A Tótékat mutatta be a szegedi színház a vidéki teátrumok komédiaszemléjén

A Tótékat mutatta be a szegedi színház a vidéki teátrumok komédiaszemléjén

A Szegedi Nemzeti Színház pénteken a Tótékkal képviseltette magát a négy héten át zajló Városmajori Szabadtéri Színpad népszerű Színházi Szemle sorozatában, amely a vidéki színházak szórakoztató előadásait mutatja be. Az előadásokat négyfős zsűri és a közönség is értékeli.

Itt egy hatalmas, 135 éves panorámakép Szegedről, és őrült jól mutat

Találtam hét fotót, melyeket összeillesztve a fenti panoráma jön létre. Ez önmagában még talán nem olyan érdekes, ez a kép már fel-felbukkant a régi Szegeddel foglalkozó oldalak némelyikén, de azok mind elég gyenge minőségűek voltak, kivéve ezt.

A hozzáértőknek: közel 8000 pixel széles, ami nagy, úgyhogy vizsgáljuk is meg egy kicsit, megéri!

 

panorama_1882
Kattintva elérhető nagyban is. Fotó: Fényírók és fényirdák Szegeden / Hungaricana

 

1
Az első felvételen látható a Stefánia 1. szám alatti épület, mögötte pedig a Milkó palota, melyeket épp építenek. A háttérben továbbá kivehető a vasúti híd, a Szerb templom és a Dóm építése miatt később lebontott Szent Demeter templom.

 

2
A második felvételen a Vár utca folytatása és a Postapalota látható. A távolban lévő torony a kép baloldalán az alsóvárosi templom.

 

 

3
Harmadik kép: a Széchenyi tér vásárkor, baloldalt a Kiss Dávid palota.

 

4
A negyedik felvételen baloldalt a városháza. Előtérben a bíróság épülete.

 

Continue reading “Itt egy hatalmas, 135 éves panorámakép Szegedről, és őrült jól mutat”

Zseniális térhatású képek a 120 éves Szegedről

Egészen elképesztő dolgokra bukkan néha az ember a Fortepanon. Legutóbb a szegedi vendéglátóiparról került fel pár remek fotó, jelenleg pedig Facebook oldalunkon posztolunk minden nap egy képet Az 50 legjobb fénykép Szeged múltjából c. virtuális tárlatunk keretében. Ezúttal azonban valami egészen lehengerlőt találtunk a múlt-múlt századból.

Dabasi-Fromm Géza 1871-ben született Nagyváradon, ahol ügyvédnek tanult, időközben azonban elkezdett érdeklődni a fényképészet iránt is. 1894-ben nekiindult, hogy óriási országának különböző szegleteit megörökítse különleges fényképezőgépével, amivel sztereófotókat tudott készíteni. Ellátogatott több erdélyi faluba, majd Magyarország magja felé vette az irányt, ahol három gyönyörű városról maradtak fent képei. Az ország két legnagyobbjáról, Budapestről és Szegedről, valamint Veszprémről. Minket persze most a középső érdekel, úgyhogy nézzük csak, milyen volt városunk a 19. század végén 3D-s képeken!

 

 

1
A sztereókópia segítségével két, egymástól kicsit eltolt felvétel készül egy időben, melyeket az agyunk egymásba illeszt, és így térhatást kelt. A képen a közúti híd látható, háttérben a Tóth Péter palotával. Bár mai szemmel gyenge hatást nyújtanak a képek, mégis óriási értéket képviselnek, hiszen ezek segítségével tudjuk igazán elképzelni, milyen is volt az az időszak, amikor még az eredeti, 1883-ban épült hídon akár az út közepén is sétálhatott az ember. De a távolban az is megfigyelhető, hogy ekkor még baloldali közlekedés volt életben, amit csak 47 évvel később, Németország nyomására szüntettünk meg. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

2
Az ekkor még csak 8 éve újjáépített színház. Minden részletében érdemes elmerülni ezeknek a képeknek. Megfigyelhető a gyönyörű macskaköves út, az úr kezében tartott pálca, de a szemfülesek még azt is kiszúrhatják, hogy a színházról hiányzik még egy később ráépített emelet is. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

3
A korban valamennyi fényképész feljutott a városháza tornyába, hogy onnan örökítse meg a város messzebbi területeit, hiszen ekkoriban még ez volt a legmagasabb épület egészen Dorozsmáig. Látható, hogy piackor készült, de a távolban az 1905-ben lebontott Szent György templom is feltűnik. Fotó: Dabasy Fromm Géza / Fortepan

 

 

 

Continue reading “Zseniális térhatású képek a 120 éves Szegedről”

Az utolsó tégláig minden ugyanaz, csak közben megnőttek a fák

Szeged leghíresebb látványosságai többnyire a Nagyárvíz utáni fél évszázadban épültek, és legtöbbjük az átadása óta szinte semmit sem változott. Ami persze egy óriási pozitívum.

Hiába múltak el javarészt mind száz évesek is, az épületek szerencsére eredeti állapotukban maradtak fent, még háborús kár is csak kevés esetben keletkezett bennük. Ilyen például

| a Dóm, amit a II. világháborúban bombatalálat ért, és éveken át hiányoztak darabok az egyik toronyból.

 

Az épületek környezete azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. Megnőttek a fák, kicserélték a lámpaoszlopokat, padokat, vagy épp leaszfaltozták a régi kockaköves utcácskákat.

Képes összefoglalónkban bemutatjuk, hogyan néztek ki a város legmonumentálisabb ékkövei a múlt század első felében, amikor még korhű volt minden, nemcsak maguk az épületek.

1
Hihetetlenül átalakult a Kultúrpalota környéke ez az 1940-es fotó óta. A hídéval harmonizáló kis korlát eltűnt, a fák egy részét kivágták, a többi pedig olyannyira megnőtt, hogy lassan már csak közvetlenül elölről látható az épület maga, pedig a fénykép készültekor még akár a hídról is meg lehetett csodálni az épületet. Fotó: Somlai Tibor / Fortepan

 

2
Ezen az 1908-as képen látható, hogy a Zsinagóga környéke is jócskán átalakult mára: kockakő helyett aszfaltot koptatnak az autók, lecserélték a lámpaoszlopokat és az azóta megnőtt hatalmas fákat is kivágták, hogy végre az épület is látszódhasson, ami a kerítéssel együtt érintetlen maradt. Fotó: Schmidt Albin / Fortepan

 

Continue reading “Az utolsó tégláig minden ugyanaz, csak közben megnőttek a fák”