A hajó, amit Szegedről neveztek el, mégsincs semmi köze a városhoz

1.jpg

A 20. század elején két tekintélyes hajógyár létezett Magyarországon, az 1829-ben alakult Erste Donau-Damfschiffahrts-Gesellschaft óbudai hajógyára, valamint az 1911-ben létrejött Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. Újpesten. Utóbbi sólyájáról ereszkedett a vízbe 1936. április 16-án a Szegednek elkeresztelt teherhajó is.

A 30-as években sorra készültek a Ganznál a tengerjáró hajók, ilyen volt például a Danube Shell III. olajszállító, vagy a Hunor, az Etele, és a Tisza csavaros áruszállítók. Ezek közé sorolható a Szeged is, aminek a városhoz való kötődése mindössze idáig tartott, hiszen

| a Szeged hajó sosem járt Szegeden,

de még a Tiszán sem, hiszen tengeri áruszállítóként üzemelt.

 

A Szeged nem épült kifejezetten nagy hajónak, még a közel két évtizeddel idősebb, lapátkerekes Szőke Tisza II is nagyobb volt nála. Teljes hossza 59,13, legnagyobb merülése pedig 2,55 méter volt. A hajót két, egyenként 180 lóerős Ganz-Jendrassik motor hajtotta, teljes gőzzel pedig sebessége elérte 9,2 csomót (nagyjából 17 km/h).

Az akkori szokásnak megfelelően csak a hajó parancsnoka – Földes Károly tengerészkapitány – volt állandó, a legénységet minden útra külön szerződtették. A legjobb fizetést természetesen a parancsnok vitte haza, utána következtek a gépészek, tisztek, szakácsok, majd a fűtők, matrózok, hajóinasok és kadétok.

Az évek során voltak érdekes fordulatok, például amikor a Szeged 1941-től egészen a második világháború végéig Isztambulban állomásozott, ahol valószínűleg diplomáciai találkozók helyszíneként szolgált.
1962-től raktárhajóként működött az Országos Gumiipari Vállalatnál a fővárosban, mielőtt 1988-ban szétbontották volna.

 

2
Földbe ásott fagerendákkal tartották egy helyben az épülő hajót Újpesten. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

3
Ugyanaz a jelenet másik szemszögből. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

4
A vadonatúj, fényes hajócsavar. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

Continue reading “A hajó, amit Szegedről neveztek el, mégsincs semmi köze a városhoz”

Megőrült a város a Cédrus Liget terveit látva. De tényleg olyan jó lesz?

kulter_2.jpg

Felrobbant a híre annak, hogy egy óriási, közel 55.000 malapterületű telken, a volt kábelgyár helyén épít lakóparkot a nemrég létrejött Cédrusliget Lakópark Kft. Mindenki örül, vagy épp bosszankodik a látványterveket látva, de azt elmondhatjuk, hogy a városlakók túlnyomó többségét foglalkoztatja a téma, de ez nem is csoda.

 

Jó pár évtizede nem rakott le senki az asztalra hasonlóan futurisztikus, igazán újat mutató tervet ennyire bent a városban. Bár az ELI sem hívható épp hagyományos, érdektelen épületegyüttesnek, mivel a belvárostól több, mint öt kilométerre van, nem igazán beszédtéma a külseje.

A Cédrus Liget mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, és pláne nem lehet rögtön megemészteni. Van, aki kapásból beleszeretett, van aki gyűlöli, akár azért, mert rondának, akár azért, mert túl újnak tartja, de mindenkinek egy kicsit igaza van, hiszen van bőven kivetni való benne a pozitívumain kívül, úgyhogy nézzük, először is, hogy mi a jó benne.

 

1. Nagy, minden értelemben

 

Vidéki szinten óriási projektről beszélünk, de ha azt nézzük, Szegeden nem is nagyon épült semmi hasonló a válság óta. Ha az Index áprilisi, lakópark építéssel foglalkozó cikke nem téved, akkor a csak most bejelentett, ezért a listán nem is szereplő

| Cédrus Liget jelenleg Magyarország legnagyobb épülő lakóparkja, verve a fővárosi projekteket is.

És ez azért elég nagy szó. Persze ha összesítést nézünk, Szeged, és úgy általában a vidék még így is elbújhat Budapest mögött, de ez sosem volt meglepő.

 

kulter_1.jpg
Fotó: Bara Design Studio

 

Méreteivel komoly lökést adhat a helyi iparnak és magának a városrésznek is, ahol az Árkád 2011-es átadása óta szinte semmi sem épült leszámítva pár kisebb társasházat.

 

Continue reading “Megőrült a város a Cédrus Liget terveit látva. De tényleg olyan jó lesz?”

Ultramodern lakópark lesz a kábelgyár helyén, itt vannak a látványtervek

1

Megérkeztek a tavaszra lebontott kábelgyár területére felépítendő, óriási lakópark látványtervei.
A projekthez először 2009-ben készült rendezési terv, amit több helyen be is mutattak,

| a most megjelent tervek azonban teljes mértékben elütnek mindentől, amit valaha láttunk Szegeden felépülni.

 

Lekeny György, a kivitelezést végző Huszár Kft-től a Szeged TV-nek nyilatkozta, hogy közel 600 lakást, irodát és üzletet alakítanak majd ki a Cédrus Ligetre keresztelt lakóparkban, az építkezés pedig valamikor ősszel kezdődhet. „Az volt a célunk, hogy egy innovatív, kicsit kortárs építkezési formában tegyük meg ezt.”

A lakópark nem csak külsőleg kacsint majd a jövőbe, ugyanis a tervek szerint mindamellett, hogy a zöldterület eléri majd a 40%-ot, geotermikus kutak fúrását is tervezik, sőt, egyet már hetekkel korábban megkezdtek a Rigó utcai oldalon a Polgármesteri Hivatal mögött.

 

2
Fotó: Cédrusliget Lakópark Kft.

 

3
Fotó: Cédrusliget Lakópark Kft.

 

Continue reading “Ultramodern lakópark lesz a kábelgyár helyén, itt vannak a látványtervek”