Miben jobb Csongrád megye az ország többi részénél?

Abban, hogy Hajdú-Bihar megyével karöltve ebben a két megyében foglalkoztat csak több embert oktatási intézmény, mint bármely más foglalkoztató.

Erre az Index hívta fel a figyelmet a napokban, miszerint a legtöbb magyar megyében (és a fővárosban) kereskedelmi szolgáltató vállalatok vagy külföldi gyárak a legfőbb foglalkoztatók, ami elég sokat elárul az országról. Például

  • Pest megyében a Tesco,
  • Fejérben a Spar,
  • Tolnában Paks miatt a Magyar Villamossági Művek,
  • és Bácsban természetesen a Mercedes.

 

Plusz a foglalkoztatók mindössze negyede magyar tulajdonú, az összes többi külföldi, de a lényeg, hogy Hajdú-Bihar megyében a Debreceni Egyetem, Csongrádban pedig a Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb munkaadó, előbbi 6339, utóbbi pedig 8770 fővel, ami elég menő. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív népességből

minden huszadik ember a megyében a szegedi egyetemen dolgozik.

 

Az Indexen megjelent térkép, amin még hibásan van feltüntetve a két megye. Fotó: Index

Continue reading “Miben jobb Csongrád megye az ország többi részénél?”

Zseniális térhatású képek a 120 éves Szegedről

Egészen elképesztő dolgokra bukkan néha az ember a Fortepanon. Legutóbb a szegedi vendéglátóiparról került fel pár remek fotó, jelenleg pedig Facebook oldalunkon posztolunk minden nap egy képet Az 50 legjobb fénykép Szeged múltjából c. virtuális tárlatunk keretében. Ezúttal azonban valami egészen lehengerlőt találtunk a múlt-múlt századból.

Dabasi-Fromm Géza 1871-ben született Nagyváradon, ahol ügyvédnek tanult, időközben azonban elkezdett érdeklődni a fényképészet iránt is. 1894-ben nekiindult, hogy óriási országának különböző szegleteit megörökítse különleges fényképezőgépével, amivel sztereófotókat tudott készíteni. Ellátogatott több erdélyi faluba, majd Magyarország magja felé vette az irányt, ahol három gyönyörű városról maradtak fent képei. Az ország két legnagyobbjáról, Budapestről és Szegedről, valamint Veszprémről. Minket persze most a középső érdekel, úgyhogy nézzük csak, milyen volt városunk a 19. század végén 3D-s képeken!

 

 

1
A sztereókópia segítségével két, egymástól kicsit eltolt felvétel készül egy időben, melyeket az agyunk egymásba illeszt, és így térhatást kelt. A képen a közúti híd látható, háttérben a Tóth Péter palotával. Bár mai szemmel gyenge hatást nyújtanak a képek, mégis óriási értéket képviselnek, hiszen ezek segítségével tudjuk igazán elképzelni, milyen is volt az az időszak, amikor még az eredeti, 1883-ban épült hídon akár az út közepén is sétálhatott az ember. De a távolban az is megfigyelhető, hogy ekkor még baloldali közlekedés volt életben, amit csak 47 évvel később, Németország nyomására szüntettünk meg. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

2
Az ekkor még csak 8 éve újjáépített színház. Minden részletében érdemes elmerülni ezeknek a képeknek. Megfigyelhető a gyönyörű macskaköves út, az úr kezében tartott pálca, de a szemfülesek még azt is kiszúrhatják, hogy a színházról hiányzik még egy később ráépített emelet is. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

3
A korban valamennyi fényképész feljutott a városháza tornyába, hogy onnan örökítse meg a város messzebbi területeit, hiszen ekkoriban még ez volt a legmagasabb épület egészen Dorozsmáig. Látható, hogy piackor készült, de a távolban az 1905-ben lebontott Szent György templom is feltűnik. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

Continue reading “Zseniális térhatású képek a 120 éves Szegedről”

Visszaépítik Szeged legnagyobb lebontott kupoláját

Májusban megjelent egy kormányhatározat, melyben hírt adtak egy kiemelt fontosságú szegedi épület felújításáról, ez azonban ezidáig elkerülte a helyi sajtó figyelmét.

 

24
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Hungaricana

 

A határozat lényege röviden az, hogy

| helyreállítják a jogtudományi kar hatalmas, a 60-as években lebontott kupolás saroktornyát.

Azt, hogy mekkora veszteség érte a várost a 60-as években, amikor lebontották a tornyot egy emeletráépítés során, az szemlélteti a legjobban, hogy a város lebontott kupoláit bemutató cikkünkben konkrétan az első helyet kapta a jogtudományi kar gyönyörű, 135 éves épülete.

 

26.jpg
Fotó: Google Maps

 

Egyes számítások szerint

| az épület magassága a kupolával együtt akár a 30 métert is elérte, ami egy 9 emeletes panelnek felel meg.

 

1.jpg
Fotó: szeged.eu

 

A kormány több, mint 650 millió forintot különített el az épület felújítására, ami a torony visszaállításán kívül tartalmazza egy emlékhely kialakítását, energetikai korszerűsítést, a homlokzat felújítását, munkaszobák kialakítását, valamint az udvar befedését, és ezzel egy aula kialakítását.

Tényleg a szegedi a legszebb egyetemi campus egész Magyarországon?

rektori_nyar_kiemelt_nagy.jpg

35.000 ember voksolt nemrég az Eduline portál szavazásán, hogy melyik a legszebb magyar egyetemi campus, az szavazók közel fele, 40%-a szerint a szegedi az. Ez a dicső eredmény azonban felvet pár kérdést, amiket most meg is válaszolunk.

 

Hogy lehet Szegeden a legszebb egyetemi campus, ha a városban nincs is campus?

 

Harapós kérdés, óvatos megközelítést igényel, de a lényeg az az, hogy a campus a felsőoktatási intézmények (karok, kollégiumok) közvetlen környezete, épületeinek együttese, és (az általuk gyakran közrezárt) parkok, terek. Ezt pedig ember legyen a talpán, aki Szegeden megtalálja.

Megvannak azok a tipikus amerikai filmek, amikor az egyetemi hallgatók beszélgetve bandukolnak át egyik barna téglaépületből a másikba, keresztezve egy szép, pázsitos parkot, ahol mások fekve vagy egy hatalmas tölgy árnyékában ülve tanulnak? Na azok campusok, Szeged belvárosában viszont keresve se talál hasonlót az ember.

Az egyetlen ilyen hely, amire valamennyire rá lehet erőltetni a campus szót, az az Ady tér, ahol a TIK és a BTK között van egy szép park, azzal viszont nehéz lenne országos versenyt nyerni.

 

b3c4c34237676c7a38fbf50072223910.jpg
Balról a BTK, jobbról a TIK, közte pedig a park. Fotó. Google Maps

 

Az külön említést érdemel, hogy a szavazásban a szegedi egyetemre kattintva az ember a Dugonics téri rektori hivatal képét látja, ami a legkevésbé hívható campusnak, arról nem is beszélve, hogy inkább irodaház funkciót lát el, mint oktatóépületét.

 

Continue reading “Tényleg a szegedi a legszebb egyetemi campus egész Magyarországon?”