Húsbárddal akart kirabolni egy belvárosi dohányboltot két külföldi férfi

* * *

Frissítés 2018. 02. 08. 11:51

Szerbek voltak a belvárosi dohányboltot kirabolni készülő férfiak – derül ki a Csongrád Megyei Főügyészség közleményéből.

A Szegedi Járási Ügyészség a két férfi letartóztatását kezdeményezte, a bíróság ma dönt.

* * *


Continue reading “Húsbárddal akart kirabolni egy belvárosi dohányboltot két külföldi férfi”

Városházát is terveztek a Centrum gödör helyére, de végül szeméttelep lett belőle

A Centrum gödör sokáig Szeged szégyenfoltjaként volt említve a helyi sajtóban. Az elmúlt évtizedekben rengetegszer jelent meg akár címlapon is, hogy végre eltűnik, és épül valami a helyére, ez azonban sosem történt meg.

Continue reading “Városházát is terveztek a Centrum gödör helyére, de végül szeméttelep lett belőle”

Megmutatjuk, milyen lesz a felújított Széchenyi tér

Image may contain: plant, tree and outdoor

  • Régóta tervezi rendbe tenni a Széchenyi teret a város.
  • 2017 januárjában a kormány ígéretet tett arra, hogy oszt erre is pár milliárd forintot, nagyjából hármat.
  • Egy évvel később, idén januárban kiírták a tervpályázatot.
  • Ma eredményt hirdettek.
  • A győztes terveket pedig a Fontos Mérnök Stúdió hozta el.

Continue reading “Megmutatjuk, milyen lesz a felújított Széchenyi tér”

Végre lesz megint nyilvános WC a városban

Leghamarabb 2019-ben, de lesz nyilvános illemhely Szegeden.

Egy automata, éjjel-nappal nyitva tartó bódét terveznek nyitni a turisztikai szezon kezdetére, amennyiben a városvezetés is beleegyezik. A helyszín a jól ismert Aradi vértanúk terei budibüfé mellett van.

 

A tervek szerint ilyen lesz. Fotó: szeged.hu

Continue reading “Végre lesz megint nyilvános WC a városban”

Biciklivel át lehet menni a piroson?

Nem, vagyis igen, de nem mindig. De mégis mikor? És mit jelent a fehéren átmenni?

Nemrég elkészült a város első közös busz-bringasávja a Novotelnél, ami több ponton is különleges. Ilyen konstrukció még sosem volt Szegeden: a 150 méter hosszú szakaszon van egy buszmegálló is, illetve két érdekesség a Tisza Lajos körúti csomópontnál, ahol véget ér. Egyrészt itt egy érdekes tábla jelzi, hogy bringával egyenesen, illetve jobbra és balra it továbbhajthatunk, utóbbihoz azonban előbb el kell kanyarodni jobbra, hogy aztán ívesen forduljunk a Belváros felé. Van azonban még egy dolog. Tegyük fel, hogy a Kiskörúton akarunk továbbhajtani a buszsávból, mögöttünk áll egy troli éppen, és fehérre vált a BUSZ feliratú lámpa. Átmehetünk? Vagy meg kell várni, amíg pár másodperc múlva zöldre vált a hagyományos lámpa? Hiszen nem buszt vezetünk, hanem biciklit.

 

Continue reading “Biciklivel át lehet menni a piroson?”

Íme, a legkirályabb képek a Belvárosi hídról

A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk.

1948. november 21. és a mai nap között eltelt azonban nem kevés idő, és bár a híd maga nem sokat változott, annak környezete, és főleg a hozzá viszonyuló emberéletek és az általunk használt közlekedési eszközök teljesen megváltoztak.

 

A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát

A következőkben mutatunk 12 fényképet a híd első éveitől kezdve egészen a rendszerváltásig.

 

A Híd utca egy 50-es évekbeli fényképen, háttérben a híddal, amely teljesen megváltoztatta az utca képét. A századfordulóra már rég felépült paloták közül idegen testként tornyosodik ki a hatalmas szegecselt vasszerkezet. Fotó: Szeged régi fotói / Facebook

 

60-as évekbeli életkép a rakpartról: ekkor már több, mint egy évtizede állt az új híd, és már csak körülbelül ugyanennyit kellett várni a még újabbra, a mai Bertalan hídra. A Dómtól balra éppen daruval épül valami. Fotó: Szeged régi fotói / Facebook

Continue reading “Íme, a legkirályabb képek a Belvárosi hídról”

Ismét jár a villamos Újszegedre!

A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.

A hidat 1944-ben robbantották fel, majd csak négy évvel későbbre épült újjá, a villamos azonban már jóval korábban megszűnt. A sínek felszedését 1919-ben meglepő módon nem a város, és nem is a Közlekedés- és postaügyi Minisztérium rendelte el, hanem a Szegedet éppen megszálló francia csapatok parancsnoka, bár a forgalom már Újszeged 1918-as szerb megszállása óta akadozott.

 

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

A vonal újbóli megépítését az ipar fellendülése miatti utasforgalom-növekedés tette indokolttá. A vonalat teljesen újra kellett építeni, az eredetiből semmi sem maradt meg. A munkát szeptember 15-ével kezdték meg és egészen gyorsan, mindössze két hónap alatt megépült a mindössze 1 kilométeres pálya a Széchenyi tér és a liget híd felőli vége között.

Később, 1949-ben a vonalat továbbépítették a Temesvári körúton egészen az újszegedi vasútállomásig.

Continue reading “Ismét jár a villamos Újszegedre!”

A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát

1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.

 

Elődjeként már 1883-tól állt egy híd ugyanazon a helyen, ahol hetven éve a mai elkészült. Ez a híd 1944-ben két részben semmisült meg: előbb szeptember 3-án egy légitámadás során kapott találatot, majd október 9-én a visszavonuló náci csapatok robbantották fel. Míg Budapesten 1946 januárjáig felépült egy ideiglenes híd, a Kossuth, addig a szegedi új hídra több, mint négy évet kellett várni. 1944. és 1948. között pontonhídon közlekedtek az emberek Újszeged és a város többi része között. Még jobban szemlélteti talán az újjáépítés lassan haladását, hogy

| a felrobbantott híd maradványai másfél éven át roskadoztak a folyóban,

mire 1946. tavaszán megkezdődött a roncsok eltakarítása. Az új hidat csak egy évvel később kezdték építeni, a híd felszerkezete a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban készült. A többi részt (amelyek Újszegeden, nem a Tisza, hanem az ártér felett húzódnak) a szintén megsemmisített berettyóújfalui, szeghalmi, ráckevei és marcaltői hidak maradványaiból eszkábálták össze helyben.

A híd összeszereléséhez kellett egy úszódaru is, ami a Tiszán nem volt, ezért Budapestről úsztatták le Szerbián keresztül az Ady Endrét.

 

Az Ady Endre úszódaru 1951-ben Budapesten. A daru 1946-ban épült az újpesti hajógyárban és a mai napig üzemel. Fotó: UVATERV / Fortepan

 

Időközben – pontosabban még 1944-ben – épült egy ideiglenes fahíd a szintén lerombolt vasúti hídtól délre, attól pár tíz méterre, ahol közösen folyt a gyalogos és autós forgalom. Az ideiglenes híd viszonylag jól bírta egy ideig, azonban 1946 decemberére le kellett zárni. Ezt követően megnehezült a város két része közti közlekedés: létezett ugyan egy másik ponton híd is a Belvároshoz közelebb, de azon nehézkes volt autóval közlekedni, és a teherbírása sem volt a kiemelkedően nagy. Aki autóval akart biztonságosan átkelni a Tiszán, az vagy kompot használt, vagy ha rendes hídon akart menni, számolnia kellett azzal, hogy

| 86 kilométeres kerülővel lehetett csak eljutni Újszegedről a Belvárosba.

1948. október 15-ére aztán elkészült a hídszerkezet, a próbaterhelést november 18-án tartották meg.

 

Pillanatkép a híd próbaterheléséről. A híd közepén egy vágányon ugyan, de továbbra is járt az 5-ös villamos.

Continue reading “A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát”