Gustave Eiffel Szegeden

Ma 2020. október 17-ét írunk, ami azért biztosan különleges dátum, mert pontosan 140 évvel ezelőtt járt Szegeden a világ egyik leghíresebb építőmérnöke, Alexandre Gustave Bonickhausen dit Eiffel. Nem más ügyben, mint a szegedi közúti híd kivitelezéséről szóló szerződés aláírására.

Először is tisztázni érdemes, hogy a régi, 1944-ben a Tiszába robbantott közúti hidat nem Eiffel tervezte, hanem egy Feketeházy János nevű magyar. Eiffelnek mindössze annyi köze volt a projekthez, hogy az ő cége, az Eiffel & Cie nyújtotta be azokat a terveket a szegediek kiírt pályázatára, melyeket Feketeházy készített. A magyar hídépítő mérnök ugyanis terveit előbb eladta Eiffeléknek, nem szeretett volna önmaga pályázni. Mindez egyébként elég volt ahhoz, hogy a hidat évtizedeken át Eiffel hídjaként mutassák be a szegediek az ide látogatóknak, büszkén híresztelve, hogy az akkorra már régen világhírűvé vált mérnök az Alföld e poros szegletébe is alkotott ám. Ez a mondás annyira elterjedté, hogy maga Móra Ferenc is cikket írt 1924-ben, pár héttel a híres francia halála után Nem Eiffel hidja címmel, melyben felhívta a figyelmet a tévedésre:

„Mert csak legenda az, hogy a mi gyönyörű hidunk az Eiffel remeke. (Olyan, mint az, hogy a Stefánia kioszkja a régi török vár maradványa. Sohse látott az egyéb „török”-öt, mint azt, aki nyáron alvé-i szokott árulni a tövében.) Igaz, hogy igy van megírva a Reizner—Kulinyi-féle monográfiában is, a lexikonokban is, sőt a hídon elhelyezett emléktáblába is ez van bevésve, de azért a dolog még sem igaz. A márvány csak ugy hazudik, mint a papiros, aminthogy azt a márvány sokszor megcselekszi. Való igaz, hogy a szegedi hidat a párisi Eiffel-cég építette, de az Eiffel neve alatt benyújtott terveket Feketeházy János magyar mérnök készítette. A szegedi hid nem a francia, hanem a magyar géniusz alkotása.”

Hirdetés

Ha nem is ő tervezte a hidat, Szegeden azért járt legalább egyszer Eiffel. Minderről tanúskodik, hogy A Hon nevű politikai és közgazdasági napilap hasábjaiban is beszámoltak róla, hogy „Eiffel vállalkozó Szegeden időzik s az állandó hid ügyeében folyamatban vannak a tárgyalások”.

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Az 1880. október 17-i cikk többet nem ír az eseményről. Nem tudni, hogy mikor érkezett, hol szállt meg Eiffel. Az szinte biztos, hogy vasúton jött a városba, azt azonban még találgatni is nehéz, hogy hol költötte éjszakáit (és hányat), mivel a város ma ismert régi nagy szállói – úgymint a Hungária, a Royal vagy a Tisza – jellemzően csak évekkel később épültek fel. Annyi biztos, hogy 16-án már a városban volt, hiszen a másnapi újság ezt tényként írja meg, és hogy 19-én írta alá a szerződést.

 

Nyitókép: Gustave Eiffel középen, az Eiffel-torony építésekor Párizsban. Fotó: toureiffel.paris