Makón szabad kerékpározni, csak nem lehet

Makó, a virágairól híres alföldi kisváros az utóbbi hetekben azért kap egyre nagyobb médiafigyelmet, mert komolyan kifogásolható módon építi a kerékpáros infrastruktúrát.

Még április elején mi is írtunk kőcicikkel telerakott kanyargós bringaútról a Széchenyi téren, a Magyar Kerékpárosklub szegedi egysége azonban a napokban újból ellátogatott a hagymavárosba, és fergeteges anomáliákba botlottak.

A csapat képes galériákkal számolt be az uralkodó helyzetről. A képek fölött láthatóak a kerékpárosklub kommentárjai.

Hirdetés

 

A kerékpárút, ami nem is kerékpárút

A tábla kerékpárutat jelöl, de valójában kerékársáv vár a Maros hídján. Karbantartás hiányában van, ahol a sáv alig látszik.

 

És ami így végződik

A városközpont felé vezető úton tiltótáblák állnak velünk szemben, sok mással együtt.

 

A kerülőút pedig vagy ez

 

Vagy egy töltés, ami a másik irányba visz

 

A bicikliút és a polgármesteri hivatal esete

A polgármesteri hivatalnál fekvőrendőröket tettek a kerékpárútra. Érdekes, a mellette futó úttestre nem tettek ki ilyet.

 

Újságos bódét védnek a betongömbökkel

A híres kanyar, ami állítólag egy újságosbódét kerül majd ki. Az sem világos, hogy közúti járműveket miért vezetnek gyalogosok közé, de ami a képen látható, az sajnos semmivel sem menthető.

 

A kanyar, ami szögletes

A biciklizőknek gyakorlatilag egy helyben kellene megfordulniuk a szögletes kereszteződésben. A kerékpározóknak szánt rész amúgy elég keskeny, mindössze 2 méter széles.

 

Keréknyelő

Kicsit odébb egy régebbi biciklisjárdán az esőlefolyó párhuzamos a haladási iránnyal, ami a kerekeket megvezetheti.

 

A 60 centi széles kerékpársáv

A Csanád vezér tér irányába továbbhaladva a lottózós biciklitartók a bicikliútra vannak rárakva konkrétan, mellettük marad 60 centi biciklizni, vagy át kell menni a gyalogosok térfelére. Ilyen lenne egy kerékpárosbarát város?

 

Zárásként pedig a klub soraival búcsúznánk: „Makó közel van Szegedhez földrajzilag, de a közlekedéssel kapcsolatos szemlélet terén eléggé távol, úgy kb. 30 év lemaradásban.”