Ismét jár a villamos Újszegedre!

A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.

A hidat 1944-ben robbantották fel, majd csak négy évvel későbbre épült újjá, a villamos azonban már jóval korábban megszűnt. A sínek felszedését 1919-ben meglepő módon nem a város, és nem is a Közlekedés- és postaügyi Minisztérium rendelte el, hanem a Szegedet éppen megszálló francia csapatok parancsnoka, bár a forgalom már Újszeged 1917-es szerb megszállása óta akadozott.

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

A vonal újbóli megépítését az ipar fellendülése miatti utasforgalom-növekedés tette indokolttá. A vonalat teljesen újra kellett építeni, az eredetiből semmi sem maradt meg. A munkát szeptember 15-ével kezdték meg és egészen gyorsan, mindössze két hónap alatt megépült a mindössze 1 kilométeres pálya a Széchenyi tér és a liget híd felőli vége között.

Később, 1949-ben a vonalat továbbépítették a Temesvári körúton egészen az újszegedi vasútállomásig.

Continue reading “Ismét jár a villamos Újszegedre!”

A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát

 

1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.

Elődjeként már 1883-tól állt egy híd ugyanazon a helyen, ahol hetven éve a mai elkészült. Ez a híd 1944-ben két részben semmisült meg: előbb szeptember 3-án egy légitámadás során kapott találatot, majd október 9-én a visszavonuló náci csapatok robbantották fel. Míg Budapesten 1946 januárjáig felépült egy ideiglenes híd, a Kossuth, addig a szegedi új hídra több, mint négy évet kellett várni. 1944. és 1948. között pontonhídon közlekedtek az emberek Újszeged és a város többi része között. Még jobban szemlélteti talán az újjáépítés lassan haladását, hogy

| a felrobbantott híd maradványai másfél éven át roskadoztak a folyóban,

mire 1946. tavaszán megkezdődött a roncsok eltakarítása. Az új hidat csak egy évvel később kezdték építeni, a híd felszerkezete a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban készült. A többi részt (amelyek Újszegeden, nem a Tisza, hanem az ártér felett húzódnak) a szintén megsemmisített berettyóújfalui, szeghalmi, ráckevei és marcaltői hidak maradványaiból eszkábálták össze helyben.

A híd összeszereléséhez kellett egy úszódaru is, ami a Tiszán nem volt, ezért Budapestről úsztatták le Szerbián keresztül az Ady Endrét.

 

Az Ady Endre úszódaru 1951-ben Budapesten. A daru 1946-ban épült az újpesti hajógyárban és a mai napig üzemel. Fotó: UVATERV / Fortepan

 

Időközben – pontosabban még 1944-ben – épült egy ideiglenes fahíd a szintén lerombolt vasúti hídtól délre, attól pár tíz méterre, ahol közösen folyt a gyalogos és autós forgalom. Az ideiglenes híd viszonylag jól bírta egy ideig, azonban 1946 decemberére le kellett zárni. Ezt követően megnehezült a város két része közti közlekedés: létezett ugyan egy másik ponton híd is a Belvároshoz közelebb, de azon nehézkes volt autóval közlekedni, és a teherbírása sem volt a kiemelkedően nagy. Aki autóval akart biztonságosan átkelni a Tiszán, az vagy kompot használt, vagy ha rendes hídon akart menni, számolnia kellett azzal, hogy

| 86 kilométeres kerülővel lehetett csak eljutni Újszegedről a Belvárosba.

1948. október 15-ére aztán elkészült a hídszerkezet, a próbaterhelést november 18-án tartották meg.

 

Pillanatkép a híd próbaterheléséről. A híd közepén egy vágányon ugyan, de továbbra is járt az 5-ös villamos.

Continue reading “A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát”

Ilyen karácsonyos izé lesz a Dómra vetítve

Nehéz volt megfogalmazni a címet, a lényeg, hogy egy Facebook-csoportba osztotta meg valaki, hogy milyen mintát vetítenek az adventi időszakban a Dómra. Én személy szerint percekig néztem, és nem tudtam eldönteni, hogy ez most jó-e vagy sem. Íme a lényeg:

 

Fotó: Balog Évike / Facebook

 

A kommentek szerint csak decemberben lesz szombatonként este, mindössze tíz percre.

Continue reading “Ilyen karácsonyos izé lesz a Dómra vetítve”

Tényleg épül egy óriáskerék Szegedre?

Tényleg! Egy ismerős hívta fel tegnap a figyelmemet, hogy állítólag épülni fog a Széchenyi térre egy óráskerék az adventi időszakra. Erről igazából nem lehet sokat írni, már azért sem, mert lénygében még semmit sem tudni az egészről, egyedül a szeged.hu írt róla összesen kb. egy mondatot.

De úgy tűnik egyre jobban beigazolódik az az észlelésem, hogy a vidéki városok közti versengés legújabb eszköze az óriáskerék. Eddig volt ugye a város nevének kiírása a főtérre, most meg ez. Na de mit tudunk a szegediről?

  • Soha nem volt még Szegeden óriáskerék,
  • 40 méter magas lesz,
  • 144 férőhelyes,
  • és november 23-án nyit.

És ha már városok közti versengés (aminek amúgy a világon semmi értelme nincs, mindenki legyen büszke arra ami van, nem kell menőzni, hogy most épp kinek van új villamosa meg szebb petúniái az amúgy kiváló minősítésű egyeteme előtt), nézzük, mely városok építettek eddig óriáskereket, és mekkorát!

 

Amint lesz bővebb infó az óriáskerékről, megírom.

 

A nyitókép illusztráció. Fotó: Szűcs Dániel

 

Érdekel mi történik Szegeden, mik épülnek, vagy épp milyen kincsek tűnnek el az utcákról? Kövesd a Szegedert Facebookon és Instagramon.

Mi állt a Püspök utcai hatalmas ház helyén?

Csütörtökön volt szó a Centrum gödör mellett most felépült óriási házról, de az kimaradt, hogy mi is állt ott előtte. A rövid válasz: parkoló. A hosszú: semmi az elmúlt évtizedekben, ugyanis a hetvenes években valamikor lebontották az ott álló két egyszintes házikót, a 11/a-t és a 11/b-t, amikről fennmaradt egy viszonylag jó kép kb. 1970-ből, és néhány másik pár évvel későbbről, a bontás pillanataiból.

 

Fotó: Régi Szeged / Facebook

 

Fotó: Bartók István / Fortepan

 

Fotó: Bartók István / Fortepan

 

Érdekel mi történik Szegeden, mik épülnek, vagy épp milyen kincsek tűnnek el az utcákról? Kövesd a Szegedert Facebookon és Instagramon.

Ekkora fehér falat még nem látott a város

Ez a cikk egy hatalmas fehér falról szól, illetve arról a házról, amihez ez a fal tartozik.

Heteken belül kész a Centrum Gödör tőszomszédjában épülő giga-társasház, amit két éve kezdtek építeni, és ahol a város majdnem legdrágább lakásait árulják, vagyis csak árulták, mert a kivitelező Igényes Otthon Kft. honlapja szerint már elfogyott az összes.

Az épületben 47 apartman és 18 garzonlakás épül, 140 m² a legnagyobb, és 30 m² a legkisebb. Az apartmanok között lesz pár tetőtéri penthouse is, ami valószínűleg tényleg a város legdrágább új építésű lakása lesz. Ha azzal számolunk, hogy a tervek szerint a lakások négyzetméterárai 383 000 és 420 000 forint között mozognak, akkor

| egy penthouse ára úgy 58 800 000 forint körül lehet.

Zárójelben megjegyzendő, hogy ezek a számok kb. 27 hónapja lettek mondva, és azóta a CSOK megdobta az ingatlanárakat egy jó 35%-kal, szóval a történet ma már inkább lenne egy húszassal több.

Maga az épület ennek ellenére egyébként eléggé el van bújtatva: a Kiskörútról szinte lehetetlen kiszúrni a Centrum és az olajos irodaház miatt. A Püspök utcán is még úgy-ahogy belesimul az utcaképbe, bár valamivel magasabb mindkét szomszédjánál, egyedül a Bartók tér felől ölt elképesztő méreteket. De ott nagyon! Főleg azzal tűnik ilyen hatalmasnak, hogy

| a ház délnyugati oldala egyetlen óriási fehér fal, nulla ablakkal.

 

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

 

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Continue reading “Ekkora fehér falat még nem látott a város”

Kész a város első bicikliút – buszsáv kombója

Fotó: Szegedbicaj / Facebook

Elkészült a Kiskörút Glattfelder Gyula tér és Tisza-part közötti szakaszán Szeged első olyan kerékpárútja, amely egy buszsávban van vezetve.

Igazából nem is kerékpárút ez, hanem kerékpározásra kijelölt, piktogramokkal jelzett sáv. Ilyenből eddig is volt a városban, például a Kiskörút másik felén, a Dugonics tér környékén, ez azonban az első, amikor egy buszsávban alakítottak ki ilyet.

 

Mire jó a buszsáv és a bicikliút ötvözése?

 

A legfőbb előnye az, hogy helyet spórol. Egy lovakra és alapvetően gyalogos közlekedésre tervezett városban – mint amilyen Szeged is – az autók megjelenésével egyre szűkebbek lettek a közlekedés számára nyitott terek: a szóban forgó útszakaszon például, ha faltól falig nézzük a körút metszetét (ami pontosan 30 méter), akkor ma a terület 66%-át veszi el a közút, a maradék 34% pedig a két járda, amely sajnos már magában foglalja az összes zöldterületet is. Ha ezen számokat összevetjük az 1879-es árvíz utáni újjáépítési tervekben szereplőkkel, elég jó képet kapunk a közlekedési terek deformációjáról: a századforduló előtt a Kiskörút mindössze 46%-át tette ki az út, 34%-ot a zöldterületek (itt álltak a kandeláberek is), és 20%-ot a járdák. Ha hozzáadjuk azt is, hogy akkoriban az úton is lehetett sétálni a gyér forgalom miatt, még durvábbnak tűnik a mai helyzet.

Így tehát érthető, hogy fontos a hely. A Kiskörúton például konkrétan sehová nem férne el egy bicikliút.

 

Mikor hatékony?

 

Mint minden újításnak egy város közlekedési rendszerében, ennek is vannak korlátjai, a hatékonysága például igencsak megkérdőjelezhető, hiszen a legtöbb esetben egyértelműen lassítja a buszforgalmat. Bizonyos esetekben viszont inkább előnyös (hiszen van lehetőség a kerékpározásra, ami elsődleges célja kell, hogy legyen ma egy életben maradni akaró városnak), ilyen például ha:

  • a közös sáv nem hosszabb, mint pár száz méter, ugyanis ha sokáig haladnak egy busz előtt 15-20 km/h sebességgel a bringások, az késéseket okoz a tömegközlekedés számára
  • ritkán járnak arra buszok és/vagy egyébként sem fővonalról van szó. Nem mindegy például, hogy a 150 emberrel megtömött 20-as buszt tartja fel a bringás, vagy a félig üres 70-est

Persze itt nem szabad arra gondolni, hogy a biciklis tényleg feltartja a tömegközlekedést, hiszen a probléma magja az, hogy az autóközlekedés a terület kétharmadát élhetetlenné teszi.

 

Fotó: Szegedbicaj / Facebook

 

Mennyire népszerű?

 

A fővárosban évek óta létezik ilyen, például a Bajcsy-Zsilinszky úton, de ott is gyakran alakult ki vita a különböző szakszervezetek és az önkormányzat között (bár ott annyival bonyolultabb a helyzet, hogy van egy a buszsávban levő bringasávval párhuzamosan futó gyalog- és kerékpárút, ami megkérdőjelezi előbbi létjogosultságát).

Egy francia kutatás szerint azonban a bringások nagyrészt szeretik, mert így nem kerülnek konfliktushelyzetekbe a gyalogosokkal, akik gyakran besétáltak eléjük.

 

Miért jó ez Szegednek?

 

Ha azt nem is tekintjük, hogy egy fokkal bringázhatóbb lett a Kiskörút, már azért is nagy dolog ez, mert megmutatja, hogy a város végre hallgat a kerékpáros szakszervezetek szavára, és ha nem is mindent, de tesz a biciklivel közlekedők számának növekedéséért.

 

Fotó: Szegedbicaj / Facebook

 

Continue reading “Kész a város első bicikliút – buszsáv kombója”

Nagyon menő irodát avattak a Belvárosban

A 2012-ben Szegeden alapult, majd Londonban befutott Antavo nyitott szerdán új irodát a Kelemen utca és a Széchenyi tér sarkán álló Mayer-házban.

Persze önmagában nem hír, hogy valaki felújított egy régi lakást és irodát alakított ki benne a cégének, itt azonban másról van szó. A hangsúly a minőségen, vagyis az arra való törekvésen van. Hogy nem egy fekete-fehér munkateret hoztak létre, hanem egy kreatív hubot. De beszéljenek inkább a képek!

Continue reading “Nagyon menő irodát avattak a Belvárosban”