Mindjárt kész a liget, így néz ki most

Egyik nap kimentem a szép napos időben megnézni, hogy fest a fejújítás alatt álló újszegedi liget, amit az eredeti tervek szerint már szeptemberre kész lett. Nézzük milyen pozitív és negatív változások mentek végbe kb. egy hónappal elkészülte előttig.

 

+ Még mindig egy csodás park

 

Tele ezernyi fával, köztük a százéves platánokkal. Manapság bármit könnyű elrontani, de a liget úgy tűnik a felújítás után is tökéletesen alkalmas lesz arra, amire eddig is volt: például ülni a fűben, futkosni körbe-körbe, deszkázni a spanokkal és átbringázni rajta. Sőt!

 

+ Sokkal használhatóbb

 

Viszonylag sok új funkciót kapott, és a régiek is fel lettek frissítve, vagy több helyen egyszerűen megjavítva:

  • a bicikliút például ezentúl nem egy elkopott festékcsík lesz a fősétány mentén, hanem teljes mértékben el lett különítve, tükörsima és végre kétirányú lett
  • épült egy 1 500 méter hosszú rekortán futókör, pont mint amilyen a Margitszigeten van
  • épül egy interaktív játszópark Levéldarázs néven, ami még nem készült el, de látványterven eléggé mutatós
  • és egy csomó apróság, amik egy része nélkülözhetetlen egy ekkora közparkban:

 

Ilyen a futókör egy részlete a Népkert sor mellett. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Egy tanösvény. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Continue reading “Mindjárt kész a liget, így néz ki most”

Kész a város első bicikliút – buszsáv kombója

Fotó: Szegedbicaj / Facebook

Elkészült a Kiskörút Glattfelder Gyula tér és Tisza-part közötti szakaszán Szeged első olyan kerékpárútja, amely egy buszsávban van vezetve.

Igazából nem is kerékpárút ez, hanem kerékpározásra kijelölt, piktogramokkal jelzett sáv. Ilyenből eddig is volt a városban, például a Kiskörút másik felén, a Dugonics tér környékén, ez azonban az első, amikor egy buszsávban alakítottak ki ilyet.

 

Mire jó a buszsáv és a bicikliút ötvözése?

 

A legfőbb előnye az, hogy helyet spórol. Egy lovakra és alapvetően gyalogos közlekedésre tervezett városban – mint amilyen Szeged is – az autók megjelenésével egyre szűkebbek lettek a közlekedés számára nyitott terek: a szóban forgó útszakaszon például, ha faltól falig nézzük a körút metszetét (ami pontosan 30 méter), akkor ma a terület 66%-át veszi el a közút, a maradék 34% pedig a két járda, amely sajnos már magában foglalja az összes zöldterületet is. Ha ezen számokat összevetjük az 1879-es árvíz utáni újjáépítési tervekben szereplőkkel, elég jó képet kapunk a közlekedési terek deformációjáról: a századforduló előtt a Kiskörút mindössze 46%-át tette ki az út, 34%-ot a zöldterületek (itt álltak a kandeláberek is), és 20%-ot a járdák. Ha hozzáadjuk azt is, hogy akkoriban az úton is lehetett sétálni a gyér forgalom miatt, még durvábbnak tűnik a mai helyzet.

Így tehát érthető, hogy fontos a hely. A Kiskörúton például konkrétan sehová nem férne el egy bicikliút.

 

Mikor hatékony?

 

Mint minden újításnak egy város közlekedési rendszerében, ennek is vannak korlátjai, a hatékonysága például igencsak megkérdőjelezhető, hiszen a legtöbb esetben egyértelműen lassítja a buszforgalmat. Bizonyos esetekben viszont inkább előnyös (hiszen van lehetőség a kerékpározásra, ami elsődleges célja kell, hogy legyen ma egy életben maradni akaró városnak), ilyen például ha:

  • a közös sáv nem hosszabb, mint pár száz méter, ugyanis ha sokáig haladnak egy busz előtt 15-20 km/h sebességgel a bringások, az késéseket okoz a tömegközlekedés számára
  • ritkán járnak arra buszok és/vagy egyébként sem fővonalról van szó. Nem mindegy például, hogy a 150 emberrel megtömött 20-as buszt tartja fel a bringás, vagy a félig üres 70-est

Persze itt nem szabad arra gondolni, hogy a biciklis tényleg feltartja a tömegközlekedést, hiszen a probléma magja az, hogy az autóközlekedés a terület kétharmadát élhetetlenné teszi.

 

Fotó: Szegedbicaj / Facebook

 

Mennyire népszerű?

 

A fővárosban évek óta létezik ilyen, például a Bajcsy-Zsilinszky úton, de ott is gyakran alakult ki vita a különböző szakszervezetek és az önkormányzat között (bár ott annyival bonyolultabb a helyzet, hogy van egy a buszsávban levő bringasávval párhuzamosan futó gyalog- és kerékpárút, ami megkérdőjelezi előbbi létjogosultságát).

Egy francia kutatás szerint azonban a bringások nagyrészt szeretik, mert így nem kerülnek konfliktushelyzetekbe a gyalogosokkal, akik gyakran besétáltak eléjük.

 

Miért jó ez Szegednek?

 

Ha azt nem is tekintjük, hogy egy fokkal bringázhatóbb lett a Kiskörút, már azért is nagy dolog ez, mert megmutatja, hogy a város végre hallgat a kerékpáros szakszervezetek szavára, és ha nem is mindent, de tesz a biciklivel közlekedők számának növekedéséért.

 

Fotó: Szegedbicaj / Facebook

 

Continue reading “Kész a város első bicikliút – buszsáv kombója”

Nagyon menő irodát avattak a Belvárosban

A 2012-ben Szegeden alapult, majd Londonban befutott Antavo nyitott szerdán új irodát a Kelemen utca és a Széchenyi tér sarkán álló Mayer-házban.

Persze önmagában nem hír, hogy valaki felújított egy régi lakást és irodát alakított ki benne a cégének, itt azonban másról van szó. A hangsúly a minőségen, vagyis az arra való törekvésen van. Hogy nem egy fekete-fehér munkateret hoztak létre, hanem egy kreatív hubot. De beszéljenek inkább a képek!

Continue reading “Nagyon menő irodát avattak a Belvárosban”

Felújítják a belváros legmagasabb lakóházát

1.jpg

 

Felállványozták a Nádor utcai 11 szint magas lakóházat, külsőleg megújul az épület.

Képzeljünk el egy darabka Tarjánt a Belváros kellős közepén. Na, pontosan ez az érzés fogad bennünket, ha rábukkanunk a Nádor utca közepén álló tízemeletesre,

| ami mindössze 120 méterre van a Klauzál tértől.

A sztori egyszerű, volt a régi Palánk városrész, sok kis utcával meg egyszintes házzal, illetve a palotás Belváros, ami ma is létezik (előbbit ugyanis több ütemben ledózerolták, ma a helyén pár panel áll, meg a Klinikák városrész), a Nádor utca pedig pont a kettő határán feküdt mindig is. Azaz mégsem, hiszen egészen a szóban forgó épület megépítéséig az utca ezen szakasza nem is létezett.

Az Iskola (ma Oskola) utcával párhuzamosan futott két utca, a Nádor és a Bajza, melyek a Somogyiban végződtek, de sosem találkoztak. Aztán amikor a 70-es évek első felében épült a tízes, a két utcát félbevágták, és csináltak egy U-alakú újat. Az U bal szára és alja a Nádor, jobb szára pedig a Bajza, a levágott részek pedig sétálósikátorok (nem is sikátor, nem is sétálóutca) lettek, és elvezetnek egész a Somogyi utcáig.

Erre a rendezésre vall egyébként az a városképi anomália is, hogy az Oroszlán utca 4. alatti gangos ház négy utcai homlokzata közül a hátsó igazából egy tűzfal.

A Nádor utcai tízemeletesből egyébként lélegzetelállító panoráma nyílik a Belvárosra, és a ház sajátos kialakításának köszönhetően ezt szabad szemmel meg is tekintheti, aki arra jár.

 

f28fb535a285d7f3c3512a26c7ce3670.jpg
Nagyjából a Nádor o-ja és a Bajza z-je lett összekötve. Fotó: Szeged újjáépítésének tervei (1879-1884) / Hungaricana

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Felújítják a belváros legmagasabb lakóházát”

Fantasztikus lett a zsinagóga kertje, csak nem lehet bemenni

1.jpg

 

Szeptemberben átadták a felújított zsinagógát, a kert azonban csak később készült el.

Azóta terveztem elmenni, és erre most sor is került. Kívülről láttam sokszor persze, de most gondoltam be is nézek, és egy kellemes délelőttön sétálok egyet a szépen rendberakott kertben.

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Legalábbis ez volt a terv, a kerítésen ugyanis nem jutottam túl. Ahhoz, hogy a templom kertjébe bejuss, fel kell hívni egy telefonszámot, és akkor majd jön valaki, aki beenged. Aztán valószínűleg ott marad, amíg nem távozol. Ez persze részben érthető, hogy vigyáznak a kertre, arra való tekintettel azonban, hogy állami beruházásként újult meg pincétől kupoladíszig a zsinagóga, talán kicsit túlzás ez az elszigeteltség.

| Egy péntek délelőtt miért ne lehetne sétálni egyet egy belvárosi parkban?

 

cof
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Úgy valahogy nem adja a dolog, hogy közben őrködnek az ember mellett. De nézzük a jó oldalát, eléggé pazarul sikeredett a parkosítás:

  • változatos, és összességében szép növényeket ültettek
  • nagyon menő historizáló kandelábereket telepítettek
  • fák kivágásával láthatóvá tették az épületet, de ahol ez nem volt szükséges, meghagyták őket

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Fantasztikus lett a zsinagóga kertje, csak nem lehet bemenni”

Amikor a 200 éves halászfalu találkozik a modern irodaházzal

cof

 

Már majdnem elkészült az amerikai EPAM Systems Kft. új irodaháza a Felső Tisza-parton. Megnéztük, milyen az, amikor a 19. század eleji házakkal sorozott Kis-Tisza utca túloldalán feltűnik a hófehér irodaház.

A 60-as években középiskolának épült vasbeton épületben 2012-ig működött a Széchenyi István Gimnázium, ami 280 diákjával zárt be. Ezt a helyet választotta az EPAM, hogy új irodaházát megnyissa, ahol főként szoftverfejlesztők dolgoznak majd.

Alább látható egy 2012-es, illetve egy 2014-es utcakép az épületről. Előbbin még üzemelt az iskola, épp tanulók támasztják előtte a korlátot.

Az átalakítás során emeletráépítést is kapott épület elég jól fest, európai viszonylatban nem hozott semmi újat, de Szegeden ritka az ilyen beruházás, úgyhogy van minek örülni. Az legalábbis biztos, hogy sokkal barátságosabb lett a környék, még a telek kerítését is elbontották a hátsó oldalon, bár az érdekes, hogy a többi szakaszon megmaradt az eredeti, csak újrafestve. Na, de nézzünk körbe!

 

cof
Átformálták a bejáratot: az eddigi „hidas” megoldás helyett, amikor is a bejárat az első emeleten volt, inkább egy szinttel lejjebb vezetik be az érkezőt. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

oznor
Az eredeti kerítés, csak kipofozva. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Amikor a 200 éves halászfalu találkozik a modern irodaházzal”

Nem bontják le, csak új emeletet kap a Hajnóczy utcai sarokház

12.jpg

 

Folyamatosan tűnnek el a századforduló évtizedeiben épült egyszintes házak a Belvárosból, melyeket társasházak váltanak fel, feltűnt azonban egy kivétel.

Manapság, ha egy ilyen régi ház felújításra szorul, legtöbbször lebontják, hogy társasház épüljön a helyére, melyekben többszörös áron adható el egy-egy lakás, amiből akár egy tucat is elférhet a pöttöm házikó helyén.

Ilyen eset úgy fél tucatszor történt az elmúlt hónapokban, legalább két esetben azonban vitatható is volt, hogy valóban a legjobb megoldás volt-e a ház lebontása. Az egyik ilyen egy felsővárosi emeletes ház, mely Dankó Pistához is volt köthető, a másik pedig egy a napokban lebontott, egyszintes ház a Boldogasszony sugárúton.

Continue reading “Nem bontják le, csak új emeletet kap a Hajnóczy utcai sarokház”

Csak úgy ragyog az Új Zsinagóga

Nemsokára elkészül a jelentősen leromlott állapotú szegedi Új Zsinagóga felújítása, az átadást őszre tervezik.

Kicserélték a Belváros 3. (és Szeged 12.) legmagasabb építményének kerítés talapzatát, egy sérült kistornyot, valamint renoválták az épület teljes külsejét és a tetőszerkezetet a hatalmas kupolával együtt, és eddig egészen fantasztikusan fest.

Kupolák terén amúgy egyre jobban áll Szeged, hiszen nemrég jelentették be, hogy visszaépül az egyik legnagyobb, a 60-as években megsemmisített kupolája, valamint a közelmúltban újult meg egy kisebb a Széchenyi téren, most pedig a zsinagógáéról került le az állványzat.

A tervek szerint őszre készül el az épület körül az eredeti tervek szerint kialakuló biblikus kert, amiért tavaly szinte az összes, az épületet takaró fát kivágták a telken.

 

cof
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Csak úgy ragyog az Új Zsinagóga”

Na tessék, így kell felújítani egy kupolát

1.jpg
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Még májusban állványozták fel, pár napja pedig elkészült a Kiss Menyhért és a Nagy Jenő utcák, valamint a Széchenyi tér sarkán álló kupolás épület tetejének felújítása.

A Postapalota tavaly év végi felújításához hasonlóan itt is csak a tetőszerkezetet hozták rendbe, azt azonban nem is akárhogyan, ugyanis a cserepek cseréje mellett gyönyörűen renoválták a kupolát is, aminek korábbi palaborítását bádogra cserélték, valamint a tető szélén lévő 9 kis tornyocskát is visszaállították, ezeknek a fele már az évek során széthullt.

 

2.jpg
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

kupolagif.gif

 

Kupolák terén úgy tűnik kezdünk jól állni, hiszen nemrég bejelentették az ÁJTK fél évszázada lerombolt saroktornyának visszaállítását is.

 

Visszaépítik Szeged legnagyobb lebontott kupoláját

Májusban megjelent egy kormányhatározat, melyben hírt adtak egy kiemelt fontosságú szegedi épület felújításáról, ez azonban ezidáig elkerülte a helyi sajtó figyelmét.

 

24
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Hungaricana

 

A határozat lényege röviden az, hogy

| helyreállítják a jogtudományi kar hatalmas, a 60-as években lebontott kupolás saroktornyát.

Azt, hogy mekkora veszteség érte a várost a 60-as években, amikor lebontották a tornyot egy emeletráépítés során, az szemlélteti a legjobban, hogy a város lebontott kupoláit bemutató cikkünkben konkrétan az első helyet kapta a jogtudományi kar gyönyörű, 135 éves épülete.

 

26.jpg
Fotó: Google Maps

 

Egyes számítások szerint

| az épület magassága a kupolával együtt akár a 30 métert is elérte, ami egy 9 emeletes panelnek felel meg.

 

1.jpg
Fotó: szeged.eu

 

A kormány több, mint 650 millió forintot különített el az épület felújítására, ami a torony visszaállításán kívül tartalmazza egy emlékhely kialakítását, energetikai korszerűsítést, a homlokzat felújítását, munkaszobák kialakítását, valamint az udvar befedését, és ezzel egy aula kialakítását.