Ismét jár a villamos Újszegedre!

A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.

A hidat 1944-ben robbantották fel, majd csak négy évvel későbbre épült újjá, a villamos azonban már jóval korábban megszűnt. A sínek felszedését 1919-ben meglepő módon nem a város, és nem is a Közlekedés- és postaügyi Minisztérium rendelte el, hanem a Szegedet éppen megszálló francia csapatok parancsnoka, bár a forgalom már Újszeged 1917-es szerb megszállása óta akadozott.

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

A vonal újbóli megépítését az ipar fellendülése miatti utasforgalom-növekedés tette indokolttá. A vonalat teljesen újra kellett építeni, az eredetiből semmi sem maradt meg. A munkát szeptember 15-ével kezdték meg és egészen gyorsan, mindössze két hónap alatt megépült a mindössze 1 kilométeres pálya a Széchenyi tér és a liget híd felőli vége között.

Később, 1949-ben a vonalat továbbépítették a Temesvári körúton egészen az újszegedi vasútállomásig.

Continue reading “Ismét jár a villamos Újszegedre!”

Múzeumba kerül egy szegedi Bengáli villamos

Fotó: Közlekedési Múzeum

Az épp felújítás alatt álló Közlekedési Múzeum még az építkezés ideje alatt is folyamatosan bővíti gyűjteményét: most épp egy szegedi Bengálit vettek.

A szóban forgó villamos a szegedi 818-as számú, ami az egyik utolsóként elkészült darab a típusból, és 1978. és 2011. között szolgált a szegedi flottában. A múzeum két éve kezdett a magyar közlekedés elmúlt évtizedeit meghatározó járművek összegyűjtésébe.

 

„A Közlekedési Múzeum küldetésének tartja, hogy beszerezzen egy-egy példányt azokból a járműtípusokból, amelyek meghatározó szerepet játszottak az elmúlt évtizedekben a közösségi közlekedésben, és hozzátartoztak a magyar városok arculatához.”

 

A tervek szerint a kocsit szegedi fényezéssel fogják kiállítani a várhatóan leghamarabb 2022-ben megnyíló Közlekedési Múzeumban.

 

Ilyen menő trolikat vesz Szeged

A Magyarbusz [Info] szúrta ki, hogy Szeged pályázatot írt ki 5 + opcionálisan 3 darab csuklós trolibusz beszerzésére. Az egyedüli pályázó a lengyel Solaris volt, akik eddig semmiféle járművet nem szállítottak Szegednek, Debrecenben és Pesten azonban járkálnak Solaris trolik.

A város szeptember végén szerződést kötött a gyártóval, 1,18 milliárdért jönnek az amúgy eszméletlenül menő járművek.

Az új Solaris trolik a szokásos szegedi feltételeknek kellett, hogy megfeleljenek, például, hogy legyenek 100%-ban alacsonypadlósak és, hogy képesek legyenek legalább 7 kilométer megtételére felsővezeték nélkül.

Ez pedig egy Budapestnek szállított példány (ugyanis a fővárosba is épp most szállít a Solaris), ami épp a napokban gördült ki a gyárból és próbafutásait végzi épp Plzeňben. Valószínűleg ugyanilyenek lesznek a szegedi kocsik is. Fotó: Plzeňské trolejbusy / Facebook

 

Kis piros, vezeték nélküli trolival száguldozhatunk nemsoká

Fotó: Magyarbusz [Info] / Facebook
Persze csak utasként, és a száguldás is kiapad ötvennél, de a lényeg, hogy Szegedre jött egy érdekes troli-elektromos busz hibrid.

A szakmának azonban megvan a maga véleménye járműről: többen fejtették ki aggodalmaikat afelől, hogy a jármű már évek óta nem tud rendesen forgalomba állni sehol, mert sok vele a baj. A típus alapját a C68E Modulo alkotja, amiből Budapesten 20 darab közlekedik, és ami hagyományos módon elektromos, azaz nem áramszedője van, hanem adapterrel tölthető. A C68E ismert hibái közül sorolok néhányat:

  • bár elektromos, a fűtés OLAJKÁLYHÁRÓL megy
  • nem megbízható: a Pesten volt már nap, amikor mindössze 25%-kuk tudott reggel forgalomba állni
  • volt, hogy az egyiknek kirepült a kereke menet közben
  • ár/érték arányban is alul teljesít: 175 M forintért mindössze 68 utast képes elszállítani (az Ikarus-Škoda trolik 124-et tudnak, ami közel kétszer annyi, és bár azok köztudottan drágák voltak, abból egy darab 257 M forintért jött)
  • nagy a fordulóköre ahhoz képest, hogy csak 7,9 méter hosszú.

Fotó: Magyarbusz [Info] / Facebook
Continue reading “Kis piros, vezeték nélküli trolival száguldozhatunk nemsoká”

Elég király központot terveztek az SZKV-nak 1975-ben

Pár napja startolt el a Lechner Tudásközpont új projektje, a Lechner Fotótár, ahol 1945. utáni meg- és meg nem valósult építkezések digitalizált anyaga található meg.

Gyűjteményükben összesen 300.000 felvétel található, ennek még csak egy részét tették fel, de folyamatosan bővítenek.

Szegedről egyelőre csak két képet találni, mindkettő az un. „A szegedi Közlekedési Vállalat Komplex forgalmi telepének makettje” címmel. A tervet, vagyis a felvételeken látható makettet az UVATERV készítette, több minden azonban nem derült ki róla. A sajtóban sincs említése, így aki tud valamit, ne tartsa magában! Sajnos még az sem derült ki, hogy hová tervezték a 12 emeletes toronnyal spékelt telephelyet, ahol egyszerre vannak trolik és villamosok.

94215
Fotó: UVATERV / Lechner Fotótár

 

Continue reading “Elég király központot terveztek az SZKV-nak 1975-ben”

20 éve járnak a szegedi Tátrák

8413_63

 

1997. május 8-án álltak forgalomba az ország akkor legmodernebb villamosai, a Tatra T6A2-esek Szegeden.

A 20. században nem nagyon jutott új villamos sem Szegedre, sem a többi villamost üzemeltető magyar városba, még Budapestre sem.
Szegeden 1908-ban az SZKV 25 új, magyar gyártmányú motor- és 6 pótkocsit vásárolt a forgalom beindításához, majd 1913-ban újabb 8 motorkocsit szereztek be. Ezek mind a kornak megfelelően viszonylag lassú, favázas kocsik voltak, melyek után évtizedekig nem érkezett új jármű. Sorra törtek ki ugyanis a világháborúk, majd az azt követő jóvátételek sem kedveztek a közlekedés fejlődésének. Szeged és a többi vidéki város örült, ha a fővárosból kapott pár használt villamost, melyekből házilag tudott összetákolni valami használhatót. Nyersanyag és ipar híján a város óriási járműhiánnyal küzdködött egészen a 60-as évekig, amikor is egyrészt elkezdték felszámolni a vonalak egy részét, így kevesebb járműre volt szükség, másrészt pedig megjelentek a mai napig ismert Bengáli villamosok. Az első Bengáli 1962 októberében állt forgalomba, majd egészen 1979-ig 43, majd 1984-85-ben újabb két példány követte. Ezek túlnyomó része újonnan készült eleinte Budapesten, majd Debrecenben, azonban akadt pár, a fővárosból használtan érkezett jármű is. A lényeg, hogy bár lomhák és felfoghatatlanul elavultak voltak (szakemberek szerint technikailag a 30-as évek színvonalát képviselték úgy, hogy sorozatgyártásuk csak a 60-as években indult meg), a város végre új és legalább nagy befogadóképességű villamosokkal gazdagodott, hiszen egy Bengáli 210 fő elszállítására volt képes, amely több, mint bármely korábbi villamos vagy akkori busz kapacitása. Na meg azt is meg kell említenem, hogy baromi jól mutattak, elég csak ezt a képet megnézni.

A Bengálik már érkezésükkor sem voltak korszerűek, így a 90-es évekre egyre égetőbb volt cseréjük. A városvezetés és az SZKT szerint két gyártó jöhetett szóba: a magyar Ganz-Hunslet és a csehszlovák ČKD. A Ganz Hunslet ekkoriban tárgyalt Debrecennel is, ahová később 11 KCSV-6 típusú villamost gyártottak a város igényeinek megfelelően. Nagy gyártási múltja miatt azonban utóbbira esett a választás, így a ČKD 1992-ben egy próbavillamost küldött Szegedre bemutatóba.
A következő években megszületett a szerződés, melynek keretein belül Szeged 1,1 milliárd forintért 13, a városra szabott, Tatra T6A2H típusú villamost rendelt. Az első darab 1997. február 7-én érkezett meg Rókus pályaudvarra, ahol átvették.

 

foto Gyenes Kálmán.jpg
Az első Tatra átvétele. Fotó: Gyenes Kálmán

 

Continue reading “20 éve járnak a szegedi Tátrák”