Hirdetés
Hirdetés

Így várja a halált egy régi szegedi villamos a puszta közepén

34919585_1583652688428986_600611469372948480_o

A villamosok tárgyak. Jórészt fémből, azok ötvözeteiből és műanyagból vannak (nem, a fának tűnő borítás nem fa, a bőrnek tűnő üléshuzat pedig nem bőr). Egyetlen felhasználási módjuk az, hogy elszállítják emberek csoportosulásait egy helyről egy másikra, persze csak amerre sín van. A lényeg, hogy nincs szellemük, lelkül, nem fáj nekik semmi, mégis e poszt arról szól, hogy valamelyest szomorú, hogy egy egykoron Szeged utcáin szaladgáló tuja ezekben a percekben is hatalmas Alföldünk egyik távoli szegletében, egy főút melletti telephelyen rostokol.

 

A képeket a Szegedi tömegközlekedés nevű Facebook-oldal hozta le még 10 hónapja, de tekintve, hogy olyan, mintha az idők kezdete óta itt állna a villamos, feltételezhetően még mindig ott van. Nem is egyedül, ugyanis van vele

  • egy szintén szegedi kötődésű Tatra T4,
  • és két ex-budapesti metrókocsi.

34904628_1583652308429024_5886478633102475264_o

34881877_1583652288429026_4206007940500422656_o

34861590_1583652238429031_7575110339092545536_o

34793786_1583652565095665_322101480385413120_o

34934487_1583652608428994_7345852827442348032_o
Fotók: Szegedi tömegközlekedés

A 808-asról még 2011-ben a Délmagyar is írt pár sort, akkor Cegléd mellett volt egy másik telepen, eredeti, szegedi festésében (vagyis épp egy SOLE reklámfestésben).

Ez egyébként nem a legkülönösebb végzete szegedi Bengálinak, 2012-ben volt egy, a 802-es számú, amit pirosra festve filmkellékként használtak fel (aki tudja melyik filmben, írja le kommentben).