Egyszer terveztek Szegedre egy 22 emeletes toronyházat

1967 januárjában megjelent egy cikk a Délmagyarországban, mely szerint a következő években felépül egy huszonkét emeletes toronyház Szegeden. A történetben több szép fordulat volt, és nem kevés meglepődéssel járt, főleg ha azt nézzük, hová tervezték az épületet, de mégis, talán a legkevésbé várt dolog, amit most leírhatok az az, hogy ez az épület végül meg is épült.

 

Hirdetés

Szeged jelenlegi legmagasabb épülete, amiben lakni vagy dolgozni lehet (tehát nem például rádiótorony), az Újszeged szélén álló 17 emeletes toronyház. A 64 méteres épületet 1977-ben építették fel, és bár a mai napig ez a rekorder, a szegediek nem voltak igazán meglepve, amikor szóba került felépítése, hiszen a 60-as és 70-es években sorra jelentették be a magasabbnál magasabb toronyházakat a városban. Ezek egy része megépült, nagyja azonban örökre a tervezőasztalon maradt. 1962-ben például arról írtak a helyi lapok, hogy Újszegeden nyolc, egyenként 13 emeletes toronyházat húznak fel a Közép- és Felsőkikötő soron.

Ez persze nem csak Szegeden volt így: kivétel nélkül az összes magyar nagyváros sorra terveztette a nagyobbnál nagyobb épületeket, akkoriban ugyanis ez volt a városok közötti verseny egyik legnagyobb eszköze. Ki tud magasabb, brutálisabb felhőkarcolót építeni? És bár tervek mindenhol születtek, Szegeddel ellentétben voltak olyan városok, ahol ezeket a terveket ténylegesen odaadták építőipari vállalatoknak, akik meg is valósították őket. Így lehet az, hogy ma áll a debreceni vasútállomás mellett egy 22 emeletes, Szolnokon egy 24 emeletes, és Pécsen egy 25 emeletes toronyház. Bár utóbbi már kevésbé emlékeztet eredeti önmagára, hiszen manapság többnyire építési törmelék formájában találkozhatunk csak vele.

 

Az álmodozó olajipar

 

A legnagyobbakat nyilván azok álmodták, akiknek látszólag telt is ilyen hatalmas beruházásokra. Pécsen például a szén- és uránbányászatnak köszönhették a Magasházat, és Szegeden is hasonló volt a helyzet, miután a város határában az 1960-as években találtak olajat Algyőnél, ahol 1965-ben derült ki, hogy rengeteg olaj és gáz van a föld alatt. Az ipar folyamatosan fejlődött, az olajágban dolgozók száma hamar elérte a 8000-et, és folyamatosan épültek számukra a lakások. A legtöbb azonban érdekes módon nem Algyőn, hanem Szegeden. Épültek olajos munkásoknak lakások a Közép fasoron, de a Roosevelt téri Égő Arany házat is az olajnak köszönheti Szeged.

Voltak azonban nagyobb tervek is Szegeden, nem is egy, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt ugyanis négy kifejezetten magas épületet is megálmodott a városba.

 

45 emeleten uralta volna a várost a fekete arany

 

Az egyik az Égő Arany volt, amit eredetileg nem 9, hanem 15 emeletesre terveztek megépíteni, de végül visszább vettek a tervekből. Egy másik terv szerint a Technika háza épült volna a mai hét helyett szintén közel 15 emeletesre.

Utóbbi így teljes mértékben uralta volna a szegedi Belvárost, de főleg a Klauzál teret. Míg ma épp, hogy látszik belőle valami a térről, az eredeti tervek szerint az épület olyan magas lett volna, hogy ha a Klauzál tér közepéről néznék, az még vagy 30 méterrel látszódna ki a kisebb, régi házak mögül.

klauzál tér toronyház
A Technika háza a Kígyó és a Feketesas utcák sarkán megépült, csak jóval kisebben. Itt a Klauzál tér felől látható a terv.

A két másik terv azonban még ezeknél is sokkal észveszejtőbb volt. Az egyik úgy szólt, hogy felépül a mai Novotel hotel helyén egy olajipari központ, amely három fő épületből állt volna. Az egyik 20, a másik kettő pedig 15, illetve 10 emeletesre lett tervezve,

 így összesen 45 emeletnyi iroda létesült volna a Lenin körút északi végén. 

 

Persze ez nem valósult meg, ahogyan a Centrum Áruház mellé tervezett olajos irodaház sem. Vagy várjunk csak, ott van egy olajos irodaház! A négy tervből ugyanis mindössze a hatalmas központot vettették el, a többi három, kivétel nélkül csonkítva ugyan, de megépült.

 

Huszonkét emeletes toronyház 150 méterre a Széchenyi tértől

 

Huszonkétemeletes toronyház Szegeden – ezzel a címmel jelent meg az a bizonyos cikk 1967. január 22-én reggel. A grandiózus tervek szerint 1970-re készült volna el, és eredetileg nem irodaház, hanem lakóépület lett volna.

 

A 66 méteres toronyházban 120, két-három szobás lakást szerettek volna kialakítani.

Az ország egyik legmagasabb lakóházának tervezéséhez fogtunk Zsebik József statikus és Kása Mihály gépésztervező kollégámmal együtt, Borvendég Béla, mint tanácsadó vesz részt az igényes munkában. A toronyház falait öntött technológiával, csúszó zsaluzással húzzák majd fel. Gondoltunk a lakók kényelmére a közlekedésben is: több gyorsliftet tervezünk – nyilatkozta Szebellei Mihály tervező annak idején a lapnak.

37339
Az akkor még Tisza Áruház néven futó Centrum mellé tervezett monstrum egy korabeli terven.

De nem csak a lakók kedvében akartak járni,

felépültekor a Belváros második legmagasabb épületének tetejére panorámás körkilátót és presszót is terveztek.

Aztán szépen lassan visszább vettek az elképzelésekből, és végül csak tíz emeletesnek épült meg az olajos irodaház, ami a mai napig sokaknak szúrja a szemét a város közepén, de az is igaz, hogy ennél eredetibb korlenyomatot el nem lehet képzelni.