Október 13-ától számítva a megye öt legnagyobb városából négy került (illetve kettő maradt) ellenzéki kézbe. Most a második legnagyobban, Hódmezővásárhelyen merült fel, hogy az újraválasztott Márki-Zay Péter ingyenessé tenné a közösségi közlekedést, illetve így is fog tenni.
Hódmezővásárhely polgármestere olyan szóbeszédekre hivatkozva tette közzé felhívását, melyek szerint egyeseket az állásuk elvesztésével fenyegetnek, mások szavazatát pedig 10 ezer forintért vásárolják meg.
A Fidesz egyik alelnökével, Kubatov Gáborral a Szegedma készített villáminterjút, hogy kommentálja Lázár János, egykori miniszter tegnap a Rádió7 műsorában tett kijelentéseit.
Elkapták őket.
127 művész összesen 190 alkotása szerepel az október 5-én nyíló 66. Vásárhelyi Őszi Tárlaton – tájékoztatta a szervező Tornyai-múzeum sajtóreferense hétfőn az MTI-t.
Még június végén merült fel, hogy Lázár János lehet a Fidesz jelöltje a 2019-es önkormányzati választásokon Hódmezővásárhelyen. A kormánybiztos azonban ma honlapján üzent, melyből kiderül, hogy nem vállalja a felkérést.
Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége, a Homlok Építő Zrt. végezheti majd a szerelőcsarnok megépítését 3,27 milliárd forintból.
Egy vásárhelyi online rádióban arról beszélt, nem kellene teljesen tiltani, csak szabályozni, hogy például a gyereket csak nyitott kézfejjel lehessen megütni.
Nem bízza a Fidesz a véletlenre az őszi önkormányzati választásokat a megye második legnagyobb városában, arra ugyanis nem mást, mint Lázár Jánost kértek fel, hogy induljon mint polgármester-jelölt.
A szegedi születésű művész alkotásaiból nyílik gyűjteményes kiállítás kedden a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában Parallel folyamatok címmel.
Fel kell szedni a tram-train sínjeit Szeged és Hódmezővásárhely között, mert azok mégsem megfelelőek a közlekedés kifogástalan lebonyolítására.
Jogerősen pert vesztett, 800 ezret kell fizetnie.
Négy városból akár háromnegyed órával gyorsabban mehetünk a fővárosba, mint eddig.
Continue reading “Vásárhelyen már lerakták a villamos sínjeit”
Hódmezővásárhelyen járunk, az évszám 1979. A város fénykorát éli, soha ennyien nem laktak még a megye második legnépesebb településén, és ami meglepőbb, hogy a mai sem. A város teljes népessége 1980 körül alulról nyaldosta az 55 ezret, aminek mára mindössze négyötöde maradt meg.
De nem csak a messze híres porcelánváros virágzott, hanem a mindenki által egyre jobban kedvelt buszágazat is. Az ország közlekedési társaságainak garázsaiba százával gurultak be az új Ikarus márkájú autóbuszok. A hatalmas panorámaablakok, a műbőr ülések, és a máshol nem látott pettyes, fekete színű gumipadló elárasztotta Magyarországot. A közösségi közlekedés új kedvence sorra verte le a villamost és a vasutat, és elengedhetetlen része lett a minennapoknak – a túlzó képeslapoktól kezdve a pécsi osztálykirándulásokon át szinte mindenhol.
A kettő keveréke pedig tudjuk, hogy mit eredményez: vadonatúj buszpályaudvarokat. Vásárhely új központi állomását 1979 májusában adták át a lassan a világ minden tájára elérő Ikarus-eszmének. És bár a kiszemelt terület igazi műemlékekkel volt körülvéve (úgy mint az 1790-es évekbeli református templom vagy a régi városfal), az állomás sem stílusban, sem másban nem akart közéjük tartozni. Szögletes volt, új volt és velejéig magyar buszpályaudvar. Utóbbit senkinek sem kell bemutatni, hiszen országszerte tucatjával – ha nem százával – épültek ebben a korban a téglafalas, nagy üvegablakos állomásépületek, melyeket mintegy bekeretezve vett körül a kocsiállásokkal tarkított betonlapos út.
Continue reading “Minden csillog-villog, csak az Ikarus füstöl be néha”
