Vízi iskolát tervezett a Holt-Tiszához egy egyetemista

Szeged két jelentős folyami holtága az újszegedi Holt-Maros és a város dél-nyugati részén levő Holt-Tisza. Márki Gabriella, a BME építészmérnök hallgatója utóbbihoz tervezett egy vagány vízi iskolát diplomamunkájaként.

A Holt-Maros Szeged egyik legszebb természeti területe: 2 700 méteren keresztül kanyarog, lényegében félbevágva Újszegedet. Mellette parti ösvények, padok, kukák vannak, mindennapi látvány a sok futó, horgász és kutyasétáltató. A Holt-Tisza azonban ennek szöges ellentéte: a környező üzemek szennyvize a holtágba folyt, erre jött még egy kertészet termálvize, ami csak felmelegítette a büdös vizet. Jelen állás szerint a környéket 2020-tól rehabilitálják, megszűnnek a szennyezők és a Holt-Maroshoz hasonlóan a pihenés és regenerálódás lesz a célja.



Bár tervek még nemigen vannak, Márki Gabriella elhozott egy elképzelést, mely szerint egy oktató épület jönne itt létre. Fontos tudni, hogy ez tényleg csak egy elképzelés, és csekély esélye van a megvalósulásra.

„Egy minél inkább a természeti környezetében harmonikusan illeszkedő, természetes anyaghasználatú épület megtervezése volt a cél. A vízi iskolában a víz a központi téma.”

Fotó: Márki Gabriella
Fotó: Márki Gabriella
Fotó: Márki Gabriella

Continue reading “Vízi iskolát tervezett a Holt-Tiszához egy egyetemista”

Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?

A napokban lenne 160 éves a szegedi vasúti híd, melyet a kor legmodernebbjének mondtak. Az, hogy tényleg az volt-e, sosem fog kiderülni, de valószínűleg ugyanakkora az igazságtartalma, mint annak, hogy a magyarok találták fel a csuklós buszt.

Tegnap szó volt a híd megépítésének körülményeiről: arról, milyen elképzelések álltak egymással szemben, hogy ki építette meg a hidat, és hogy ehhez milyen érdekes, valóban újnak számító módszereket vetettek be. Most nem is a hídról magáról fog szó esni, hanem egy dokumentumról, melyben a híd tervező főmérnöke, Ernest Cézanne rengeteg oldalon keresztül fejtegeti, hogyan is fogja felépíteni ezt a csodás műtárgyat. Ebben a mappában tárolta a hídról készített 42 rajzot is. Mi most ezekből válogatunk.

Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd

 

A híd oldal- és felülnézete 1855-ben. A híd és a meder közötti vonal jelöli az évi vízszintet, melyhez képest közel 8 méterrel feljebbre szabta meg a hidat az építtető Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság.

 

A tervezés egyik első fázisa a különböző felmérések elkészítése volt: itt a Tisza vízállása látható 1845-ben, illetve 1851. és 1858. között, havi bontásban. Vizsgálták továbbá a vízhozamot, folyási sebességet és a víz szélét a partokon különböző vízszintek esetén.

Continue reading “Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?”

Ilyen is lehetett volna a Dóm

Milyen lenne ma a Dóm, ha nem Schulek tervezi meg? Mutatunk pár tervet, hogy milyennek épült fel majdnem Szeged akkor legnagyobb épülete.

Már az 1879-es Nagyárvíz után rögtön, az első városrekonstrukciós tervben szerepelt egy monumentális templom felépítése Szegeden. A fogadalom templomaként elhíresült építménynek 1882-ben Tisza Lajos öt helyszínt javasolt, melyek közül az akkori Szent Demeter plébániatemplom telke és környéke tűnt a legalkalmasabbnak. Több évtizednyi huzavona után végül csak 1903-ban írták ki a tervpályázatot, mellyel azonban volt egy gond: a város polgárainak egy része időközben felszólalt, hogy mégsem szeretné, ha lebontanák a Szent Demeter templomot, és a helyére egy ekkora székesegyházat húznának fel. A pályázat így nyilvánvaló trükk volt csak, mellyel a város elakarta hallgattatni a tiltakozókat, és elhitetni velük, hogy már késő, hiszen terveket is várnak az ott felépítendő templomhoz. Sem a pontos helyszínt, sem pedig az építmény stílusát nem határozták meg azonban, csupán azt, hogy csak magyar alapanyag használható a kivitelezéskor, kivéve, ha Magyarországon meg nem található anyagról van szó. A pályázat határideje 1904. április 1-e volt, a beérkezett hét pályaművet egy 12 tagú bizottság értékelte. Mivel nem akartak még győztest hirdetni, első díjat nem osztottak ki, ugyanis még 1907-re is csak a tervezett költségek fele, 800.000 korona gyűlt össze. A hét tervet hat építész dobta össze, többen össze is fogtak. Ezeket a Magyar Építőművészet folyóirat 1906-ban közölte, azóta pedig digitalizálva is lettek, úgyhogy nézzük most át őket!

A Szent Demeter templom lebontására végül 1907-ben adták ki a rendeletet, több tervpályázatot pedig nem hirdettek, Dr. Lázár György polgármester ugyanis személyesen kereste meg Schulek Frigyest, a budai Halászbástya és a Mátyás templom tervezőjét és 1909-ben szerződést is kötöttek, hogy ő fogja megtervezni a szegedi Fogadalmi templomot.

 

schulek_fohomlokzat
A Schulek Frigyes által 1911 februárjában benyújtott terv, mely végül Foerk Ernő módosításaival lett kivitelezve. Foerk megváltoztatta többek közt a tornyok magasságát, illetve több helyen a felhasznált alapanyagot is lecserélte kőről téglára. Forrás: fogadalmitemplom.hu

 

De mindez most senkit sem érdekel, amikor végiglapozhatjuk az eredeti terveket. Érdemes elképzelni mindet a mai Dóm helyén, mennyire más lenne a város, ha ezek közül valósult volna meg valamelyik!

 

Aigner Sándor és Rainer Károly – Pax

 

1
A képekre kattintva azok elérhetők nagy méretben is. Forrás: Magyar Építőművészet 1906. (IV. évfolyam) 10. szám

 

Aigner Sándor Temesváron, Rainer Károly pedig Szegeden született, 1904-ben közösen nyerték meg a Rókusi templom tervpályázatát.
A fogadalmi templomra tervük „Pax” (magyarul béke) jeligére készült, s végül (minthogy első nem volt) a második helyezést érte el.

Érdekes, hogy az órák nem a két homlokzati toronyban (melyek szemből nézve szinte észrevehetetlenek maradnak a főtorony miatt), hanem hátrább, a négy kisebben kaptak helyet, illetve, hogy bizonyos elemeiben kísértetiesen hasonlít a végül felépült templomra. Ilyen például az kereszthajók bástya szerű végződése. Érdemes még megfigyelni a főhomlokzatot ábrázoló rajzon, milyen piramis-szerű a templom felépítése, ahogyan szűkül, miközben magasodik.

 

Continue reading “Ilyen is lehetett volna a Dóm”