“Ragaszkodom a szabad véleménynyilvánítási jogomhoz” – Rovó László közleményben reagált az Átlátszó cikkére

Még múlt hét szerdán írta meg az Átlátszó névtelen forrásokra hivatkozva, hogy nem nézik jó szemmel az egyetemen a rektor Fidesz-rajongását. Ezt a cikket a szeged.hu is átvette, egy írásunkban mi is idéztünk belőle. Rovó László most közleményben reagált az Átlátszóban leírtakra.

Az Átlátszó “Kiverte a biztosítékot a Szegedi Tudományegyetemen a rektor Fidesz-rajongása” című irásában pont egy hete közölt névtelen forrásokra hivatkozva olyan állításokat, melyek Rovó szerint nem fedik a valóságot. Az Átlátszó információi szerint, bár a Fidesz erősödik a városban, de Rovó László támogatottsága a kampányban való részvétele miatt gyengül az egyetem falai között. A portál kiemelte “Sokan úgy gondolják, hogy egy bizalmi szavazást nem élne túl a szegedi rektor, már ha ilyenre sor kerülne.” A rektor ezt az állítást a szenátus titkos szavazásával és közel 80%-os legitimációjával cáfolja közleményében:

“Szeged legnagyobb munkáltatója a Szegedi Tudományegyetem, melynek vezetésére annak szenátusa titkos szavazással, közel 80%-os többségen nyugvó legitimációt biztosítva választott meg. Az egyetem alapdokumentumai az általam vezetett intézménnyel szemben „kiemelt felelősséget” várnak el az iránt, hogy „aktív szerepet vállaljon a régió társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének, életének formálásában”. Az ennek teljesítése során meghozott döntéseim és kialakított meggyőződésem, valamint azok közlésének autonómiájához a jövőben is ragaszkodni fogok, és – tiszteletben tartva mások eltérő véleményét – azokat semmilyen agresszív nyomásra sem fogom alárendelni a sajtó politikai elvárásainak, vagy bármilyen pártérdeknek.”

A lap azt is megírta, szintén nevét elhallgati kívánó forrásból értesülve, hogy egy “nem éppen baloldaliságáról híres szenátor még az év elején nyílt levélben le is mondott, mert – ahogy a szerkesztőséghez eljuttatott dokumentumban fogalmaz – “a nemzetközileg versenyképes egyetem fejlesztésének nem fóruma a Szenátus, csak formálisan létezik”. Rovó László ennél a résznél a szenátus működésére hivatkozik, és azt a gyakorlatot ecseteli, ami elmondása szerint az említett rektornak is járható út lett volna:

“Az SZTE Szenátus működésével kapcsolatban felhívom mind a szerzők, mind az általuk forrásként megjelölt „nem éppen baloldaliságáról híres szenátor” figyelmét, hogy a testület ügyrendje szerint az ülés napirendjére fel kell venni azokat a kérdéseket is, amelyeket a szenátus bármely tagja javasol és azt a szenátus megszavazza. Ezen túlmenően a szenátus féléves munkatervét is maga a testület hagyja jóvá. Sajnálatos és egy szenátusi taghoz méltatlan színvonalú, valamint a szenátus többi tagjaira sértő dolog az, hogy ha a „nem éppen baloldaliságáról híres szenátor” a szenátus tevékenységével elégedetlen, akkor ahelyett, hogy a számára biztosított szenátusi jogokkal élve a testületi ülés napirendjére, illetve a testület munkatervére javaslatokat tett volna, a sajtó politikai céljaira felhasználható hamis érveket gyárt.”

Az Átlátszó végül a rektor tudományos munkásságát kérte számon. A lap leírja, hogy Rovó elismert gyakorló sebész, és szakmájában remek szervező egyéniség, valamint oktató, a tudományos munkássága viszont mégsem jelentős. A rektor erre a következőképpen reagált:

“Ami pedig a tudományos tevékenységem értékelésére vonatkozóan nyilvánvalóan a megtorló sértés szándékával – egy „neve elhallgatását kérő forrásra” hivatkozással – tett kijelentéseket illeti, aránytalan és inkorrekt dolog lenne a cikkek szerzőivel erről a kérdésről vitába bocsátkoznom úgy, hogy az ahhoz szükséges minimális alapismeretekkel sem rendelkeznek. Ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy jelenleg is rendszeresen publikálok rangos szakmai lapokban, valamint több élvonalbeli tudományos projektben is részt veszek, ilyen projektet vezetek.”

Bár kérdéses, hogy ha a másik fél a vitába bocsátkozás “minimális alapismereteivel sem rendelkezik”, akkor a cél miért nem ezen feltételek megteremtése és az objektív tényközlés elősegítése. Persze ez nem a rektor feladata, és szakirodalmat sem ajánlhat tudománymetria témakörben, mégis ezt a típusú tudásbeli fölényt állítani az érvelés vagy a cáfolat helyére, nem éppen a diskurzust elősegítő tevékenység.

Záró gondolataiban a rektor megkéri a sajtó munkatársait, hogy “kellő önmérsékletet tanúsítva tartsák tiszteletben a magánemberként és intézményvezetőként is megillető véleménynyilvánítási szabadságomat, valamint a Szegedi Tudományegyetem és szenátusának méltóságát, valamint tartsák be az újságírás azon alapvető szabályát, hogy, nem csak megkérdezik, hanem meg is hallgatják mindkét oldalt és az így rendelkezésre bocsátott információk felhasználásával végzik munkájukat.”

Kiemelt képen: Róvó László, forrás: Szeged TV

, ENT_QUOTES)?>" title_text="" order_type="social" title_text_color="#000000" title_text_font_size="22" title_text_font_famely="monospace" title_text_position="left" width="100%" bg_color="#d4d4d4" animation_effect="random" count_of_comments="2" ]