Klímaváltozás: tragikus a helyzet Bugacpusztaházán az elsivatagosodás miatt, ellehetetlenült a mezőgazdasági termelés

Tragikus a helyzet a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztaházán – írja az Agrárszektor. A mezőgazdasági termelés szinte ellehetetlenült, mert elérhetetlen mélységekre csökkent a talajvízszint, így öntözni sem lehet a futóhomokos talajt.

A település lélekszáma egyébként mindössze 302 fő, az évtizedek alatt már csupán pár termelő  marat, akik még küzdenek a generációkra visszanyúló gazdaságuk fenntartásáért. A lap Kerekes László Zoltánnal, Bugacpusztaháza polgármesterével készített interjút a helyzet kapcsán. Ő egyébként 2014 óta van ebben a tisztségében.

„Amikor átvettem a falut tudatosult bennem, hogy bár mezőgazdasági település vagyunk, korábban semmiféle kitelepülésünk vagy megjelenésünk nem volt, ezért úgy döntöttem hogy ezen változtatunk, és azóta járunk rendszeresen hasonló rendezvényekre. Már több éve kiállítunk önkéntesként a különböző termelői kiállításokon, többnyire Kecskeméten és környékén. Amikor idekerültem nem igazán ismerték Bugacpusztaházát, sokan azt se tudják merre van, hiszen ez Bács-Kiskun megye legkisebb települése. Jelenleg sajnos olyan környezeti katasztrófa sújt minket, hogy az elmúlt években már nem volt mivel előállnunk, nem tudtunk mit kiállítani a termelői rendezvényeken” – panaszolta a polgármester.

Hirdetés

Amikor a hírportál arról kérdezte, hogy mi a jelenlegi helyzet a faluban, Kerekes azzal felelt, hogy pár éve létesítettek Bugacpusztaháza egy meteorológiai megfigyelőállomást, amivel kimutatták, hogy a csapadék helyben durván 70 százalékkal csökkent az évek során. A falubéliek öntözéssel ideiglenesen áthidalták a problémát ugyan, de míg a 90-es évek végén még 7 méter volt a talajvízszint, amely teljesen elérhető mélységnek számított, a legutóbbi tavalyi mérés már 38 méteres mélységet mutatott, az idei pedig 52 métert. Ez a helyzet már tragédia termelés szempontjából – fogalmazott.

„A problémára helyi szintű a megoldás jelenleg nem létezik a polgármester szerint, csak globális segítség jöhetne szóba. Sajnos kritikus pont az egész világon a klímaváltozás, és úgy gondolom hogy már eljutottunk arra a szintre, hogy meg kell tanulnunk másképp élni, hiszen ezt már helyrehozni lehetetlen lesz” – állítja. A talajvíz elérése nélkül lehetetlen a termelés, olyan mélységű kutat fúrni pedig engedélyhez kötött. Más részről rendkívül költséges is, így az a jellemző hogy sokan inkább kihátrálnak a mezőgazdasági termelésből, és inkább mással próbálnak meg foglalkozni – például átálltak állattenyésztésre –, mivel nem lenne nyereséges és ezáltal fenntartható a gazdálkodás. Jelenleg kettő gazdáról tud a faluban, akik még nem adták fel.

„A klímaváltozás miatt történő koratavaszi fagyok elvették a terméseket amik a környéken teremtek volna, gyakorlatilag nincsenek. De sajnos számunkra már nem ez a legnagyobb probléma, hanem a szárazság, a homoktalaj és az öntözés hiánya. Bugacpusztaháza környékén évek óta csak nyomokban lehet barackot találni. Sokaknál már a meggynél is hasonló probléma van, ráadásul saját tapasztalat alapján a gyümölcsök sem optimálisan érnek. Tovább hátráltatja a helyzetet az újonnan megjelent kártevők kártétele, és a betegségek, amikről a termelőink még soha nem hallottak” – fejtette ki Kerekes László Zoltán.

A szőlőtermesztésben se lenne jövőjük: a településen és a környékén nagyméretű szőlősök sincsenek, inkább csak háztájiak, viszont abból nem lehet tisztességesen megélni. Korábban egy szőlőnemesítő járt náluk, aki felmérte a helyzetet, és próbált segíteni a falunak, de több okból sem egyszerű a helyzet, például egy átlagos nyári napon a homoktalaj hőmérséklete elérheti a 78 fokot is, de az extrém UV sugárzás miatt rákosak is lehetnek a szőlőbogyók. „Többnyire nagy tűrőképességű fajtákkal próbálkozunk, mint a Csabagyöngye, Néró, Zalagyöngye, Bianca és Kövidinka. Ezek valamennyire hoznak termést, de ez a talaj még a szőlőnek is szinte élhetetlen. Szőlővel sem éri meg úgy foglalkozni hogy nem tudunk a talajon javítani” – zárta az interjút Bugacpusztaháza polgármestere.