Egy szép nap a tornyok alatt

Harmadik epizódjához érkezett a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet fényképészei által az 1940-es években dokumentált Szeged bemutatása. Az előző két rész melankolikus hatása után ma egy vidámabb, napsütésesebb napra ébredtünk. Ezeken a fotókon már az embereket sem kerüli annyira a VÁTI munkatársa, pár járókelő bátran sétál bele egy-egy kompozícióba, de ezzel nincs is semmi baj.

Continue reading “Egy szép nap a tornyok alatt”

Ilyen karácsonyos izé lesz a Dómra vetítve

Nehéz volt megfogalmazni a címet, a lényeg, hogy egy Facebook-csoportba osztotta meg valaki, hogy milyen mintát vetítenek az adventi időszakban a Dómra. Én személy szerint percekig néztem, és nem tudtam eldönteni, hogy ez most jó-e vagy sem. Íme a lényeg:

 

Fotó: Balog Évike / Facebook

 

A kommentek szerint csak decemberben lesz szombatonként este, mindössze tíz percre.

Continue reading “Ilyen karácsonyos izé lesz a Dómra vetítve”

Újra felszabadult a Dóm tér

oznor

Ezekben a napokban bontják szét a szabadtéri színpadát, így nemsokára újból szabaddá válik a város egyik legszebb tere.

A Szegedi Szabadtéri Játékok hatalmas nézőtere minden évben két hónapra foglalja el a Dóm teret, így ekkor nehezen élvezhető a környezet, és sok turistát vág arcon, hogy a város legfőbb látnivalóját nem tekintheti meg profilból. A rendszeres lezárásokkal, amikor a tér jelentős részét elérhetetlenné teszik a köznek, tarkított előadássorozat színpadának és nézőterének lebontása után azonban ismét visszatérnek a köpenyes tudósok, a fényképezőgépes kínai csoportok, na és persze a tucatnyi galamb.

 

A Dóm átadásával egyszerre, 1930-ban indult rendezvényen egyébként, ami 1939. és 1959. között szünetelt, éveken át állandó nézőtere volt, ami egész évben a Dóm téren állt.

 

oznor
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Continue reading “Újra felszabadult a Dóm tér”

Nem fogod kitalálni, milyen váratlan helyen nyílt éttermi terasz a városban

A Tisza parton, tán a Mars tér kellős közepén, vagy a ligetben? Nem, hanem a Dóm téren!
Több, mint 80 éve, azaz megépülte óta kérdés, legyenek-e kávézók és éttermek a téren, ahová eredetileg csak egyetemi és egyházi épületeket terveztek. Eddig nem volt a válasz, a Fogadalmi templom turisztikai vonzerővé fejlesztésekor azonban egy étterem is a tennivalók listájára került, ez

| az étterem pedig nem is akárhol, hanem maga a Dóm alatt került kialakításra.

Ennél pedig nehezebb lenne jobb helyet találni egy vendéglátóipari egységnek, hiszen a Dóm teret minden turista meglátogatja legalább egyszer szegedi tartózkodása alatt, egy kávét pedig hol máshol inna meg az ember, ha nem a Dóm bejáratától pár lépésre levő új teraszon.

 

1
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Azt, hogy maga az étterem, amit egyébként az egyház üzemeltet, jó-e, rábízzuk az közönségre, minden esetre baromi jó helyen van, és még a Dóm látványába sem zavar bele jobban, mint az épp épülő, óriási lelátó a szabadtérihez.

 

2
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Ilyen is lehetett volna a Dóm

Milyen lenne ma a Dóm, ha nem Schulek tervezi meg? Mutatunk pár tervet, hogy milyennek épült fel majdnem Szeged akkor legnagyobb épülete.

Már az 1879-es Nagyárvíz után rögtön, az első városrekonstrukciós tervben szerepelt egy monumentális templom felépítése Szegeden. A fogadalom templomaként elhíresült építménynek 1882-ben Tisza Lajos öt helyszínt javasolt, melyek közül az akkori Szent Demeter plébániatemplom telke és környéke tűnt a legalkalmasabbnak. Több évtizednyi huzavona után végül csak 1903-ban írták ki a tervpályázatot, mellyel azonban volt egy gond: a város polgárainak egy része időközben felszólalt, hogy mégsem szeretné, ha lebontanák a Szent Demeter templomot, és a helyére egy ekkora székesegyházat húznának fel. A pályázat így nyilvánvaló trükk volt csak, mellyel a város elakarta hallgattatni a tiltakozókat, és elhitetni velük, hogy már késő, hiszen terveket is várnak az ott felépítendő templomhoz. Sem a pontos helyszínt, sem pedig az építmény stílusát nem határozták meg azonban, csupán azt, hogy csak magyar alapanyag használható a kivitelezéskor, kivéve, ha Magyarországon meg nem található anyagról van szó. A pályázat határideje 1904. április 1-e volt, a beérkezett hét pályaművet egy 12 tagú bizottság értékelte. Mivel nem akartak még győztest hirdetni, első díjat nem osztottak ki, ugyanis még 1907-re is csak a tervezett költségek fele, 800.000 korona gyűlt össze. A hét tervet hat építész dobta össze, többen össze is fogtak. Ezeket a Magyar Építőművészet folyóirat 1906-ban közölte, azóta pedig digitalizálva is lettek, úgyhogy nézzük most át őket!

 

A Szent Demeter templom lebontására végül 1907-ben adták ki a rendeletet, több tervpályázatot pedig nem hirdettek, Dr. Lázár György polgármester ugyanis személyesen kereste meg Schulek Frigyest, a budai Halászbástya és a Mátyás templom tervezőjét és 1909-ben szerződést is kötöttek, hogy ő fogja megtervezni a szegedi Fogadalmi templomot.

 

schulek_fohomlokzat
A Schulek Frigyes által 1911 februárjában benyújtott terv, mely végül Foerk Ernő módosításaival lett kivitelezve. Foerk megváltoztatta többek közt a tornyok magasságát, illetve több helyen a felhasznált alapanyagot is lecserélte kőről téglára. Forrás: fogadalmitemplom.hu

 

De mindez most senkit sem érdekel, amikor végiglapozhatjuk az eredeti terveket. Érdemes elképzelni mindet a mai Dóm helyén, mennyire más lenne a város, ha ezek közül valósult volna meg valamelyik!

 

Aigner Sándor és Rainer Károly – Pax

 

1
A képekre kattintva azok elérhetők nagy méretben is. Forrás: Magyar Építőművészet 1906. (IV. évfolyam) 10. szám

 

Aigner Sándor Temesváron, Rainer Károly pedig Szegeden született, 1904-ben közösen nyerték meg a Rókusi templom tervpályázatát.
A fogadalmi templomra tervük „Pax” (magyarul béke) jeligére készült, s végül (minthogy első nem volt) a második helyezést érte el.

Érdekes, hogy az órák nem a két homlokzati toronyban (melyek szemből nézve szinte észrevehetetlenek maradnak a főtorony miatt), hanem hátrább, a négy kisebben kaptak helyet, illetve, hogy bizonyos elemeiben kísértetiesen hasonlít a végül felépült templomra. Ilyen például az kereszthajók bástya szerű végződése. Érdemes még megfigyelni a főhomlokzatot ábrázoló rajzon, milyen piramis-szerű a templom felépítése, ahogyan szűkül, miközben magasodik.

 

Continue reading “Ilyen is lehetett volna a Dóm”