Nagyon menő kiállítás nyílt szegedi épületekről

2.jpg

Szecesszió madártávlatból címmel nyílt tárlat a Magyar Ede téren tegnap.

A kiállításon, melyet bárki megtekinthet, aki a REÖK palota előtt jár, a EURO-TV drónfelvételeiből válogattak az SZTE-BTK Filozófia MA kurátorképzés specializációjának hallgatói dr. Nátyi Róbert művészettörténész vezetésével.

 

cof
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Nagyon menő kiállítás nyílt szegedi épületekről”

Szombaton lesz a szecesszió világnapja, és Szeged is ünnepel

2.jpg

Június 10-én lesz idén a szecesszió világnapja, ami már önmagában is király, mert a szecesszió igenis megérdemel egy saját napot, amikor kicsit körbejárunk lakhelyünkön és csodáljuk, mennyire tudták a dolgukat száz éve az emberek.
És mint tudjuk, Szabadka mellett Szeged a régió szecessziós fővárosa, így lesz mit megnézni szombaton.

Lesz ugyanis két ingyenes séta a városban, ahol épületekbe kukkanthat majd a látogató.

 

Magyar Ede séta

 

Magyar Ede neve sokat fog még előkerülni idén, a rendkívül tehetséges építész ugyanis pont 140 éve született, és ezért kiemelt figyelmet kap az Szegederen is.
Szombaton pedig több épületébe is betekintést nyerhet, aki csatlakozik a sétához.

 

7
A Református palota belső udvara. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Szombaton lesz a szecesszió világnapja, és Szeged is ünnepel”

Magyar Ede kiállítás nyílik a Somogyiban

A magyar Gaudí: 140 éve született Magyar Ede címmel lesz kiállítás a Somogyi Könyvtárban május 18-tól, melyet Brunner Attila művészettörténész nyit meg csütörtökön 16 órakor.

Korabeli dokumentumok segítségével próbálják bemutatni a fiatalon meghalt építész életét, aki több ikonikus szegedi épületet is tervezett.

 

Magyar Ede 140 éve született, az ő nevéhez fűződik a Reök palota, a Református palota, az Ungar-Mayer palota, de a csúnyán megcsonkított Schäffer- és Goldschmidt-paloták is. Emlékezetére idén a teret neveztek el róla.

 

DSC_1644.JPG
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Hirdetés
Hirdetés

Szeged elveszett kupolái

13350341_1028762360493186_948567682803673243_o.jpg

A legtöbb magyar város, így Szeged sem úszhatta meg, hogy a II. világháborút követően rengeteg századfordulós épületének díszes tetőjét nemes egyszerűséggel lebutítsák, kupoláját, tornyát pedig nem ritkán teljesen megsemmisítsék, fittyet hányva többek között az épület stílusára, a tervező emlékére, és a kialakult városkép megőrzésére.

 

4cc2607cff6475c969b1d8cc4cc2e259
A mai Takaréktár utca 1879-ben, omladozó parasztházakkal. Forrás: Zempléni Múzeum / Hungaricana

 

Szegeden 1879. előtt nehezen talált volna kupolát az ember, hiszen a város – leszámítva pár templomot és hivatalt – jóformán egyszintes vályogházakból állt, a mai többemeletes, díszes palotáknak és bérházaknak nyoma sem volt még. A Nagyárvíz, ami porig rombolta ezeket a kis házakat, jót tett azonban várossal: mivel azt újjá kellett építeni, sorra nőttek ki a földből a fényűző, korszerű épületek, melyek gyakran voltak akár három-négy szint magasak is. Pár évtized alatt az alföldi „faluból” (ekkor egyébként már Szeged volt Nagy-Magyarország harmadik legnépesebb városa Budapest és Zágráb után) egy polgári nagyváros kerekedett.

 

Continue reading “Szeged elveszett kupolái”