Gyönyörű animációkon látható Ópusztaszer ezeréves monostora és annak pusztulása

Aki ezt a cikket olvassa, az azért valószínűleg életében legalább egyszer volt már az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ami rengeteg csodás látnivalóval büszkélkedhet. Engem például már a skanzen és a szélmalom környéke is ámulatba tud ejteni, és ez még csak egy kis karcolat a jéghegyen. Van azonban több olyan pontja is a parknak, amiket egyszerűen könnyű elfelejteni, mert épp hogy léteznek. Az egyik ilyen a középkori bencés monostor. Megvan, hogy miről beszélek, ugye? Persze maga a monostor már rég nem áll, mindössze a falainak az alja lett helyreállítva, így nem is csoda, hogy gyorsabban megy át az ember fején és tűnik el a távolban, mint a reggeli makói személy.

Sokan nem is tudják talán, de a park épületeinek jelentős része nem ott állt eredetileg, hanem mindenhonnét – jobb szó híján – összehordták. A szélmalom például az 1980-as évek második feléig Szentesen forgott, a skanzen tanyáit az egész megyéből hozták, van szegedi, szentesi, vásárhelyi és makói is, a szatócsbolt pedig konkrétan Tápén működött, és szinte ugyanúgy nézett ki, mint manapság Ópusztaszeren. A monostor azonban már a középkor óta ott áll,

lényegében ez volt az első látnivaló a parkban, ami akkor még nem is létezett.

Minderről most azért írok, mert a 3Dpast.com őrületesen menő animációkat készített arról, hogy az egyes korokban hogyan nézett ki a monostor. A csapat eddig is elég magas minőségű animációkat készített, például a budai várról, de már azt is nekik köszönhetően tudjuk jobban magunk elé képzelni, hogy milyen elképesztő nagy munka volt régen megépíteni egy-egy nagyobb épületet, például a Nemzeti Múzeumot.

Legújabb projektjükben pedig végre közelebb kerültek Szegedhez. Ha nem is azt láthatjuk, ahogyan épül a régi közúti híd, vagy éppen a Dóm, esetleg az árvízi mentést, így is jó belegondolni, hogy ezek a képek lényegében pártíz kilométerre készültek mindössze.

Jurták a mai Ópusztaszer helyén. Fotó: 3dpast.com

A Varga Roland által vezetett animációs csapatot a park két régésze, Turda Gábor és Szabó Dénes Kristóf segítette, hogy minél korhűbbek legyenek az épületek a pusztaszeri pusztában. Ópusztaszer egyébként azért is érdekes, mert állítólag itt tartották az első országgyűlést, azaz pontosabban itt ejtették szerét az elsőnek. Innen ered a teleülés korábbi neve, Szer. A Puszta előtagot akkor kapja egy település, ha elnéptelenedik, az Ó-t pedig akkor, ha nem pont ott építik újjá, ahol eredetileg volt. Ez tehát arra ad okot következtetni, hogy Ópusztaszer eredetileg a mai Pusztaszer helyén volt, csak elnéptelenedése után kicsit odébb építették újjá, majd az eredeti helyén is elkezdtek élni.

Azt ugye nem tudni, hogy mi is történt anno Szeren, viszont van egy óriási érdekesség a képeken: a Tisza. Ma ugyanis a folyó közel egy kilométerrel odébb folyik, de a folyószabályozást megelőzően Szer még egy folyóparti település volt.

Fotó: 3dpast.com
Fotó: 3dpast.com

Az első templom Szeren az 1100-as években épült meg, melyet az követett, hogy komolyabb mezővárossá is fejlődött. Ennek az volt az egyszerű oka, hogy a Budát Szegeddel, illetve a Balkánnal összekötő út mentén terült el. Egyesek szerint az Alföld egyik legpompásabb egyházi intézménye lehetett az, amivé kinőtte magát a bencés monostor.

 

Ópusztaszeren a kutatók a “királyi udvar építőmestereinek keze nyomát” vélik felfedezni, illetve fénykorában a területet egy Kalán nevű ember birtokolta, aki volt pécsi püspök, esztergomi érsek, a királyi kancellária vezetője és még sok más, így feltehetően jó kapcsolatainak is köszönhető, hogy ilyen szépen fejlődött a hely.

A fénykorban ugyanis már ilyen nagyra megnőtt a templom. Fotó: 3dpast.com

A háromhajós, négytornyos templom igazi óriásnak számított a puszta közepén. Sokan járhattak csodájára, hiszen ekkoriban még Szegeden is csak két nagyobb templom állt, a Szent Demeter és a ma is álló alsóvárosi ferences templom. A szeri templom körül sürgött-forgott az élet, mígnem egy szép napon nem kívánt vendégek jelentek meg a déli horizonton, a törökök.

Az első, 1526-os hullámot még úgy-ahogy túlélte a környék, bár ekkor már állítólag kiürült a templom, a tizenöt éves háborúban aztán végleg elpusztult. A települést elhagyták, és sokáig csak egy romhalmaz állt belőle. Azok, akik korábban itt éltek városokba költöztek, később pedig, amikor visszaköltöztek a vidékre, elsősorban tanyákon éltek.

A templom falai a korabeli rajzok szerint még az 1800-as években is álltak. Ami a kolostorból megmaradt, azt pedig az 1950-es években vesztettük el végleg, amikor a honvédség gyakorlótérnek használta a területet.

A török várrá építette át a romot. Fotó: 3dpast.com
Hirdetés
Hirdetés
Fotó: 3dpast.com
Fotó: 3dpast.com

A látott képek egy filmből vannak, melyet június 9-től, vasárnaptól kezdenek vetíteni a parkban, 3D-ben. Íme a bemutatója:

(via Urbanista)