Sokkal drágábban veszi meg Budapest ugyanazokat a buszokat, mint Szeged

Még április végén állt forgalomba Szegeden az első tizenegy darab Mercedes-Benz Conecto. A DAKK összesen 24 darabot vásárolt Szegedre, melyek azóta kivétel nélkül munkába is álltak. Budapesten most nyert pályázatot a debreceni Inter-Traction Kft. mely a szegedi kocsikat is szállította, érdekesség viszont, hogy a fővárosba 20 millióval többe kerül majd egy darab.

Kína nem akarja, hogy közvetlen vasút legyen Szeged és Ferihegy között

Még január elején írtunk arról, hogy egyre kevesebb az esély arra, hogy a közei jövőben megvalósul az a terv, mely szerint vasútvonal épülhet a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér alá. A HVG információi szerint a vonal mégis megépülhet, csak nem úgy, ahogy azt eddig tudtuk.

Continue reading “Kína nem akarja, hogy közvetlen vasút legyen Szeged és Ferihegy között”

A hajó, amit Szegedről neveztek el, mégsincs semmi köze a városhoz

1.jpg

A 20. század elején két tekintélyes hajógyár létezett Magyarországon, az 1829-ben alakult Erste Donau-Damfschiffahrts-Gesellschaft óbudai hajógyára, valamint az 1911-ben létrejött Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. Újpesten. Utóbbi sólyájáról ereszkedett a vízbe 1936. április 16-án a Szegednek elkeresztelt teherhajó is.

A 30-as években sorra készültek a Ganznál a tengerjáró hajók, ilyen volt például a Danube Shell III. olajszállító, vagy a Hunor, az Etele, és a Tisza csavaros áruszállítók. Ezek közé sorolható a Szeged is, aminek a városhoz való kötődése mindössze idáig tartott, hiszen

| a Szeged hajó sosem járt Szegeden,

de még a Tiszán sem, hiszen tengeri áruszállítóként üzemelt.

 

A Szeged nem épült kifejezetten nagy hajónak, még a közel két évtizeddel idősebb, lapátkerekes Szőke Tisza II is nagyobb volt nála. Teljes hossza 59,13, legnagyobb merülése pedig 2,55 méter volt. A hajót két, egyenként 180 lóerős Ganz-Jendrassik motor hajtotta, teljes gőzzel pedig sebessége elérte 9,2 csomót (nagyjából 17 km/h).

Az akkori szokásnak megfelelően csak a hajó parancsnoka – Földes Károly tengerészkapitány – volt állandó, a legénységet minden útra külön szerződtették. A legjobb fizetést természetesen a parancsnok vitte haza, utána következtek a gépészek, tisztek, szakácsok, majd a fűtők, matrózok, hajóinasok és kadétok.

Az évek során voltak érdekes fordulatok, például amikor a Szeged 1941-től egészen a második világháború végéig Isztambulban állomásozott, ahol valószínűleg diplomáciai találkozók helyszíneként szolgált.
1962-től raktárhajóként működött az Országos Gumiipari Vállalatnál a fővárosban, mielőtt 1988-ban szétbontották volna.

 

2
Földbe ásott fagerendákkal tartották egy helyben az épülő hajót Újpesten. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

3
Ugyanaz a jelenet másik szemszögből. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

4
A vadonatúj, fényes hajócsavar. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz Gyűjtemény / Fortepan

 

Continue reading “A hajó, amit Szegedről neveztek el, mégsincs semmi köze a városhoz”