Visszaépítik Szeged legnagyobb lebontott kupoláját

Májusban megjelent egy kormányhatározat, melyben hírt adtak egy kiemelt fontosságú szegedi épület felújításáról, ez azonban ezidáig elkerülte a helyi sajtó figyelmét.

 

24
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Hungaricana

 

A határozat lényege röviden az, hogy

| helyreállítják a jogtudományi kar hatalmas, a 60-as években lebontott kupolás saroktornyát.

Azt, hogy mekkora veszteség érte a várost a 60-as években, amikor lebontották a tornyot egy emeletráépítés során, az szemlélteti a legjobban, hogy a város lebontott kupoláit bemutató cikkünkben konkrétan az első helyet kapta a jogtudományi kar gyönyörű, 135 éves épülete.

 

26.jpg
Fotó: Google Maps

 

Egyes számítások szerint

| az épület magassága a kupolával együtt akár a 30 métert is elérte, ami egy 9 emeletes panelnek felel meg.

 

1.jpg
Fotó: szeged.eu

 

A kormány több, mint 650 millió forintot különített el az épület felújítására, ami a torony visszaállításán kívül tartalmazza egy emlékhely kialakítását, energetikai korszerűsítést, a homlokzat felújítását, munkaszobák kialakítását, valamint az udvar befedését, és ezzel egy aula kialakítását.

Elbontották a Mentőállomás előtti bringaút aszfaltját – újra kockaköves

Felbontották az aszfaltot a Szilágyi utcai Mentőállomás előtti bicikliúton. Ez már csak azért is érdekes hír, mert közel egy évtizeden át jártak itt úgy a kerékpárosok, hogy szétrázta őket a kockakő, mígnem 2016. decemberében leaszfaltozták. Igen, jól olvastad, épp, hogy fél év telt el azóta, most pedig újra kockaköves.
Hogy ez jó vagy rossz-e, azt most próbáljuk meg kideríteni.

 

1
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Elbontották a Mentőállomás előtti bringaút aszfaltját – újra kockaköves”

Szeged elveszett kupolái

13350341_1028762360493186_948567682803673243_o.jpg

A legtöbb magyar város, így Szeged sem úszhatta meg, hogy a II. világháborút követően rengeteg századfordulós épületének díszes tetőjét nemes egyszerűséggel lebutítsák, kupoláját, tornyát pedig nem ritkán teljesen megsemmisítsék, fittyet hányva többek között az épület stílusára, a tervező emlékére, és a kialakult városkép megőrzésére.

 

4cc2607cff6475c969b1d8cc4cc2e259
A mai Takaréktár utca 1879-ben, omladozó parasztházakkal. Forrás: Zempléni Múzeum / Hungaricana

 

Szegeden 1879. előtt nehezen talált volna kupolát az ember, hiszen a város – leszámítva pár templomot és hivatalt – jóformán egyszintes vályogházakból állt, a mai többemeletes, díszes palotáknak és bérházaknak nyoma sem volt még. A Nagyárvíz, ami porig rombolta ezeket a kis házakat, jót tett azonban várossal: mivel azt újjá kellett építeni, sorra nőttek ki a földből a fényűző, korszerű épületek, melyek gyakran voltak akár három-négy szint magasak is. Pár évtized alatt az alföldi „faluból” (ekkor egyébként már Szeged volt Nagy-Magyarország harmadik legnépesebb városa Budapest és Zágráb után) egy polgári nagyváros kerekedett.

 

Continue reading “Szeged elveszett kupolái”