Hétfőn aláírhatják a Szeged – Szabadka vasutat

Hétfőn írhatja alá a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal újraélesztésének szándéknyilatkozatát Magyarország és Szerbia. A jelenlegi tervek szerint már 2022-től járhatnak a vonatok.

Ezzel a lépéssel 100 év után újból lehetőség nyílik a történelmi Alföld gazdasági újraegyesítésére – mondta el Lázár János a Délmagyarországnak adott interjújában. Hétfőn ülést tart a szerb és a magyar kormány, melynek egyik kiemelt témája a Déli Vasút lesz, amelynek újjáépítésének ötletét Orbán Viktor is támogatta nemrégiben.

Hirdetés
Hirdetés

A két ország képviselői így már holnap aláírhatják a Pécs – Baja – Szabadka – Szeged – Hódmezővásárhely – Békéscsaba – Nagyszalonta – Nagyvárad – Debrecen vasútvonal Szeged és Szabadka közötti szakaszának megépítéséről szóló szándéknyilatkozatot.

 

Európa gazdasági vérkeringésébe kapcsolódnánk be

 

Lázár arról is beszélt, hogy ha megépül a vasút, azzal újjáépülne a történelmi Magyarország kelet-nyugati irányú összeköttetése, amely mindamellett, hogy a vásárhelyi tram-train logikus folytatása, „az erőtartalékok régiójának számító Dél-Alföldet kapcsolná be újra az európai gazdasági vérkeringésbe.”

Így nézett ki a tervezett vonalvezetés még télen. Azóta már Debrecenig is továbbmenne a vonat. Fotó: Szegeder

Lázár szerint ugyanis a Dél-Alföld úgy jelenti Magyarország növekedési tartalékát, mint Kelet-Közép-Európa az Európai Unióét. A gazdaság fejlődéséhez pedig az infrastruktúra fejlesztésére van először szükség.

„Azt javasoltam a kabinetnek, hogy bontsa szakaszokra a déli vasút beruházását, és igyekezzen megszerezni hozzá a szomszédos országok, illetve az Európai Unió támogatását, amire a szerb-magyar együttes kormányüléshez hasonló kétoldalú találkozók kiváló lehetőséget kínálnak” – mondta a lapnak.

Hangsúlyozta azt is, hogy a beruházást akár Magyarország is megvalósíthatná nemzeti beruházásként, így az gyorsabb és költséghatékonyabb lenne. Ezekről bővebben nem beszélt, de azt hozzátette, hogy kiváló eszköze lehetne ez a hazai vidékfejlesztésnek, illetve itt is megjegyezte, hogy mekkora potenciál van a térségben, és hogy a vasút segítene felzárkózni is.

 

Debrecen főváros lesz, de Szeged is „hasonlóan fontos”

 

Ahogyan az ismert, a fideszes vezetésű Debrecent szemelte ki a kormány, mint a legjobban fejlesztendő város. Debrecenbe nagyságrendekkel több beruházást és milliárdot csoportosítanak, és ahogyan Lázár fogalmazott, „a kormány Debrecent a Kárpát-medence keleti gazdasági fővárosává szeretné tenni, a keleti régió számára azonban elengedhetetlen Debrecen és Nagyvárad összekötése. A középső régió, azaz Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged és Szabadka hasonlóan fontos. Itt már épül a vasútvonal egy része, azaz a tram-train Vásárhely és Szeged között”

vasút építés
Debrecen környékén jelenleg is komoly vasútberuházások zajlanak. A képen a Debrecen – Ebes vonal egy részlete látható 2018. december 5-én. Fotó: Oláh Tibor / MTI

 

10 év, 800 milliárd forint, 500 kilométer

 

Arról már korábban is írtunk, hogy a teljes vasútvonalat 8-10 év leforgása alatt, becslések szerint 800 milliárd forintból szeretné megvalósítani a kormány. Régi ötletről lévén szó már lényegében a tervek is készen állnak, a beruházás csak a forrásra vár, az pedig erősen kérdőjeles, hogy a 2019-es önkormányzati választások után mekkora erőbedobással folytatódik a Debrecen – Pécs vasútért való lobbizás.

 

A jelen tervek szerint már 2022-re elkészülhet a Szegedet Szabadkával összekötő rész, ami 50-70 milliárd forintba kerülne. A két város közötti menetidő pedig 30 percre csökkenne.

A vonal egyébként ha minden igaz nem lesz villamosítva, de egyes szakaszokon, ahol komolyabb elővárosi forgalomra lehet számítani, úgymint Szeged és Hódmezővásárhely között, kiépítenék a felsővezetéket.

 

Nem bontják le a kerítést, de átmegy rajta a vonat

 

Lázár János végre arról is beszélt, pontosan hogyan képzelik el a vonat átvitelét a határzáron. Az átléptetést úgy oldanák meg, mint a repülőtereken. Tehát mielőtt az utas felülne a vonatra, ellenőrzik az iratait, hogy a fizikai határvonalon már ne kelljen megállni.

Illegális bevándorlás - Horgos-Röszke
Migránsok a határzárként használt vasúti vagonnál a magyar-szerb határon, Röszke térségében 2015. szeptember 15-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Arról, hogy ez hogyan érintené a szegedi vasútállomást, illetve milyen megoldással menne át a kerítésen a vonat, nem beszélt.

 

2021-ig biztosan el sem kezdik építeni a makói tram-traint, de amúgy meg Temesvárig is menjen már vasút!

 

Hirdetés
Hirdetés

Az is elhangzott, hogy a Makó és Szeged között tervezett tram-train kapcsolattal meg kell várni, hogy előbb a Szeged és Hódmezővásárhely közti vonal elkészüljön. Miután kiderült, hogyan fogadták a két város lakói az új közlekedési eszközt, csak aztán lehet majd egyáltalán gondolkodni rajta.

Illusztráció. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Fortepan

Ha pozitív fogadtatása lesz, akkor neki lehet majd állni a makói fejlesztésnek, amihez persze egy déli híd is szükséges lenne, amiről pedig egyre többen mondják, hogy most sem lesz belőle semmi.

Lázár azt is felvetette, hogy ha megépül majd a Tisza-híd, akkor a Szeged – Temesvár vasutat is helyre lehet állítani.