Mindenki menjen el legalább 5-10 évet a versenyszférába és nézze meg, hogy hogyan működik a való világ

Az önkormányzati választások egyik legmegosztóbb szereplője kétségkívül az a Szabó Bálint, aki a Mindenki Szegedért Mozgalom alapítójaként kalandos politikai utat bejárva méretteti meg magát a város polgármesterségéért. 2002-ben fideszes támogatással indult Csepreg polgármesteri székéért, majd 2003-ban belépett az MSZP-be, és a Fibisz Vas megyei elnöke lett. 2004-ben kizárták a pártból, ezt követően költözött Szegedre, ahol porszívóügynökként kezdett dolgozni, majd megalapította a követeléskezeléssel foglalkozó Likvid Kontroll Kft.-t. Szabó 2012-ben, mint a Demokratikus Koalíció szegedi szóvivője tűnt fel ismét, később azonban lemondott és kilépett a DK-ból. A Likvid Kontroll ügyvezetőjeként az M43-as autópálya építésében közreműködő Szeviép-alvállalkozókat képviselte, majd a Cserepes sori kereskedők bérletidíj-emelése ellen is tiltakozott. Ennek a vége rendőrségi ügy lett, a jogászt garázdaság gyanúja miatt állították elő. A város polgármesteri székéért az elsők között bejelentkező jelölttel a Horthy Csónakházon ültünk le, hogy Szabó „Kettőt a legolcsóbb sörötökből”-hangzatú rendelése után beszélgessünk a Dél-Alföld lehetséges Szilícium-völggyé válásáról, Szegeddel kapcsolatos terveiről, és persze Lázár Jánosról. Interjú Szabó Bálinttal, a Mindenki Szegedért Mozgalom polgármesterjelöltével.

Ön lesz Szeged első polgármestere, aki porszívóügynökként kezdte a városban?

Tény és való, hogy porszívóügynökként érkeztem a városba, és ezt nem is szégyellem. Egy kereskedelmi cégnek voltam a középvezetője, olyan embert keresnek, aki hajlandó lenne Szegedre költözni, és mivel én akkor éppen olyan élethelyzetben voltam, mindent hátrahagyva jöttem is Szegedre. Ez 2005-2006 tájékán történt, gyakorlatilag az első benzinkúton vettem egy Szeged térképet, egy Déli Apró alapján kerestem magamnak egy albérletet, a térképen megkerestem a cég irodáját, és így kezdődött a szegedi pályafutásom.

Hirdetés
Hirdetés

Ön szerint mi Szeged három legnagyobb előnye?

Az egyik, hogy ez egy mediterrán jellegű város, ezt mindenképpen előnynek tartom. Úgy vagyunk kódolva, hogy ha süt a nap és nem esik az eső, akkor már jobb a kedvünk. Én ezt annak tudom be, hogy Szegednek van egy speciális atmoszférája, ami engem is magával ragadott, és azt gondolom, hogy ezt a Szegedre látogatók is érzik. Másik ilyen nagy előny, és ez inkább geopolitikai vagy földrajzi, az az óhatatlan földrajzi regionális központi szerep, hogy egy Szabadka-, vagy inkább Újvidék-Arad-Temesvár-Baja-Békéscsaba-Kecskemét sugarú, és nyilván Szeged központú, nagyjából száz kilométeres körben Szegednek van egy hatalmas adottsága és lehetősége azáltal, hogy földrajzilag ezektől az említett településektől egyenlő távolságra fekszik.

És mit lehet ezekből kihozni? Ez a térség így önmagában azért nem egy Szilícium-völgy.

Én azt gondolom, hogy most nem az, de lehetne, és nemcsak az egyetemről kell itt beszélni, hanem mindenről. Az Európai Unió is abba az irányba megy, hogy határokon átívelő regionális térségek alakulnak ki, és ezeknek van egy régiós központja, ez Ausztriában is jól megfigyelhető egy-egy tartományi központ vonatkozásában. Azt gondolom, hogy itt ugyanaz a helyzet, Szeged gyakorlatilag vonzani tudná a környékbelieket. Ez most pont fordítva van egyébként, Hódmezővásárhelyre, Makóra, Mórahalomra mennek az emberek, meg Budapestre, a vállalkozóink egy része meg Romániába vagy Szerbiába. Fordítva kellene.

És a három legnagyobb hátrány?

Az egyik a jelenlegi városvezetés, mint adottság. Én azt gondolom, hogy mindenki menjen el tíz-tizenöt évet, de legalább öt-tíz évet dolgozni a versenyszférába, és nézze meg, hogy hogyan működik a való világ, és utána próbáljon szerencsét a politikában. Egész másképp működnek azok a politikusok, akik nem az iskolapadból ültek be a polgármesteri, vagy éppen a miniszterelnöki székbe. Másik hátránya, az gyakorlatilag az egyik fő adottsága és előnye is, a Tisza. Gyakorlatilag kettévágja a várost, és amíg nem tudjuk ezt a megosztottságot megszüntetni legalább még két híddal, addig gyakorlatilag ez nem csak előny, hanem hátrány is. Harmadik most nem nagyon jut az eszembe.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

A programját nekünk is csak két héttel a választások előtt küldte el, eddig fent sem volt az interneten?

Én azt gondolom, hogy nagy titok nincsen, és az elmúlt hetek viszonylatában is az látszik, hogy nagyjából ugyanazt akarjuk a várossal. Így már nem az a kérdés, hogy mit akarunk, hanem az, hogy ezt ki tudja hitelesen képviselni, és ami még fontosabb, hogy ki tudja ezt a végén meg is valósítani, meg hogy ezt kiről hiszik el az emberek.

Én azt látom, hogy Nemesi Pál, Botka László, Bartha László és az én programom között hangsúlybéli különbségek vannak, de lényeges eltérés nincsen.

Volt eddig valami a rivális jelöltek kampányában, amit erkölcstelennek tartott? Vagy a sajátban, amit másként tett volna?

Nagyon kéne kutakodnom az emlékeim között, de szerintem nem. Ami engem illet, én azt gondolom, hogy a kampányban magamhoz képest rendkívül visszafogott és mérsékelt vagyok, már-már magamat is, a feleségemet meg rendszeresen meglepem ezzel az újfajta stílussal. Nekem ez az elvem, hogy ne kampánytémaként használjunk bizonyos ügyeket, hanem azokat az ügyeket vigyük egyébként a ciklus során, a kampányban pedig alapvetően arról beszéljünk, hogy mit szeretnénk csinálni a várossal.

Ki lenne a legalkalmasabb polgármester a jelöltek közül?

Magamat tartom annak, egyértelműen. Nézegettem a jelölteket sokáig, és amikor azt láttam, hogy egyik se alkalmas és csak a rosszra, meg a még rosszabbra lehet szavazni, akkor döntöttem úgy, hogy indulok. Nemesi Pálról elmondtam a véleményemet, Botka Lászlóról szerintem nem kell, azt már nagyjából tíz éve mondom, Bartha László meg szerintem a múlt. Én értem, hogy 17 év után most meg akarja kérdezni a szegedieket, hogy mit gondolnak az ő polgármesterségéről, ez egy legitim igény, azt gondolom, hogy majd a választók megadják az erre megfelelő választ. Lauer István pedig szót se érdemel.

Visszalépne valaki javára?

Én nem fogok visszalépni, és nem is várom el senkitől, hogy az én javamra visszalépjen. Azt elvárnám, hogy úgy egyébként visszalépjenek, de ne az én javamra, hanem csak úgy. Mint ahogy a Ferroép Zrt. székháza előtt tartott sajtótájékoztatómon is elhangzott, szerintem Nemesi Pál ne csak a polgármesterjelöltségtől lépjen vissza, hanem mondjon le az iparkamara elnöki tisztségéről is, és egyáltalán távozzon a közéletből. Olyan embereknek, akik a Szeviép-ügyben nyakig benne vannak, azoknak nincs helye a szegedi közéletben.

Milyen hangulatban telik egy bírósági tárgyalása Botka Lászlóval?

Tekintettel arra, hogy Botka László nem jár el ezekre a bírósági tárgyalásokra, elég unalmasan. Sokkal színesebb Márki-Zay Péterrel folytatott pereim sorozata, ő legalább mindig eljön, és ott jókat vitatkozunk.

Megtartaná a 10 ezer forintot, mint támogatást évente, ahogy azt Botka László bejelentette május elsején?

Botka László kampányjelleggel és kampánycéllal vásárolt szavazatokat az Orbán Viktoréhoz hasonló Erzsébet-utalvány mintájára. Ezt a fajta juttatást biztos, hogy nem tudom támogatni. Más állandó támogatást, elsősorban az iskolásoknak iskolakezdéshez kötődően viszont igen.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Önt miért nem lehet látni a szegedi villamosokon, miért nincsenek plakátjaik?

Nincs rá pénzünk.

Eddig mennyit költöttek a kampányra?

Szerintem pár százezer forintot maximum, azt is zömében A4-es lapoknak a nyomtatására és fénymásolására. Ezek fekete-fehér lapok, amikre leírjuk egyszerű levél formájában, hogy kik vagyunk, és mit szeretnénk, ezeket visszük el személyesen a választókhoz. Aztán a következő körben szintén fekete-fehérben utcafórum meghívókat gyártunk, ezeknek 7-8 forint darabja, és nemsoká lesz egy színes szórólap körünk meg egy színes plakát körünk, amiket szintén magunk fogunk kivinni. Olyan nem lesz, hogy 170 ezer emberhez, 80 ezer szegedi háztartásba beszórjuk, vagy kivitetjük postással. Annyi szórólapot fogunk csinálni, amit mi a jelöltjeinkkel és az aktivistáinkkal, ez durván száz ember, személyesen kézben is ki tudunk vinni, és oda tudunk adni.

Hirdetés
Hirdetés

Megígérte a harmadik hidat, de Önről sem mondható el, hogy túlzottan jó kapcsolatot ápolna a kormánnyal.

Cáfolom, hogy nem ápolnék jó kapcsolatot a kormánnyal. Van referenciám, már hoztam ide majdnem három milliárd forintot, és nem valamilyen humbuk pályázat útján, hanem direktbe a vállalkozóknak. Azok a kisvállalkozók, akiket a nagy beruházások során nem fizettek ki, azokat a kormányzat az én segítségemmel és közreműködésemmel kifizette, és ez egy valóban gazdaságfejlesztési, vállalkozó-segítő program volt, célzottan oda ment, ahova kellett a pénz. A harmadik híddal is ugyanez a helyzet, de azt gondolom, hogyha az a tavaly elindított aláírásgyűjtésünk önkormányzati szinten is felkarolása kerül, ezért is ambíciónk bekerülni a közgyűlésbe, akkor megfelelő társadalmi igény esetén ki fogjuk járni a kormánynál, hogy megépüljön a híd, teljesen függetlenül attól, hogy ki lesz a polgármester.

Milyen a viszonya Lázár Jánossal?

Ambivalens. Lázár János volt az, aki kétes hátterű követeléskezelő cégnek nevezte a családi vállalkozásunkat, azt mondta, hogy nincs ennek semmi keresnivalója Hódmezővásárhelyen. És szintén Lázár János volt az is, aki nagyon sokat segített abban, hogy a Szeviép-ügy sínre kerüljön.

Újraterveztetné a Széchenyi teret, pedig az embereknek tetszik az új terv. Miért látja ezt mégis szükségesnek?

Nem újraterveztetném, hanem olyan funkciót keresnék neki, ami megfelelő lenne, mert azt gondolom, hogy meg kell építeni a Széchenyi tér alatt a mélygarázst. Nekem ez határozott álláspontom.

Egy Széchenyi téri mélygarázs építése az össze platánfát a kukába rakná.

Az összeset nem, de meg kell nézni, hogy melyik az, amelyik amúgy is életveszélyes sérüléseket okozhat, mondjuk egy nagyobb vihar esetén az alatta lévő emberekre. És nyilván minden fának valahol az a sora, hogy egyszer véget ér, mint mindannyian, a helyükre pedig újakat kell ültetni. Nem kell feltétlen az összes platánfát kivágni ahhoz, hogy a Széchenyi tér egy jól meghatározott területén mélygarázst tudjunk építeni.

A múzeum előtti teret is felújítaná, pedig ez már zajlik. Nem járt arra mostanában?

Jártam arra, és nem értek egyet azzal, hogy mindent le kell vöröstérkövezni. Pihenőparkokat kell csinálni, nem csak a múzeum előtti területen, meg nem csak a belvárosban, hanem akár különböző panel-környezetekben, vagy itt mellettünk, a Felső Tisza-part alatt. Ez nem azt jelenti, hogy radikálisan át kell alakítani egy-egy területet, hanem hogy élhetővé kell tenni. Ez a mellettünk lévő több hektáros terület teljesen kihasználatlan, semmi mást nem kellene vele csinálni, mint az aljnövényzetet megritkítani, egy-két padot lerakni, szemetest közé, és nagyjából kész vagyunk. Esetleg még néhány kandeláber, és ennyivel megoldható.

Nem kell több tízezer négyzetméternyi betont önteni, mint ahogy egyébként most teszik a múzeum előtt.

Sok ember van, aki úgy gondolja, hogy az árterek lényegében Szeged hegyei. Szegeden nem lehet egy igazán jót túrázni, mert nincsenek hegyek, dombok, és ezek a helyek, bár padok vannak, viszonylag érintetlenek, túrázásra alkalmasak.

Azon az oldalon lehet, mert Farkas András a Rotary Tanösvényt megcsinálta és folyamatosan karban tartja. Ezen az oldalon viszont lehetetlen gyakorlatilag végigmenni, mert tavaly még hajléktalanok laktak, és haltak meg itt. Idén már ilyen nem volt, hála Istennek, csak egyszerűen benőtte az aljnövényzet és a gaz. Nem azt mondom, hogy ezeket át kell alakítani, azt gondolom, hogy azt kell tenni, amit tavasszal megcsináltunk társadalmi munkában a területnek az egytized részével: a szeméttől megtisztítottuk, az aljnövényzetet kitakarítottuk, olyan ösvényeket alakítottunk ki, ahol lehet nyugodtan sétálni, és akár egy-egy meglévő farönköt kellett csak arrébb tolni, hogy le lehessen ülni.

Személy szerint Ön milyen részt vett ki ebből a munkából?

Én szerveztem és én csináltam. Ez még tavasszal volt, fényképekkel dokumentálva van.

Ön rakta arrébb a fát is?

Hirdetés
Hirdetés

Nagyjából negyven lakótársunkkal, fél nap alatt csináltuk meg, az úszóházak tulajdonosaival közösen.

Jelentősen csökkentené a parkolási díjakat a városban, pedig inkább a növelés volna indokolt a rengeteg autó kint tartására, nem?

Azt gondolom, hogyha a 600 forintos óránkénti parkolási díjakat nézzük, vagy akár az 5000 forintos napijegyet, ez nem egy normális parkolási díj, hanem szabadrablás. Úgyhogy ezt az aránytalanságot szüntetném meg, ebből vennék vissza azzal együtt, hogy a parkolási díjjal nem lehet önmagában forgalmat szabályozni.

De az egy működő taktika nyugaton is, hogyha emeljük a parkolási díjakat, akkor kevesebb autó lesz a belvárosban, kevésbé lesz vonzó autóval bemenni a városba, így tisztább lesz a levegő, kevesebb lesz a légszennyezés. Ha lentebb vinnék az árakat, nőne a autósok száma.

Az én álláspontom az, hogy a parkolási díjakat egy ponton túl hiába csökkentjük, vagy éppen növeljük, nincsen forgalomtechnikai hatása. Ha meg van, akkor azt is látni kell, hogy ha mondjuk felvisszük a parkolási díjakat 1000 forint per órára, azzal azt érjük el, hogy a belvárosban nem parkol majd senki, de megbénulnak a nagykörúton kívüli területek.

De a nagykörúton kívüli területek négyzetkilométerre sokszorosai a belvárosi területeknek.

Nekem konkrétan Rókusról az összes utcából érkezett már panasz. Hétvezér utca, Pacsirta utca, Fülemüle utca, ezekből már mind érkezett panasz, hogy nem lehet elférni a kétsávos utakon, ugyanez a helyzet Alsóvárosnál az Alföldi utca környékén. Gyakorlatilag lerakják az emberek az autóikat a nagykörúton kívüli első, második vagy harmadik utcában, ahol még van hely, és onnan sétálnak be. Ezzel gyakorlatilag az a probléma, hogy ugyanúgy az ott lakók sem tudnak leparkolni, és a zaj- és légszennyezést sem oldottuk meg, csak egy kicsit kintebb toltuk a problémát.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Akkor milyen koncepció mentén vinné tovább a város közlekedésfejlesztését?

Első a kerékpáros-gyalogos, második a tömegközlekedés, a harmadik pedig az autós. Azt gondolom, az infrastruktúra megváltoztatására lenne szükség. Ha a kerékpáros- és gyalogosközlekedés minden szempontból vonzó, akkor van értelme az embernek kerékpárral meg gyalog elindulni, de most bizonyos irányokban kerékpárral egyszerűen nincs értelme. Nonszensz, hogy a nagykörúton vagy a kiskörúton egyébként nem lehet szabályosan végigkerékpározni. A kerékpáros- és a gyalogosinfrastruktúrát fejleszteni kell, majd a rakpartot is meg kell építeni végig, a déli irányba. Azon is el kell gondolkodni, hogy a Belvederénél kintebb kell-e hozni a rakpartot, és hogy a Felső Tisza-parttal párhuzamosan egy alsó rakpartot is ki kell-e alakítani budapesti mintához hasonlóan. Azon is elgondolkodnék, hogy péntektől vasárnapig, vagy péntek délutántól hétfő reggelig az alsó rakpartról száműzzük az autósokat, ugyanezt a belvárosban is, hogy a kiskörúton belül hétvégén a gyalogosoké, a bicikliseké meg a tömegközlekedésé legyen a forgalom.

Lezárná a Belvárosi hidat, ha megépülne a harmadik?

A tömegközlekedés elől nem, azon kívül nagyon meggondolnám, igen. Én afelé hajlok, hogy lezárnám, hétvégéken egyértelműen. A Szabadság hídhoz hasonlóan, akkor akár a tömegközlekedés elől is lezárnám. Budapesti mintára ekkor akár piknikeket is lehetne ott tartani. Hétvégére egészen bizonyosan, de megfontolandó, hogy hét közben is.

Lezárná a Belvárosi hidat a harmadik híd megépülte előtt?

Nem, nem zárnám le.

Vasárnap, évente háromszor?

Egy-egy alkalommal bármikor, hétvégente egyébként sincs azon akkora terhelés meg forgalom.

Mivel közlekedik Szegeden?

Én kerékpárral szoktam meg rollerrel. Ez egészen addig működött, amíg meg nem érkezett a kislányunk, vele vagy babakocsit tologatunk, vagy pedig autóval közlekedünk.

Az Ön programjáról is elmondható, hogy a magas díjakat csökkentenék és új, nem feltétlenül olcsó szolgáltatásokat hoznának be (iskolabusz, régi házak felújítása, stb.). Honnan lesz ezekre pénz?

Én azt gondolom, hogyha megkapja Szeged azt a pénzt, ami neki jár, amit nem a kormány kegyéből kapunk, hanem ami nekünk jár, hiszen mi megtermeljük és hozzájárulunk a nemzetgazdasághoz, akkor ez a pénz bőven rendelkezésre fog állni. Iskolabuszokat indítani nem feltétlenül kerül többe, mint a jelenlegi tömegközlekedési rendszert fenntartani, nyilván ha iskolabuszok vannak, akkor nem kell mellette bizonyos tömegközlekedési járatok megtartani. Ha egy adott busz elviszi az iskolásokat, akkor nem kell, hogy feltétlenül tízpercenként járjon egy másik busz.

És akkor mi lesz a dolgozókkal, nyugdíjasokkal, akik ugyanúgy közlekednének? Példaként Tápéról mondjuk tízpercenként elindul a busz, tele van, az emberek szeretik, hogy tízpercenként jár, de amikor az iskolabusz elviszi a gyerekeket, nyilván csökken a kihasználtsága is a járatoknak, akkor várjanak többet az emberek?

Tápéról konkrétan két reggeli, meg két délutáni buszpár az, ami nagyjából teli közeli állapotban megy, az összes többi három, négy, öt emberrel mászkál oda-vissza. A tápéiak is azt mondják, megkérdeztük őket ezeken az utcafórumokon, hogy sokkal jobban örülnének neki, hogyha lenne egy kisebb busz, de az mondjuk körjárat jelleggel, mert Tápénak is gyakorlatilag a főutcáján jár a busz, és van onnan 600-800 méterre lévő kis utca is, ahonnan már nem szeretnek, vagy nem fognak kisétálni a buszmegállóba. Ezzel a menetidő megnő, másrészről viszont a tömegközlekedési eszköz jön közelebb. Nyilván meg kell csinálni úgy, hogy azok is elérjék a céljukat, akik közvetlenül valahova szeretnének menni, meg azoknak is jó legyen, akik mondjuk nem szeretnének fél kilométert sétálni a buszmegállóig.

Szegedet hogyan vezetné át a klímakatasztrófán? Milyen intézkedésekkel tenné elviselhetőbbé a változásokat?

Azt, amiről mindenki beszél, azt mi megcsinálnánk. Véderdőt telepíteni az nem pénz, hanem szándék kérdése, meg persze területé. Ezenkívül meg azt gondolom, hogy amivel Szeged hozzá tud járulni, ugyanúgy ahogy más városok lakói is, az a környezettudatos életmód, ami szemléletváltást igényel. Ez a szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve nagyon sok dologig kiterjed.  Azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell tennie a maga területén azt, amit meg tud tenni.

Azzal áltatni valakit, hogy a klímakatasztrófa ellen Szegeden önállóan fel tudunk lépni, és ahogy a polgármester szokott fogalmazni, hogy meg tudjuk állítani a város határánál a problémát, én ezt nem tartom kivitelezhetőnek.

Sokkal nagyobb és szerteágazóbb ez a probléma ahhoz, hogy városi kérdésként lehessen kezelni. Amit városi szinten meg lehet tenni, az meg ez: fát kell ültetni, a meglévőket meg nem kell mindig kivagdosni.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

És ezek fényében mit tenne a szegedi gazdasággal?

Egyrészt azt gondolom, hogy nincs akkora baj a szegedi gazdasággal, mint amit mondanak róla, alapvetően köszöni szépen, rendben van, a munkanélküliségi mutatók nem azt mutatják, hogy itt egyébként olyan hatalmas probléma lenne. A bérekkel van probléma, de ez meg nem szegedi, hanem országos jelenség. Ezen nem fog változtatni az sem, hogyha idehozunk kettő, három, négy nagy gyárat, én nem ebben látom feltételen a kitörési lehetőséget, sokkal inkább abban, hogy a jelenlegi kisvállalkozókat sújtó adóterhelést valamilyen módon csökkenteni, vagy legalábbis átalakítani kell. Nonszensz, hogy például esőadót fizetünk, Magyarországon egyedül Szegeden a lehulló eső után. Az építményadó, a telekadó az elmúlt években gyakorlatilag duplájára, triplájára nőtt, évente harminc-negyven százalékkal emelte az önkormányzat. Büszke a polgármester arra, hogy nem adóztatja a lakosságot, ami egyébként nem igaz, hiszen a parkolási díjak, tömegközlekedési és bérleti díjak mind egyfajta adónak minősülnek, miközben a vállalkozókat elviselhetetlen terhek sújtják. Ha valaki beruházni vagy fejleszteni akar, megveszi a telket vagy az épületet, öt év alatt kifizeti a telek vagy az építmény árát adó formájában. Ez nem segíti, hanem gátolja a gazdasági fejlődést.

A jelölti vitán azt mondta, hogy többet árt egy melegfelvonulás, mint használ, és hogy nem támogatja ezeket a rendezvényeket. Ha eljön a Szeged Pride ideje, nem engedné, hogy vonuljanak?

Én nem gondolom, hogy Szabó Bálintnak kell ezt a kérdést eldöntenie, és nem is fogja eldönteni akkor sem, hogyha ott lesz a neve mögött, hogy „polgármester”. Azt gondolom, hogy a homoszexuálisok helyzetén és társadalmi megítélésén külön nem javít, hanem csak ront egy ilyen, inkább provokatív jellegű rendezvény. Nem venném a bátorságot ahhoz, hogy én döntsem el.

Jó kapcsolatot ígér a városban működő egyházak és az önkormányzat között. Milyen a kapcsolata Kiss-Rigó Lászlóval?

Püspök úrral szoktunk beszélgetni két-három havonta a város és a világ dolgairól. Én nagyon tisztelem, amit szociális és oktatási területen tesz, azt meg kellő távolságtartással figyelem, amit a sport területén művel. Értem én az ő személyes vonzódását a futball iránt, de továbbra is azt mondom, hogy az egyháznak inkább a lelkekkel, meg az ahhoz kapcsolódó oktatási meg szociális területekkel kell foglalkoznia, mint a sportnak ezen részével. Ezt gondolom, azzal együtt, hogy pannonhalmi bencés diákként az egyházi világgal amúgy is jó kapcsolatot ápolok, tisztelem és becsülöm őket, én magam is sokat köszönhetek nekik. Megjegyzem, hogy az egyházon belül hozzám nem a jelenlegi bíboros Erdő Péter és Kiss-Rigó László-féle vonal, hanem sokkal inkább egy már nyugdíjba vonult Várszegi Asztrik-féle liberálisabb, befogadóbb egyházi vonal az, ami közelebb áll.

 

A polgármesterjelöltekkel készült interjúink ide kattintva érhetők el.

Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder