105 éve avatták fel Szeged legnagyobb lovasszobrát

2.jpg

1912. szeptember 29-én rántották le a leplet a város legújabb szobráról, mely II. Rákóczi Ferenc fejedelmet ábrázolta.

Ha ma azt mondjuk, „Itt állok a Rákóczi szobornál”, mindenki az Aradi vértanúk terének közepén álló szoborra gondol, ami előtt a villamos is megáll. Úgy 87 évvel ezelőttig azonban ez nem így volt, hiszen

| a szobor eredetileg a Széchenyi téren állt, ahol ma IV. Béla lovasszobra található.

 

1.jpg
A szobor a Széchenyi téren 1929-ben. Fotó: Weinstock Ernő / Zempléni Múzeum / Hungaricana

 

1930-ban került mai helyére, amikor is a Dóm építése végett rendbe hozták az akkori Gizella tér környékét is. A tér közepére pedig kellett valami, ezért 1929-ben úgy döntöttek, a Széchényi térre úgyis akkoriban érkeznek új szobrok, miért ne kerülhetne Rákóczi három villamosmegállóval odébb? Eredetileg egyébként is a tervező a Dóm térre képzelte el a szobrot, így csak közelebb került hozzá.

A Gizella tér egyébként ekkoriban érte el kifinomult formáját, a Dóm teret elválasztó épületegyüttes elkészülte után nemsokkal épült az idén 80 éves Hősök kapuja is.

De térjünk vissza arra a napsütéses őszi napra 1912-ben, amikor a szobrot felavatták a városháza mellett:

| a rendőrség becslései szerint a szobor avatására 15.000 ember volt kíváncsi.

Continue reading “105 éve avatták fel Szeged legnagyobb lovasszobrát”

Visszaépítik Szeged legnagyobb lebontott kupoláját

Májusban megjelent egy kormányhatározat, melyben hírt adtak egy kiemelt fontosságú szegedi épület felújításáról, ez azonban ezidáig elkerülte a helyi sajtó figyelmét.

 

24
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Hungaricana

 

A határozat lényege röviden az, hogy

| helyreállítják a jogtudományi kar hatalmas, a 60-as években lebontott kupolás saroktornyát.

Azt, hogy mekkora veszteség érte a várost a 60-as években, amikor lebontották a tornyot egy emeletráépítés során, az szemlélteti a legjobban, hogy a város lebontott kupoláit bemutató cikkünkben konkrétan az első helyet kapta a jogtudományi kar gyönyörű, 135 éves épülete.

 

26.jpg
Fotó: Google Maps

 

Egyes számítások szerint

| az épület magassága a kupolával együtt akár a 30 métert is elérte, ami egy 9 emeletes panelnek felel meg.

 

1.jpg
Fotó: szeged.eu

 

A kormány több, mint 650 millió forintot különített el az épület felújítására, ami a torony visszaállításán kívül tartalmazza egy emlékhely kialakítását, energetikai korszerűsítést, a homlokzat felújítását, munkaszobák kialakítását, valamint az udvar befedését, és ezzel egy aula kialakítását.

100 éves a Szőke Tisza gőzös

Vagyis csak 100 éves lenne, ha még létezne, de a lényeg, hogy Szeged büszkeségét, a Szőke Tisza II-t 1917-ben bocsátották először vízre. E jeles alkalomból pedig nézzük, mi történt vele hosszú pályafutása során.

Évtizedeken át ez egyik legszebb és legnagyobb dunai gőzös volt az I. világháború idején vízre bocsátott IV. Károly (az évek során több nevet viselt: Sas, Szent Imre, Felszabadulás, 1979-től pedig Szőke Tisza II), majd újabb éveken át Szegeden volt a Tisza éke, mígnem 95 évvel gyártása után jócskán megsüllyedt, és elkezdték szétbontani. Idén 100 éve, hogy elkészült az ország 2012-es szétbontásáig legnagyobb fennmaradt gőzhajója.

 

1
1961-ben Felszabadulás néven szelte a folyami habokat, itt épp a Dunán látható. Fotó: Lukács Zsolt / Fortepan

 

A luxus óriás születése

 

A IV Károly 1917-ben készült a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. újpesti üzemében.

Adatai:
Legnagyobb hossz: 77,40 m
Hossz a függélyek között: 75,00 m
Legnagyobb szélesség: 15,29 m
Szélesség a főbordán: 7,74 m
Fixpont magasság: 8,75 m
Oldalmagasság: 2,70 m
Legnagyobb merülés: 1,50 m
Főgép típus: Háromhengeres compound /triplex/ gép. #333
Főgép teljesítmény: 800 LE

2
A hajó eredeti tervei. Fotó: Hajóregiszter

 

3
Az MFTR 1908. évi személyszállító hajó menetrendje. Érdemes megfigyelni, hogy ekkor még volt Csongrád-Szeged járat is. Fotó: Balogh Zoltán Gyűjteménye

 

A hajó belső elrendezésén nyoma sem volt annak, hogy építésekor éppen folyt az I. világháború. A békeidőkre jellemzően gyönyörűen megmunkált fém- (kovácsoltvas, bronz, réz, stb.), fa- (intarzia, stb.) kárpitos- és üveges munkák felhasználása jellemezte. A kétkaros díszlépcső igazán méltó volt egy 20. század eleji, diadalmas, mégis előkelő lapátkerekes gőzöshöz.

 

4
A bárpult a korra jellemző kávéfőzővel. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

5
Pompás étkező, igazi lakomák alkalmas színhelye, miközben a gőzös szeli a folyót. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

Continue reading “100 éves a Szőke Tisza gőzös”

Elbontották a Mentőállomás előtti bringaút aszfaltját – újra kockaköves

Felbontották az aszfaltot a Szilágyi utcai Mentőállomás előtti bicikliúton. Ez már csak azért is érdekes hír, mert közel egy évtizeden át jártak itt úgy a kerékpárosok, hogy szétrázta őket a kockakő, mígnem 2016. decemberében leaszfaltozták. Igen, jól olvastad, épp, hogy fél év telt el azóta, most pedig újra kockaköves.
Hogy ez jó vagy rossz-e, azt most próbáljuk meg kideríteni.

 

1
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Elbontották a Mentőállomás előtti bringaút aszfaltját – újra kockaköves”

Szeged elveszett kupolái

13350341_1028762360493186_948567682803673243_o.jpg

A legtöbb magyar város, így Szeged sem úszhatta meg, hogy a II. világháborút követően rengeteg századfordulós épületének díszes tetőjét nemes egyszerűséggel lebutítsák, kupoláját, tornyát pedig nem ritkán teljesen megsemmisítsék, fittyet hányva többek között az épület stílusára, a tervező emlékére, és a kialakult városkép megőrzésére.

 

4cc2607cff6475c969b1d8cc4cc2e259
A mai Takaréktár utca 1879-ben, omladozó parasztházakkal. Forrás: Zempléni Múzeum / Hungaricana

 

Szegeden 1879. előtt nehezen talált volna kupolát az ember, hiszen a város – leszámítva pár templomot és hivatalt – jóformán egyszintes vályogházakból állt, a mai többemeletes, díszes palotáknak és bérházaknak nyoma sem volt még. A Nagyárvíz, ami porig rombolta ezeket a kis házakat, jót tett azonban várossal: mivel azt újjá kellett építeni, sorra nőttek ki a földből a fényűző, korszerű épületek, melyek gyakran voltak akár három-négy szint magasak is. Pár évtized alatt az alföldi „faluból” (ekkor egyébként már Szeged volt Nagy-Magyarország harmadik legnépesebb városa Budapest és Zágráb után) egy polgári nagyváros kerekedett.

 

Continue reading “Szeged elveszett kupolái”