Különleges képeslapok kerültek elő a 70-es évekbeli Szegedről

  • Előkerült tíz darab színes képeslap a régi Szegedről.
  • A képek nagyjából az 1960-as és az 1970-es években készülhettek.
  • A várost új szemszögből bemutató relikviákat Farkas Árpád, a Szeged régi fotói szerkesztője kapta egy idős hölgytől.
  • Az összes képen találni fogsz valamit, amire rá lehet csodálkozni, az biztos.
  • Érdemes elolvasni a képek alatti írást is, ugyanis ott áruljuk el, pontosan mi változott mára a városban. De persze lehet találgatni is előtte.

 

51027194_2363724780326524_6956924340285734912_o
Az első kép akár ma is készülhetett volna, leszámítva persze az UFO-lámpákat és a régi kocsikat. Fotó: Kovács Mária gyűjteménye

 

Continue reading “Különleges képeslapok kerültek elő a 70-es évekbeli Szegedről”

Három erdélyi fiatal összedobta a román Fortepant, és valami elképesztő lett

Előbb az előzményekről: jó pár évvel ezelőtt egy Tamási Miklós nevű pesti könyvtáros megelégelte, hogy nincs egy rendes fotóarchívum, ahol régi magyar képeket lehet nézegetni jó minőségben ingyen, ezért csinált egyet, és elnevezte Fortepannak. A fotótár csodás képeiről már mi is sokszor írtunk, de ami most érdekes, hogy hogyan lett szinte franchise az ügyből. Pár évvel ezelőtt megalakult a Fortepan Egyesült Államokbeli változata, most pedig itt van egy még érdekesebb, az Azopan egyenesen Erdélyből.

Continue reading “Három erdélyi fiatal összedobta a román Fortepant, és valami elképesztő lett”

Egy szép nap a tornyok alatt

Harmadik epizódjához érkezett a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet fényképészei által az 1940-es években dokumentált Szeged bemutatása. Az előző két rész melankolikus hatása után ma egy vidámabb, napsütésesebb napra ébredtünk. Ezeken a fotókon már az embereket sem kerüli annyira a VÁTI munkatársa, pár járókelő bátran sétál bele egy-egy kompozícióba, de ezzel nincs is semmi baj.

Continue reading “Egy szép nap a tornyok alatt”

Ez nem az a Szeged, amit mi ismerünk

Szeged, 1940-es évek második fele. A háború még érezteti hatását, a közhangulat feszült, az emberek félnek. Akár ez is lehetne az oka annak, hogy a most következő felvételeken szinte az összes forgalmas helyszín úgy kong az ürességtől fényes nappal, mintha éppen a légó sziréna szólna. De a valódi ok az, hogy a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársa szándékosan várta meg, hogy kiürüljön a fényképezőgép látótere, és így tisztább képet kaphassunk a város állapotáról. De nem a háborús károkat mérték fel – azon már túl voltak ekkorra -, hanem egy esetleges későbbi városrehabilitációhoz készültek dokumentációs jellegű felvételek.

Continue reading “Ez nem az a Szeged, amit mi ismerünk”