Szőreget és Újszegedet.
Elfoglalták a postát, a vasútállomást, a községházat és a csendőrlaktanyát. Az épp a környéken áthaladó vonatokat, egy Temesvár-Budapest és egy Arad-Szeged szerelvényt a nyílt pályán megállították és ott őrizték őket. Somogyi Szilveszternek, Szeged akkori polgármesterének a szerbek azt mondták, csupán rendfenntartani jöttek. A következő napokban korlátozták a két hidat (a közúti hidat csak nappal lehetett használni), leállították az újszegedi villamosokat és közölték a helyi sajtóval, hogy nincs parancsuk Szeged elfoglalására.
Eleinte békésen teltek a napok. A szerb katonák és a magyar rendőrök közösen ügyeltek arra, hogy ne üsse fel baj a fejét. A lakosság türelmes volt, nem volt jele készülő lázadásnak. A következő esztendő telén aztán fordult a helyzet, a szerbek egyértelművé tették, hogy számukra nem ideiglenes a fennállás, hanem igényt tartanak Újszegedre.
| 1919. február 4-én megalapították Újszeged szerb községet.
Aznap hajnalban újszegediek sokasága költözött át Szegedre. A hídon át kocsin, szekéren vitték ingóságaikat. Az esemény délután négyig tartott, ekkor a szerbek lezárták a hidat.
Continue reading “A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet”