Mi lesz a Szőke Tisza roncsával?

Egyik nap jelent meg egy drónvideó a Szőke Tiszáról, ami felkavarta az internetezőket. A rengeteg szomorú reakció mellet sokan kezdtek nosztalgiázni a kommentek között. De újból felvetődött az a kérdés is, hogy vajon mi lesz a hajó roncsainak sorsa, hiszen azok már öt éve érintetlenül állnak a téli kikötőben.

 

A hajó egyes darabjait – miután magát a teljes járművet nem sikerült megmenteni – a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jelölte ki megmentésre. Ezek például az árbóc, a kémény billentő mechanikája, a horgonycsörlő, a szellőzőkürtő, a három hengeres gőzgép és a kormányműrendszer. A hajót 2013-ban kezdték el bontani, és az év júliusában arról írtak a lapok, hogy a megmentésre ítélt darabok kiszerelése után a hajótestet kiemelik a vízből és szétvágják vashulladéknak. A munkát a FERRO TOTÁL Kft. vállalta, akik 4,8 millió forintért jutottak a gőzöshöz.

 

Continue reading “Mi lesz a Szőke Tisza roncsával?”

Elképesztő képekkel bővült a Fortepan

Egy kicsit talán félrevezető a cím, hiszen bárhányszor frissül a Fortepan, mindig elképesztő képek kerülnek fel, ahogy most is: ismét fantasztikus fotókkal lett gazdagabb az archívum, ezúttal Szalay Zoltán hivatásos fényképész 1900 felvételét digitalizálták, mely gyűjteményben megtalálható jó pár szegedi kincs is, ezekből szemezgetünk most.

Szalay a Rádió Újság és a Tükör magazin munkatársaként vált ismertté hazai körökben, és többször készített Szegeden is fotókat tudósításokhoz, például az 1970-es árvízi mentésről.

 

1
A Csongrád gőzös rengeteg fürdőző társaságában 1964-ben. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

2
Az előző képen háttérként, itt témaként megjelenő PICK gyár a Felső Tisza-parton, szintén 1964-ben. Több változás történt azóta a PICK háza táján: egyrészt 1972. és 1975. között felépül a Szabadkai úti komplexum, másrészről külsőleg teljesen megújul, és sárga lemezborítást kap a képen látható torony. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

3
Árvízi készültség a Kiskörút déli végénél, kilenc évvel az Árvízi emlékmű megépülte előtt, és kilencveneggyel a nagyárvíz után, tehát 1970-et írunk. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

4
A villanyoszlopok a mai napig állnak a körúton, hiába, a vassal nehezen bánik el az idő. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

5
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

 

Continue reading “Elképesztő képekkel bővült a Fortepan”

Iszunk egy kávét, aztán visszamegyünk az időben

1

Vagy inkább fordítva, bár a lényeg ugyanaz: visszaugrunk a 60-as évekbe, benéznünk a Napsugár Bisztróba, majd iszunk egy jó feketét a Szőke Tiszán. Újabb szegedi felvételekkel bővült a Fortepan gyűjteménye, nézzük hát, mivel lettünk gazdagabbak!

Bauer Sándor fényképeiből harmadjára került fel válogatás Magyarország legkedveltebb fényképarchívumába, ezúttal 2300 felvétel, legtöbbjük életkép, vagy valamilyen vendéglátóipari létesítmény kívül vagy belül megörökítve. Bauer ugyanis utóbbival foglalkozott. Pályafutása nagy része alatt, 1957-től egészen a rendszerváltásig a Vendéglátás c. lapnak fotózott, és többször járt vidéken, így Szegeden is.

Ha pedig épp nem egy éttermet vagy szállodát fotózott (például Royal-t), akkor megmutatta, hogy a leghétköznapibb tárgyakat, mint egy Škoda Octavia kombit is le lehet úgy fényképezni, mintha az valami drágakő volna.

 

2
A Napsugár Bisztróban ekkoriban bizonyára nem sejtették, hogy ötven évvel később már ábécé lesz a helyén, de jó eséllyel a mai vásárlók zöme sem tudja, miféle hely volt egykor, ahol most a parizert mérik. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

4
A Szőke Tisza I. látképe a rakpartról. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a Szőke Tisza nem az, amelyik pár éve süllyedt el. A fényképen látható hajót már a 70-es évek végén szétbontották. A háttérben még látszanak Odessza paneljei az Alsó-kikötő sor téglablokkos épületei, melyeket ma már a fák lombjai teljesen elfednek. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

3
Felszolgálás a hajó fedélzetén. A Szőke Tisza I. a híd déli, a Szőke Tisza II. pedig az északi oldalán horgonyzott. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

Continue reading “Iszunk egy kávét, aztán visszamegyünk az időben”

A hajó, amit Szegedről neveztek el, mégsincs semmi köze a városhoz

1.jpg

A 20. század elején két tekintélyes hajógyár létezett Magyarországon, az 1829-ben alakult Erste Donau-Damfschiffahrts-Gesellschaft óbudai hajógyára, valamint az 1911-ben létrejött Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. Újpesten. Utóbbi sólyájáról ereszkedett a vízbe 1936. április 16-án a Szegednek elkeresztelt teherhajó is.

A 30-as években sorra készültek a Ganznál a tengerjáró hajók, ilyen volt például a Danube Shell III. olajszállító, vagy a Hunor, az Etele, és a Tisza csavaros áruszállítók. Ezek közé sorolható a Szeged is, aminek a városhoz való kötődése mindössze idáig tartott, hiszen

| a Szeged hajó sosem járt Szegeden,

de még a Tiszán sem, hiszen tengeri áruszállítóként üzemelt.

 

A Szeged nem épült kifejezetten nagy hajónak, még a közel két évtizeddel idősebb, lapátkerekes Szőke Tisza II is nagyobb volt nála. Teljes hossza 59,13, legnagyobb merülése pedig 2,55 méter volt. A hajót két, egyenként 180 lóerős Ganz-Jendrassik motor hajtotta, teljes gőzzel pedig sebessége elérte 9,2 csomót (nagyjából 17 km/h).

Az akkori szokásnak megfelelően csak a hajó parancsnoka – Földes Károly tengerészkapitány – volt állandó, a legénységet minden útra külön szerződtették. A legjobb fizetést természetesen a parancsnok vitte haza, utána következtek a gépészek, tisztek, szakácsok, majd a fűtők, matrózok, hajóinasok és kadétok.

Az évek során voltak érdekes fordulatok, például amikor a Szeged 1941-től egészen a második világháború végéig Isztambulban állomásozott, ahol valószínűleg diplomáciai találkozók helyszíneként szolgált.
1962-től raktárhajóként működött az Országos Gumiipari Vállalatnál a fővárosban, mielőtt 1988-ban szétbontották volna.

 

2
Földbe ásott fagerendákkal tartották egy helyben az épülő hajót Újpesten. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

3
Ugyanaz a jelenet másik szemszögből. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

4
A vadonatúj, fényes hajócsavar. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

Continue reading “A hajó, amit Szegedről neveztek el, mégsincs semmi köze a városhoz”

100 éves a Szőke Tisza gőzös

Vagyis csak 100 éves lenne, ha még létezne, de a lényeg, hogy Szeged büszkeségét, a Szőke Tisza II-t 1917-ben bocsátották először vízre. E jeles alkalomból pedig nézzük, mi történt vele hosszú pályafutása során.

Évtizedeken át ez egyik legszebb és legnagyobb dunai gőzös volt az I. világháború idején vízre bocsátott IV. Károly (az évek során több nevet viselt: Sas, Szent Imre, Felszabadulás, 1979-től pedig Szőke Tisza II), majd újabb éveken át Szegeden volt a Tisza éke, mígnem 95 évvel gyártása után jócskán megsüllyedt, és elkezdték szétbontani. Idén 100 éve, hogy elkészült az ország 2012-es szétbontásáig legnagyobb fennmaradt gőzhajója.

 

1
1961-ben Felszabadulás néven szelte a folyami habokat, itt épp a Dunán látható. Fotó: Lukács Zsolt / Fortepan

 

A luxus óriás születése

 

A IV Károly 1917-ben készült a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. újpesti üzemében.

Adatai:
Legnagyobb hossz: 77,40 m
Hossz a függélyek között: 75,00 m
Legnagyobb szélesség: 15,29 m
Szélesség a főbordán: 7,74 m
Fixpont magasság: 8,75 m
Oldalmagasság: 2,70 m
Legnagyobb merülés: 1,50 m
Főgép típus: Háromhengeres compound /triplex/ gép. #333
Főgép teljesítmény: 800 LE

2
A hajó eredeti tervei. Fotó: Hajóregiszter

 

3
Az MFTR 1908. évi személyszállító hajó menetrendje. Érdemes megfigyelni, hogy ekkor még volt Csongrád-Szeged járat is. Fotó: Balogh Zoltán Gyűjteménye

 

A hajó belső elrendezésén nyoma sem volt annak, hogy építésekor éppen folyt az I. világháború. A békeidőkre jellemzően gyönyörűen megmunkált fém- (kovácsoltvas, bronz, réz, stb.), fa- (intarzia, stb.) kárpitos- és üveges munkák felhasználása jellemezte. A kétkaros díszlépcső igazán méltó volt egy 20. század eleji, diadalmas, mégis előkelő lapátkerekes gőzöshöz.

 

4
A bárpult a korra jellemző kávéfőzővel. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

5
Pompás étkező, igazi lakomák alkalmas színhelye, miközben a gőzös szeli a folyót. Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

 

Continue reading “100 éves a Szőke Tisza gőzös”