Vízi iskolát tervezett a Holt-Tiszához egy egyetemista

Szeged két jelentős folyami holtága az újszegedi Holt-Maros és a város dél-nyugati részén levő Holt-Tisza. Márki Gabriella, a BME építészmérnök hallgatója utóbbihoz tervezett egy vagány vízi iskolát diplomamunkájaként.

A Holt-Maros Szeged egyik legszebb természeti területe: 2 700 méteren keresztül kanyarog, lényegében félbevágva Újszegedet. Mellette parti ösvények, padok, kukák vannak, mindennapi látvány a sok futó, horgász és kutyasétáltató. A Holt-Tisza azonban ennek szöges ellentéte: a környező üzemek szennyvize a holtágba folyt, erre jött még egy kertészet termálvize, ami csak felmelegítette a büdös vizet. Jelen állás szerint a környéket 2020-tól rehabilitálják, megszűnnek a szennyezők és a Holt-Maroshoz hasonlóan a pihenés és regenerálódás lesz a célja.

 

Bár tervek még nemigen vannak, Márki Gabriella elhozott egy elképzelést, mely szerint egy oktató épület jönne itt létre. Fontos tudni, hogy ez tényleg csak egy elképzelés, és csekély esélye van a megvalósulásra.

„Egy minél inkább a természeti környezetében harmonikusan illeszkedő, természetes anyaghasználatú épület megtervezése volt a cél. A vízi iskolában a víz a központi téma.”

Fotó: Márki Gabriella
Fotó: Márki Gabriella
Fotó: Márki Gabriella

Continue reading “Vízi iskolát tervezett a Holt-Tiszához egy egyetemista”

Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?

A napokban lenne 160 éves a szegedi vasúti híd, melyet a kor legmodernebbjének mondtak. Az, hogy tényleg az volt-e, sosem fog kiderülni, de valószínűleg ugyanakkora az igazságtartalma, mint annak, hogy a magyarok találták fel a csuklós buszt.

Tegnap szó volt a híd megépítésének körülményeiről: arról, milyen elképzelések álltak egymással szemben, hogy ki építette meg a hidat, és hogy ehhez milyen érdekes, valóban újnak számító módszereket vetettek be. Most nem is a hídról magáról fog szó esni, hanem egy dokumentumról, melyben a híd tervező főmérnöke, Ernest Cézanne rengeteg oldalon keresztül fejtegeti, hogyan is fogja felépíteni ezt a csodás műtárgyat. Ebben a mappában tárolta a hídról készített 42 rajzot is. Mi most ezekből válogatunk.

 

Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd

 

A híd oldal- és felülnézete 1855-ben. A híd és a meder közötti vonal jelöli az évi vízszintet, melyhez képest közel 8 méterrel feljebbre szabta meg a hidat az építtető Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság.

 

A tervezés egyik első fázisa a különböző felmérések elkészítése volt: itt a Tisza vízállása látható 1845-ben, illetve 1851. és 1858. között, havi bontásban. Vizsgálták továbbá a vízhozamot, folyási sebességet és a víz szélét a partokon különböző vízszintek esetén.

Continue reading “Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?”