Kiállítás nyílik a Fekete házban az árvíz festményeiről

Az 1879-es nagyárvíz festményeiből nyílik tárlat Szegeden, a város történetének egyik legnagyobb tragédiáját bemutató alkotásokat keddtől a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete házban láthatják az érdeklődők – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

Hegedűs Anita felidézte, hogy 1879. március 12-én, azaz 140 évvel ezelőtt pusztította el a Tisza Szeged városának jelentős részét.

Hirdetés

 

Az árvíz után húsz évvel, 1894-ben döntött úgy a város vezetése, hogy a történteket egy nagyméretű festménnyel kell megörökíteni az utókor számára. Először Benczúr Gyulát akarták felkérni a feladatra, ő azonban sok megrendelése miatt nem tudta elfogadni a megbízást. Ezért egy pályázaton végül Vágó Pált választották ki, hogy fesse meg az óriási méretű – csaknem hét méter széles és 3,5 méter magas – alkotást.

A munka lassan haladt és sokáig elhúzódott: a művész a képet többször átfestette, majd három évi munka után 1902-ben helyezték el a szegedi múzeumban. A festő és a festmény közös története azonban ekkor nem ért véget: 1903-ban újabb módosítást kellett a képen végrehajtani. Vágó Pál ugyanis osztrák tábornoki köpenyben festette meg Ferenc Józsefet, melyet nehezményezett Szeged népe, ezért az osztrák egyenruhát magyar huszárezredesi mentére kellett átfestenie.

vágó pál szeged árvíz festmény fotó Somorjai Ferenc
Vágó Pál festményének részlete. Fotó: Somorjai Ferenc / Wikipédia

Az óriási méretek miatt a festmény a Móra Ferenc Múzeumból nem mozgatható, ezért a Fekete ház kiállításán az alkotás olajnyomatát láthatják az érdeklődők. Emellett bemutatják az árvízi festménypályázatra beérkezett többi pályaművet is, megismerkedhetnek a látogatók az árvíz történéseivel Mikszáth Kálmán szemén keresztül és kiderül az is, milyen szerepe volt Liszt Ferencnek Szeged újjáépítésében.

Szegedre 1879. március 12-én hajnali 2 órakor tört be a Tisza, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, de egyúttal a modern fejlődés lehetőségeit is megnyitotta a város előtt. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy az árhullám a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 kilométerre, Petresnél átszakította, majd északnyugatról az alföldi vasút töltését is elsöpörve elöntötte a várost. Az árvíz az akkor 75 ezer lakosú városban 146 emberéletet követelt. A víz csak három hónap múlva, a szivattyúzások után kezdett apadni. Több mint ötezer épület omlott össze, mintegy 60 ezer ember vált hajléktalanná. (MTI)