Ilyen lehet az új Etelka sori uszoda

esti01

Tavaly tavasszal írták ki a tervpályázatot az 1700 fős Etelka sori fedett uszodára. Cikkünkben Márkus Péter építész terveit mutatjuk be.

Szegeden sok évtizede tervezik, hogy épül fedett sportuszoda, valahogy azonban sosem sikerült. Egyszer – a 70-es évek második felében – majdnem összejött, hiszen az újszegedi Sportcsarnok eredetileg uszoda lett volna, aztán megváltoztak a tervek, és a medencék kiszorultak a kertbe.

Jelen állás szerint azonban nemsoká végre lesz ilyen sportlétesítmény is a városban, méghozzá a Városi stadion, a Tisza Palota és az Etelka sor által határolt területen.

 

ter-1-nyitott
Fotó: Márkus Péter

 

ter-3
Fotó: Márkus Péter

 

Az Etelka sorra néző épületkomplexumban 1500+200 néző szurkolhat majd a FINA-szabványú 50 méteres medencében sportolóknak. Lesz wellness, 400 fős öltöző, bemelegítő- és gyermekmedence, büfé és még rengeteg apróság.

 

belso-01
Fotó: Márkus Péter

 

Belépve az épületbe két üvegfallal határolt térben találjuk magunkat, ahonnan rögtön rálátunk a medencékre, hiszen a tervezőcsapat egyik főbb koncepciója a transzparencia minél magasabb szintjének elérése volt. Találunk itt gyermekmegőrzőt, fodrászt, kozmetikust, mosdókat és információt is.

 

belso-05
Fotó: Márkus Péter

 

belso-03
Fotó: Márkus Péter

 

belso-02
Fotó: Márkus Péter

 

Continue reading “Ilyen lehet az új Etelka sori uszoda”

Ilyen is lehetett volna a Dóm

Milyen lenne ma a Dóm, ha nem Schulek tervezi meg? Mutatunk pár tervet, hogy milyennek épült fel majdnem Szeged akkor legnagyobb épülete.

Már az 1879-es Nagyárvíz után rögtön, az első városrekonstrukciós tervben szerepelt egy monumentális templom felépítése Szegeden. A fogadalom templomaként elhíresült építménynek 1882-ben Tisza Lajos öt helyszínt javasolt, melyek közül az akkori Szent Demeter plébániatemplom telke és környéke tűnt a legalkalmasabbnak. Több évtizednyi huzavona után végül csak 1903-ban írták ki a tervpályázatot, mellyel azonban volt egy gond: a város polgárainak egy része időközben felszólalt, hogy mégsem szeretné, ha lebontanák a Szent Demeter templomot, és a helyére egy ekkora székesegyházat húznának fel. A pályázat így nyilvánvaló trükk volt csak, mellyel a város elakarta hallgattatni a tiltakozókat, és elhitetni velük, hogy már késő, hiszen terveket is várnak az ott felépítendő templomhoz. Sem a pontos helyszínt, sem pedig az építmény stílusát nem határozták meg azonban, csupán azt, hogy csak magyar alapanyag használható a kivitelezéskor, kivéve, ha Magyarországon meg nem található anyagról van szó. A pályázat határideje 1904. április 1-e volt, a beérkezett hét pályaművet egy 12 tagú bizottság értékelte. Mivel nem akartak még győztest hirdetni, első díjat nem osztottak ki, ugyanis még 1907-re is csak a tervezett költségek fele, 800.000 korona gyűlt össze. A hét tervet hat építész dobta össze, többen össze is fogtak. Ezeket a Magyar Építőművészet folyóirat 1906-ban közölte, azóta pedig digitalizálva is lettek, úgyhogy nézzük most át őket!

 

A Szent Demeter templom lebontására végül 1907-ben adták ki a rendeletet, több tervpályázatot pedig nem hirdettek, Dr. Lázár György polgármester ugyanis személyesen kereste meg Schulek Frigyest, a budai Halászbástya és a Mátyás templom tervezőjét és 1909-ben szerződést is kötöttek, hogy ő fogja megtervezni a szegedi Fogadalmi templomot.

 

schulek_fohomlokzat
A Schulek Frigyes által 1911 februárjában benyújtott terv, mely végül Foerk Ernő módosításaival lett kivitelezve. Foerk megváltoztatta többek közt a tornyok magasságát, illetve több helyen a felhasznált alapanyagot is lecserélte kőről téglára. Forrás: fogadalmitemplom.hu

 

De mindez most senkit sem érdekel, amikor végiglapozhatjuk az eredeti terveket. Érdemes elképzelni mindet a mai Dóm helyén, mennyire más lenne a város, ha ezek közül valósult volna meg valamelyik!

 

Aigner Sándor és Rainer Károly – Pax

 

1
A képekre kattintva azok elérhetők nagy méretben is. Forrás: Magyar Építőművészet 1906. (IV. évfolyam) 10. szám

 

Aigner Sándor Temesváron, Rainer Károly pedig Szegeden született, 1904-ben közösen nyerték meg a Rókusi templom tervpályázatát.
A fogadalmi templomra tervük „Pax” (magyarul béke) jeligére készült, s végül (minthogy első nem volt) a második helyezést érte el.

Érdekes, hogy az órák nem a két homlokzati toronyban (melyek szemből nézve szinte észrevehetetlenek maradnak a főtorony miatt), hanem hátrább, a négy kisebben kaptak helyet, illetve, hogy bizonyos elemeiben kísértetiesen hasonlít a végül felépült templomra. Ilyen például az kereszthajók bástya szerű végződése. Érdemes még megfigyelni a főhomlokzatot ábrázoló rajzon, milyen piramis-szerű a templom felépítése, ahogyan szűkül, miközben magasodik.

 

Continue reading “Ilyen is lehetett volna a Dóm”