Így lett érdekes fotósorozat pár képből, amit a papa csinált a furgonról

Ismét szegedi fotókkal bővült az ország legszerethetőbb fényképarchívuma. A Fortepan ezúttal olyan családi albumokat osztott meg az internetezőkkel, melyek bárki számára élvezetesek lehetnek. Vannak köztük népszerű témák is, mint ’56, de olyan felvételeket is megmentettek, amiket egyszerűen tényleg csak jó érzés nézni. A fényképek készítőiről ezúttal nem kapunk információt (általában ugyanis van némi háttértörténet a feltöltésekhez, úgymint Urbán Tamás vagy éppen Bauer Sándor lenyűgöző munkássága esetén).

A Fortepanon tavasszal jelent meg legutóbb nagyobb szegedi frissítés, akkor több felé kalandoztunk a városban, a fő téma a Tisza volt, vagyis az az elleni védekezés 1970-ben, de most sem fogunk csalódni az élményben, bár a fényképek történetét magunk kell kitalálnunk. Annyit tudunk, hogy a történet az 1950-es évek Szegedén játszódik, és hogy szereplője három férfi és egy furgon.

 

A háromból két férfi áll pózt a Laposon. Ez a fotó önmagában értékes, de várostörténetileg is kulcsfontosságú jelenségek figyelhetők meg: a Tiszát a várossal még a régi, kockaköves rakpart köti össze, nem áll még a kalapos úrtól balra ma magasodó Sellő ház, de ami talán a legfontosabb, hogy ez azon kevés fotók egyike, amely megörökíti a második világháborúban amerikaiak által bombatalálatot kapott és megsérült Dómot. Fotó: Fortepan

Continue reading “Így lett érdekes fotósorozat pár képből, amit a papa csinált a furgonról”

Elképesztő képekkel bővült a Fortepan

Egy kicsit talán félrevezető a cím, hiszen bárhányszor frissül a Fortepan, mindig elképesztő képek kerülnek fel, ahogy most is: ismét fantasztikus fotókkal lett gazdagabb az archívum, ezúttal Szalay Zoltán hivatásos fényképész 1900 felvételét digitalizálták, mely gyűjteményben megtalálható jó pár szegedi kincs is, ezekből szemezgetünk most.

Szalay a Rádió Újság és a Tükör magazin munkatársaként vált ismertté hazai körökben, és többször készített Szegeden is fotókat tudósításokhoz, például az 1970-es árvízi mentésről.

 

1
A Csongrád gőzös rengeteg fürdőző társaságában 1964-ben. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

2
Az előző képen háttérként, itt témaként megjelenő PICK gyár a Felső Tisza-parton, szintén 1964-ben. Több változás történt azóta a PICK háza táján: egyrészt 1972. és 1975. között felépül a Szabadkai úti komplexum, másrészről külsőleg teljesen megújul, és sárga lemezborítást kap a képen látható torony. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

3
Árvízi készültség a Kiskörút déli végénél, kilenc évvel az Árvízi emlékmű megépülte előtt, és kilencveneggyel a nagyárvíz után, tehát 1970-et írunk. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

4
A villanyoszlopok a mai napig állnak a körúton, hiába, a vassal nehezen bánik el az idő. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

5
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

Continue reading “Elképesztő képekkel bővült a Fortepan”

Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről

4.jpg

Ha megkérdezünk ma valakit az utcán, hogy mi a foglalkozása, bizonyára nem halászt, gyékényest, papucsost, hajóépítőt, piaci kofát vagy kékfestőt fog mondani. Pedig a második világháborúig ezek voltak a legnépszerűbb szakmák Szegeden. Hogy ezek az emberek pontosan hol, mit és hogyan csináltak, most bemutatjuk.

 

Hajóépítés

 

2
A fákat összekötve, tutajként úsztatták le Szegedig.

 

Szeged már a középkor óta fontos vízi átkelőhely és a környék kereskedelmi központja. Az épülő Magyarországhoz Erdélyből a Maroson leúsztatott fenyő és tölgyfa kirakodása és feldolgozása a városban történt. A fát tutajokká összekötve úsztatták le, hiszen így nem kellett maga a rakomány alkotta a szállítóhajót. Erdélyből még két akkor elengedhetetlen áru érkezett: az arany és a só, mely utóbbit a későbbi évszázadokban a ma is álló Sóházba pakoltak ki.

 

A fából pedig, melynek nagyobb részét fűszertelepek és zsindelykészítők dolgozták fel, a Tisza-parton hajókat készítettek.

A 18. századra úgy megnőtt a kereslet a fahajók iránt, hogy Ausztriából települtek Szegedre képzett hajóácsok, un. superok, akik superplaccokat alakítottak ki Alsó- és Felsővárosnál, ill. az újszegedi oldalon, ahol a hajókat készítették.

 

3
Faszálak fűrészelése, melyhez két ember kellett.

 

Egy népszerűbb hajótípus volt a gabonaszállító hajó, vagy bőgős hajó, mely az orrtőke díszes, nagybőgőfejre emlékeztető alakjáról kapta nevét.

 

7
A Keszeg nevű bőgős hajó Belvárosi hídtól délre, a hajó ma az Ópusztaszeri emlékparkban van kiállítva.

 

1
Piacosok szállítására épített kofahajó.

 

Continue reading “Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről”

Iszunk egy kávét, aztán visszamegyünk az időben

1

Vagy inkább fordítva, bár a lényeg ugyanaz: visszaugrunk a 60-as évekbe, benéznünk a Napsugár Bisztróba, majd iszunk egy jó feketét a Szőke Tiszán. Újabb szegedi felvételekkel bővült a Fortepan gyűjteménye, nézzük hát, mivel lettünk gazdagabbak!

Bauer Sándor fényképeiből harmadjára került fel válogatás Magyarország legkedveltebb fényképarchívumába, ezúttal 2300 felvétel, legtöbbjük életkép, vagy valamilyen vendéglátóipari létesítmény kívül vagy belül megörökítve. Bauer ugyanis utóbbival foglalkozott. Pályafutása nagy része alatt, 1957-től egészen a rendszerváltásig a Vendéglátás c. lapnak fotózott, és többször járt vidéken, így Szegeden is.

Ha pedig épp nem egy éttermet vagy szállodát fotózott (például Royal-t), akkor megmutatta, hogy a leghétköznapibb tárgyakat, mint egy Škoda Octavia kombit is le lehet úgy fényképezni, mintha az valami drágakő volna.

 

2
A Napsugár Bisztróban ekkoriban bizonyára nem sejtették, hogy ötven évvel később már ábécé lesz a helyén, de jó eséllyel a mai vásárlók zöme sem tudja, miféle hely volt egykor, ahol most a parizert mérik. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

4
A Szőke Tisza I. látképe a rakpartról. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a Szőke Tisza nem az, amelyik pár éve süllyedt el. A fényképen látható hajót már a 70-es évek végén szétbontották. A háttérben még látszanak Odessza paneljei az Alsó-kikötő sor téglablokkos épületei, melyeket ma már a fák lombjai teljesen elfednek. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

3
Felszolgálás a hajó fedélzetén. A Szőke Tisza I. a híd déli, a Szőke Tisza II. pedig az északi oldalán horgonyzott. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

Continue reading “Iszunk egy kávét, aztán visszamegyünk az időben”