Olajfúrótorony volt Szeged mellett, most kilátó a Cserhát tetején

Igen, jól olvastad a címet. Egészen érdekes módon született újjá egy fémtorony valamivel több, mint ötven évvel ezelőtt. Elmeséljük, hogyan.

Hirdetés

„Halk, a fülnek kellemes trombitamuzsika vegyült a madarak énekébe, meg a szélcibálta lombok zúgásába: Tóth Miklós trombitaművész fújta hangszerét a Karancs-hegyi kilátó alatt, aminek feljáróján nemzeti színű szalag jelezte, hogy itt valami szül.” Ezekkel a sorokkal indult az az ünnepség, melyben átadtak a túrázóknak egy érdekes történetű, felújított kilátót Nógrád megyében. Ezen esemény 2002 májusában volt, és beszédet mondott többek között Szabó Ferenc, az Ipoly Erdő Rt. salgótarjáni erdészetének vezetője is, aki elmesélte, honnan származik a magas fémszerkezet, amely mellett állnak. De ne szaladjunk ennyire előre.

 

A szlovák határon álló, 729 méter magas Karancson az első kilátót 1929-ben, fából építették meg. Mindössze tíz méter magas volt, a faanyagot Krepuska Géza professzor, környékbeli földbirtokos adta. Bár nem volt magas ez a kilátó, jó messze el lehetett róla látni. Aki megmászta, szeme elé tárult a Gyömbér, a Király-hegy, a Mátra, a Gödöllői-dombság is, sőt, tiszta időben egészen a Magas-Tátráig elláthattak az élesebb szeműek.

A kilátó egy 1933-as felvételen. Fotó: A R / Fortepan

Ez a kilátó azonban nem hosszútávra volt tervezve, mindössze tizenöt évet szántak neki. Mégis sokáig állt, cseréjére csak évtizedekkel később került sor, amikor is elgondolkodtak rajta, hogy mivel pótolják. Ekkor jött szembe egy szegedi kapcsolat, mely révén

két, addig az algyői olajmezőkön szolgáló tornyot hoztak el.

Ez ha titokban nem is volt tartva, nem írt róla a sajtó, legalábbis arról nem, hogy honnan kerültek ide. Bár 1965-ben a Nógrád Megyei Hírlapban megjelenik pár sor az új kilátókról, szó sincs benne azok származásáról. Azt nem tudni, hogy ez miért van, de benne lehet a pakliban, hogy újként akarták eladni a két fémszerkezetet a nógrádiaknak.

Az egyik tehát a Karancsra, a fenti képen látható fakilátó helyére került, a másik pedig úgy negyven kilométerre délre, a Cserhátra, Tepke-kilátó néven.

A Karancs-hegyi kilátó napjainkban. Fotó: kirandulastippek.hu

A két kilátót az 1965-66-ban szállították ide – a visszaemlékezések szerint – nem kis bonyodalmakkal. A hatalmas acélszerkezeteket át is alakították kicsit, de végül a helyükre kerültek, és csodás kilátást adnak azóta is.

 

Nyitókép: a Tepke-kilátó egy drónfelvételen. Fotó: Index