Ismét jár a villamos Újszegedre!

A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.

A hidat 1944-ben robbantották fel, majd csak négy évvel későbbre épült újjá, a villamos azonban már jóval korábban megszűnt. A sínek felszedését 1919-ben meglepő módon nem a város, és nem is a Közlekedés- és postaügyi Minisztérium rendelte el, hanem a Szegedet éppen megszálló francia csapatok parancsnoka, bár a forgalom már Újszeged 1917-es szerb megszállása óta akadozott.

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

A vonal újbóli megépítését az ipar fellendülése miatti utasforgalom-növekedés tette indokolttá. A vonalat teljesen újra kellett építeni, az eredetiből semmi sem maradt meg. A munkát szeptember 15-ével kezdték meg és egészen gyorsan, mindössze két hónap alatt megépült a mindössze 1 kilométeres pálya a Széchenyi tér és a liget híd felőli vége között.

Később, 1949-ben a vonalat továbbépítették a Temesvári körúton egészen az újszegedi vasútállomásig.

Continue reading “Ismét jár a villamos Újszegedre!”

A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát

 

1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.

Elődjeként már 1883-tól állt egy híd ugyanazon a helyen, ahol hetven éve a mai elkészült. Ez a híd 1944-ben két részben semmisült meg: előbb szeptember 3-án egy légitámadás során kapott találatot, majd október 9-én a visszavonuló náci csapatok robbantották fel. Míg Budapesten 1946 januárjáig felépült egy ideiglenes híd, a Kossuth, addig a szegedi új hídra több, mint négy évet kellett várni. 1944. és 1948. között pontonhídon közlekedtek az emberek Újszeged és a város többi része között. Még jobban szemlélteti talán az újjáépítés lassan haladását, hogy

| a felrobbantott híd maradványai másfél éven át roskadoztak a folyóban,

mire 1946. tavaszán megkezdődött a roncsok eltakarítása. Az új hidat csak egy évvel később kezdték építeni, a híd felszerkezete a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban készült. A többi részt (amelyek Újszegeden, nem a Tisza, hanem az ártér felett húzódnak) a szintén megsemmisített berettyóújfalui, szeghalmi, ráckevei és marcaltői hidak maradványaiból eszkábálták össze helyben.

A híd összeszereléséhez kellett egy úszódaru is, ami a Tiszán nem volt, ezért Budapestről úsztatták le Szerbián keresztül az Ady Endrét.

 

Az Ady Endre úszódaru 1951-ben Budapesten. A daru 1946-ban épült az újpesti hajógyárban és a mai napig üzemel. Fotó: UVATERV / Fortepan

 

Időközben – pontosabban még 1944-ben – épült egy ideiglenes fahíd a szintén lerombolt vasúti hídtól délre, attól pár tíz méterre, ahol közösen folyt a gyalogos és autós forgalom. Az ideiglenes híd viszonylag jól bírta egy ideig, azonban 1946 decemberére le kellett zárni. Ezt követően megnehezült a város két része közti közlekedés: létezett ugyan egy másik ponton híd is a Belvároshoz közelebb, de azon nehézkes volt autóval közlekedni, és a teherbírása sem volt a kiemelkedően nagy. Aki autóval akart biztonságosan átkelni a Tiszán, az vagy kompot használt, vagy ha rendes hídon akart menni, számolnia kellett azzal, hogy

| 86 kilométeres kerülővel lehetett csak eljutni Újszegedről a Belvárosba.

1948. október 15-ére aztán elkészült a hídszerkezet, a próbaterhelést november 18-án tartották meg.

 

Pillanatkép a híd próbaterheléséről. A híd közepén egy vágányon ugyan, de továbbra is járt az 5-ös villamos.

Continue reading “A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát”

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még bőven folyt az első világháború, de hazánk már rég nem állt valami fényesen. November 13-án aláírták a Belgrádi egyezményt, amely jelentősen korlátozta Magyarország hadseregét, és kimondta, hogy segítenünk kell az antant hatalmak esetleges, területeinken való zavartalan áthaladását.

Az egyezmény továbbá azt is leszögezte, hogy az antant országok nem avatkozhatnak be Magyarország belügyeibe, illetve kijelöltek egy demarkációs vonalat, ami pont Szeged alatt húzódott. Papíron tehát a vonaltól az ország belseje felé fekvő területek védve voltak az ellenséges seregektől, egészen addig, amíg az egyezményben leírtakra fittyet hányva november 17-én

| a szerb hadsereg több, mint ezer katonájával megszállta Szőreget és Újszegedet.

Elfoglalták a postát, a vasútállomást, a községházat és a csendőrlaktanyát. Az épp a környéken áthaladó vonatokat, egy Temesvár-Budapest és egy Arad-Szeged szerelvényt a nyílt pályán megállították és ott őrizték őket. Somogyi Szilveszternek, Szeged akkori polgármesterének a szerbek azt mondták, csupán rendfenntartani jöttek. A következő napokban korlátozták a két hidat (a közúti hidat csak nappal lehetett használni), leállították az újszegedi villamosokat és közölték a helyi sajtóval, hogy nincs parancsuk Szeged elfoglalására.

 

Fotó: Délmagyarország 1918. november 20. / Hungaricana

 

Eleinte békésen teltek a napok. A szerb katonák és a magyar rendőrök közösen ügyeltek arra, hogy ne üsse fel baj a fejét. A lakosság türelmes volt, nem volt jele készülő lázadásnak. A következő esztendő telén aztán fordult a helyzet, a szerbek egyértelművé tették, hogy számukra nem ideiglenes a fennállás, hanem igényt tartanak Újszegedre.

| 1919. február 4-én megalapították Újszeged szerb községet.

Aznap hajnalban újszegediek sokasága költözött át Szegedre. A hídon át kocsin, szekéren vitték ingóságaikat. Az esemény délután négyig tartott, ekkor a szerbek lezárták a hidat.

 

A közúti híd. Fotó: Weinstock Ernő

 

Fotó: Délmagyarország 1919. február 1. / Hungaricana

Continue reading “A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet”

Mindjárt kész a liget, így néz ki most

Egyik nap kimentem a szép napos időben megnézni, hogy fest a fejújítás alatt álló újszegedi liget, amit az eredeti tervek szerint már szeptemberre kész lett. Nézzük milyen pozitív és negatív változások mentek végbe kb. egy hónappal elkészülte előttig.

 

+ Még mindig egy csodás park

 

Tele ezernyi fával, köztük a százéves platánokkal. Manapság bármit könnyű elrontani, de a liget úgy tűnik a felújítás után is tökéletesen alkalmas lesz arra, amire eddig is volt: például ülni a fűben, futkosni körbe-körbe, deszkázni a spanokkal és átbringázni rajta. Sőt!

 

+ Sokkal használhatóbb

 

Viszonylag sok új funkciót kapott, és a régiek is fel lettek frissítve, vagy több helyen egyszerűen megjavítva:

  • a bicikliút például ezentúl nem egy elkopott festékcsík lesz a fősétány mentén, hanem teljes mértékben el lett különítve, tükörsima és végre kétirányú lett
  • épült egy 1 500 méter hosszú rekortán futókör, pont mint amilyen a Margitszigeten van
  • épül egy interaktív játszópark Levéldarázs néven, ami még nem készült el, de látványterven eléggé mutatós
  • és egy csomó apróság, amik egy része nélkülözhetetlen egy ekkora közparkban:

 

Ilyen a futókör egy részlete a Népkert sor mellett. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Egy tanösvény. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Continue reading “Mindjárt kész a liget, így néz ki most”

Brutális házszörny épül Újszegeden

Hatalmas lakóházat kezdtek el építeni pár hónapja a Hargitai utcában és mostanra elég impresszíven néz ki. 

Arról, hogy mennyire is hatalmas, már a telekméret is árulkodik, ugyanis nem egy, hanem rögtön három telken épül, amik összesen kiadnak 10 055 négyzetmétert (egy átlagos telek az utcában 2000 m²).

A dolog további érdekessége, hogy mindamellett, hogy régen itt három külön ház is állt a három telken, valamikor a közelmúltban a mostani hármasból kettőt már összenyitott valaki és ott felhúzott egy majdnem kész házat. Ezt egy-két éve bontották el, mielőtt a mostanit építeni kezdték volna és így nézett ki (jobboldalt még látszik is az egyik eredeti):

A kerítésen levő tábla szerint 2016. december 16-én kezdtek neki és terv szerint 2017. december 31-re végeztek volna. Az építtető az Integrated Engineering Solutions Kft., ami a honlapja szerint egy csomó másik szegedi projektben is részt vesz/vett már:

  • Cédrus Liget
  • NOVA bevásárlóközpont
  • ART Hotel
  • új nagybani piac

De térjünk a témára és nézzük, hogy is mutat az új jövevény.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Ezek nem fényképek, hanem hangulatok – a Bertalan híd első napjai

Egyszer már mutattunk képeket az év elején indult Lechner Tudásközpont repertoárjából. Akkor egy az SZKV-nak tervezett épületegyüttesről volt szó, most pedig újabb gyöngyszemekkel bővült képtáruk.

A képeken a Bertalan, vagyis akkor még simán Északi Tisza-híd átadás előtti, de már szerkezetkész állapotú időszakát láthatjuk. Vagyis inkább ezen idők hangulatát. Ahogy a hatalmas, közel másfél kilométer hosszú acélhíd belefúródik a város életébe, és egy kicsit szürkébbé teszi azt. Ha nem is volt példátlan méreteket öltő a beruházás, mégis ritka volt bármi már akkor is, ami ekkora forrásokat mozgatott meg.

Ezek a fényképek pedig – bár az UVATERV dokumentáció céljára készítette – közelebb hozzák hozzánk azt az érzést, amit a híd felépítése kelthetett: a fellélegzést és félelmet. A város nagy részének megkönnyebülést hozott, míg a közvetlen szomszédoknak a hatalmas zajt és forgalmat jelentette, házaik értékének csökkenésével. Egy biztos: bár valószínűleg a Bertalan hídra kevesen mondták eddig, hogy szép, ezeken a felvételeken mégis van benne valami vonzó. A beton és a vas összhangja szépet alkot.

 


Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont

 


Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont

 


Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont

 

A fotótárat itt éritek el. Remélhetőleg mihamarabb kerülnek fel újabb archív fotók.

 

Felhúztak egy kisebb lakóparkot Újszegeden

Lehet, hogy sokan észre sem vették, de az elmúlt jó pár hónapban kinőtt egy pár utcányi lakópart a földből Újszegeden. Ez a kedves Olvasót jó eséllyel nem igazán érinti, hiszen nem valószínű, hogy oda fog költözni, de azért összefoglalunk pár dolgot, illetve mutatunk néhány képet is, és egyúttal üdvözöljük a Hársfa lakóparkban.

 

1.jpg
Fotó: Google Maps

 

A semmiből felépült városrész a Derkovits fasor végén található Kállay liget mellé épült, így elég jó környéken van. A mindössze 20.000 m2-es területen eddig füves puszta és egy kisebb veteményes volt, ezek azonban a környék 80-as években történt beépítésből valahogy kimaradtak, és eddig üresen pangtak.

A lakóparkot hirdető táblák már 2011-ben álltak, de az építkezés csak mostanában kezdődött el, és még mindig tart.

 

Jobbra a Hársfa utcára, majd jobbra a Hársfa sétányra

 

Nem a legegyértelműbb útbaigazítás, mégis, ez bármikor elhangozhat, hiszen a lakópark egyetlen keresztutcáját ugyanúgy nevezték el, mint amiről nyílik.

A Hársfa utcáról nyíló többi utcát és még a környéken jó párat – összesen huszonkettőt – női nevekről keresztelték el anno. A városi utcanévadó testület ezt a szokást tartva nevezte volna el Lilla utcának a lakóparkon áthaladó utat, a jövendő lakók azonban ezt megvétózták, és inkább a Hársfa sétányt választották.

A sétány azonban lehet nem a legmegfelelőbb kategória, hiszen az inkább egy teljesen a gyalogosoknak adott közterület, mint például a Kölcsey utca, vagy még inkább a Stefánia, mintsem egy kertvárosi utca, amin autók járnak keresztül naphosszat.

| A Hársfa pedig simán érthetetlen, amikor az egész a Hársfa utcáról nyílik. Ez olyan mint elnevezni egy a Kossuth Lajos sugárútról nyíló utcát Kossuth Lajos utcának.

Elfogadható és szabályos, csak nincs sok értelme.

A Hársfa lakópark egyébként az a Kállay liget lakópark mellett van, amit évek óta próbálnak feltölteni, mégsem sikerült eddig, mindössze közel két tucat telket beépíteni a több, mint félszázból, valamint aminek a helyén többnyire fás-bokros terület volt, mielőtt azt ledózerolták volna.

 

cof
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

cof
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

cof
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Felhúztak egy kisebb lakóparkot Újszegeden”

Újra itt a ligeti ócska vidámpark

Mindjárt itt van május elseje, lesz vattacukor, virsli, sör és persze az újszegedi ligetet keresztben elfoglaló „vidámpark” is, amely már hosszú évek óta elengedhetetlen kelléke a szegedi majálisnak. A kérdés csak az, miért?

 

DSC_0008
Teljes a zár. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

DSC_0009
Dodzsem, céllövölde és a többi kamionos mutatvány. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Városképileg igencsak megkérdőjelezhető, tényleg elfogadható-e egy ilyen korú és színvonalú, tucatnyi huszonéves kamionból kinyitott szórakoztató létesítményt beengedni a város legnagyobb és elméletileg legszebb parkjába?

Continue reading “Újra itt a ligeti ócska vidámpark”