Soha nem volt még ilyen izgalmas egy csatornázás

Fotórovatunk sorozatában, Az ember, aki mindenhol ott voltban elérkeztünk Rigó Balázs szegedi kalandozásainak bemutatásának utolsó részéhez. Balázs bácsi az 1970-es évek végén járta az átalakuló várost, és megörökítette annak változásait. Ott volt a lakótelepek, az új híd és a nagyáruház építésénél, de rengeteg régi ház bontását is lencsevégre kapta. Ma visszatérünk Felsővárosba, és megnézzük, hogyan dolgoztak a 70-es évek igazi munkásemberei.

Balázs bácsi mindenhol ott volt, ez nem kérdés, és erre ad bizonyítékot az, hogy olyan – mai szemmel nézve – jelentéktelen változásait is látogatta a városnak, mint egy csatornázás, vagy az, ahogyan kockakővel raknak ki egy kis utcát.

Ez a cikk a Szeged régi fotói kezdeményezéssel együttműködésben született meg, melynek célja, hogy összegyűjtse a városról készült legizgalmasabb fényképeket, és azokat büszkén adja át az utókornak.

 

1
Ebben a részben kizárólag utcaképek láthatók, amiken valamiféle munkálatok is vannak. Azt nem tudni, pontosan merre készültek, de Balázs bácsi helyi mivoltát tekintve jó eséllyel Felsővárosban járunk. Fotó: Rigó Balázs / Szeged régi fotói

Continue reading “Soha nem volt még ilyen izgalmas egy csatornázás”

Újabb menő ház épül, most a Nagykörúton

Elég jól kinéző most épülő házra lettem figyelmes nemrég, ami a Brüsszeli körút egyik foghíjtelkét fogja betömni. A házat az Okos Otthont Építő Kft. csinálja, és viszonylag barátságos áron lehet lakást találni benne, főleg ha azt nézzük, hogy a város jelenleg árult legdrágább lakása több, mint hétszeresébe kerül.

 

A fenét kerül 59 millióba egy penthouse a Püspök utcában

A ház öt szintes lesz (a földszinten üzletekkel, felette pedig három hagyományos és egy tetőtéri emelet), 12 lakás épül benne panorámalifttel. Minden lakást lehet majd irányítani okostelefonról: akárhol van a tulaj a világon, tudja állítani a hűtés-fűtést, árnyékolást, világítást, sőt, még a kaputelefont is kezelheti. Plusz opcióként még elektromosautó-töltőt is szerelnek fel a parkolóban.

 


Így nézett ki a ház júniusban.

 

A ház külsőre is elég mutatósnak ígérkezik: a homlokzata nem egy szilárd falfelület, hanem lényegében földszinttől padlásig csak erkélyek lesznek, üveglapokkal díszítve (és védve). Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fest majd, ha elkészült.

 

Fotó: Okos Otthont Építő Kft.

Continue reading “Újabb menő ház épül, most a Nagykörúton”

Ez az Árbóc utcai társasház nyerte az Év Homlokzata Díjat

Átadták az év legszebb homlokzatainak járó elismerést, melyben társasház kategóriában az Árbóc utca és a Felső Tisza-part sarkán álló Parti Sétány Penthouse nyert.

A díjat kitaláló Baumit szerint ez az elismerés abban különböző, hogy méltó módon emeli ki a valódi minőséget az építész-tervező és a kivitelező munkájában egyaránt. Ezzel igazságos és szükséges egyensúlyba kerül a művészi-mérnöki teljesítmény a technológiai és a kézműves tudással, minőséggel, hiszen egyikük sem tud érvényesülni a másik nélkül.
A beérkezett műveket öttagú független, szakmai zsűri értékelte a következő kategóriákban.

 

  • Családi ház
  • Társasház
  • Középület
  • Energetikai felújítás
  • Műemlék

Az öt kategóriában kettő is Csongrád megyei, az Árbóc utcai társasházon túl, középület kategóriában az ópusztaszeri emlékpark gyógynövényháza is nyert, ami tényleg elég vagány.

 

A házat Török Csongor tervezte. Fotók: Google Maps

 

Az egyébként Török Csongor tervezte házat 65 másik társasház közül választotta a zsűri, érdemes megnézni a többit is, nagy lehetett a verseny.

Continue reading “Ez az Árbóc utcai társasház nyerte az Év Homlokzata Díjat”

Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről

4.jpg

Ha megkérdezünk ma valakit az utcán, hogy mi a foglalkozása, bizonyára nem halászt, gyékényest, papucsost, hajóépítőt, piaci kofát vagy kékfestőt fog mondani. Pedig a második világháborúig ezek voltak a legnépszerűbb szakmák Szegeden. Hogy ezek az emberek pontosan hol, mit és hogyan csináltak, most bemutatjuk.

 

Hajóépítés

 

2
A fákat összekötve, tutajként úsztatták le Szegedig.

 

Szeged már a középkor óta fontos vízi átkelőhely és a környék kereskedelmi központja. Az épülő Magyarországhoz Erdélyből a Maroson leúsztatott fenyő és tölgyfa kirakodása és feldolgozása a városban történt. A fát tutajokká összekötve úsztatták le, hiszen így nem kellett maga a rakomány alkotta a szállítóhajót. Erdélyből még két akkor elengedhetetlen áru érkezett: az arany és a só, mely utóbbit a későbbi évszázadokban a ma is álló Sóházba pakoltak ki.

 

A fából pedig, melynek nagyobb részét fűszertelepek és zsindelykészítők dolgozták fel, a Tisza-parton hajókat készítettek.

A 18. századra úgy megnőtt a kereslet a fahajók iránt, hogy Ausztriából települtek Szegedre képzett hajóácsok, un. superok, akik superplaccokat alakítottak ki Alsó- és Felsővárosnál, ill. az újszegedi oldalon, ahol a hajókat készítették.

 

3
Faszálak fűrészelése, melyhez két ember kellett.

 

Egy népszerűbb hajótípus volt a gabonaszállító hajó, vagy bőgős hajó, mely az orrtőke díszes, nagybőgőfejre emlékeztető alakjáról kapta nevét.

 

7
A Keszeg nevű bőgős hajó Belvárosi hídtól délre, a hajó ma az Ópusztaszeri emlékparkban van kiállítva.

 

1
Piacosok szállítására épített kofahajó.

 

Continue reading “Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről”