Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?

A napokban lenne 160 éves a szegedi vasúti híd, melyet a kor legmodernebbjének mondtak. Az, hogy tényleg az volt-e, sosem fog kiderülni, de valószínűleg ugyanakkora az igazságtartalma, mint annak, hogy a magyarok találták fel a csuklós buszt.

Tegnap szó volt a híd megépítésének körülményeiről: arról, milyen elképzelések álltak egymással szemben, hogy ki építette meg a hidat, és hogy ehhez milyen érdekes, valóban újnak számító módszereket vetettek be. Most nem is a hídról magáról fog szó esni, hanem egy dokumentumról, melyben a híd tervező főmérnöke, Ernest Cézanne rengeteg oldalon keresztül fejtegeti, hogyan is fogja felépíteni ezt a csodás műtárgyat. Ebben a mappában tárolta a hídról készített 42 rajzot is. Mi most ezekből válogatunk.

 

Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd

 

A híd oldal- és felülnézete 1855-ben. A híd és a meder közötti vonal jelöli az évi vízszintet, melyhez képest közel 8 méterrel feljebbre szabta meg a hidat az építtető Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság.

 

A tervezés egyik első fázisa a különböző felmérések elkészítése volt: itt a Tisza vízállása látható 1845-ben, illetve 1851. és 1858. között, havi bontásban. Vizsgálták továbbá a vízhozamot, folyási sebességet és a víz szélét a partokon különböző vízszintek esetén.

Continue reading “Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?”

Hirdetés
Hirdetés
Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd

Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd

Két okból is vashídnak hívták: egyrészt vasúti híd volt, másrészt zömében vasból készült, vagyis acélból. 160 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a forgalom Európa legmodernebb vasúti hídján, a szegedin. A híd 86 éven át szolgálta a kontinens legendás vasútját, öt éven keresztül még az Orient expressz is átkelt rajta a Párizs és Várna közti több ezer kilométeres útján. Mára azonban a legtöbb szegedi nem is tudja, hogy valaha létezett, hiszen már több, mint 74 éve, hogy beledőlt a Tiszába, majd sosem épült újjá.

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

A nap, amikor Szerbia elfoglalta Újszegedet

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még bőven folyt az első világháború, de hazánk már rég nem állt valami fényesen. November 13-án aláírták a Belgrádi egyezményt, amely jelentősen korlátozta Magyarország hadseregét, és kimondta, hogy segítenünk kell az antant hatalmak esetleges, területeinken való zavartalan áthaladását.

Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről

Így éltek nagyapáink – mesterségek a 100 éves Szegedről

Ha megkérdezünk ma valakit az utcán, hogy mi a foglalkozása, bizonyára nem halászt, gyékényest, papucsost, hajóépítőt, piaci kofát vagy kékfestőt fog mondani. Pedig a második világháborúig ezek voltak a legnépszerűbb szakmák Szegeden. Hogy ezek az emberek pontosan hol, mit és hogyan csináltak, most bemutatjuk.

Hirdetés

Hirdetés





 

26 kilométerre volt egy gyönyörű zsinagóga, de lebontották, hogy pártszékházat építsenek a helyére

26 kilométerre volt egy gyönyörű zsinagóga, de lebontották, hogy pártszékházat építsenek a helyére

A szegedi zsinagógát nemrég újították fel, erről több ízben is írtunk, volt azonban még egy, amit Baumhorn Lipót tervezett, a makói. Csakhogy ők nem voltak szerencsések, a 60-as években lebontották az épületet.

 

A magyarországi zsinagóga-építés atyja

 

Baumhorn Lipót a hazai zsinagóga-építés kiemelkedő alakja volt a századforduló környékén. Közel két tucat épületet tervezett csak az izraelitáknak, köztük a temesvári, egri és több fővárosi zsinagógát is. Munkásságának legnagyobb fókusza azonban Szegedre irányult, városunkban a következőket tervezte:

Továbbá a Régi Zsinagóga 1906-os kisebb módosításain és a Kass Vigadó 1916-os szállodává történő átalakításán is ő dolgozott.

Baumhorn azonban nem csak Szegeden dolgozott, Makón is alkotott egy felejthetetlent, amit aztán mégis elfelejtettettek az emberekkel.

 

Közel 300 éve költöztek az elsők

 

e0666b2847f6f7d72c28558d35d843a7.jpg
Makó térképe 1814-ben, középen a régi zsinagóga helye. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár / Hungaricana

Az 1810-es évekre veszélyessé, tűzbiztonságilag kifogásolhatóvá vált a környék, egy telekre ugyanis több ház is épült, melyek közt szűk sikátorokban közlekedtek. Ennek megoldására 1815-ben Fejérváry Ferenc mérnök elkészítette Makó első rendezési tervét, melyben az alapból íves, rendszertelen zsidó utcákat kiegyenesítette, egységes házhelyeket alakított ki. A tervet az 1821-es árvíz után hajtották végre, amikor is a zsidó házak jelentős része összedőlt.

Művelődéstörténetileg jelentős esemény volt, hogy az első magyar nyelvű prédikációt a makói zsinagógában tartották 1814. augusztus 2-án.

1.jpg
Löwenbach Benedek sütödéje a Deák Ferenc utcában egy 1951-es fotón. Fotó: Építész / Fortepan

 

A makói zsinagóga felhős története

 

A 20. század elejére a zsidóság létszáma már meghaladta az ezer főt (1910: 1928 fő, 1930: 2052 fő), így érhetően szűkössé vált az addig használt zsinagóga.
1907-ben tervpályázatot hirdettek egy új, nagyobb építésére, majd még abban az évben kihirdették győztesként Baumhorn Lipótot.

A templom számára az Eötvös utcában kijelölt helyet Németh Andor városi mérnök nem tartotta megfelelőnek: „Tessék elképzelni – mondotta – egy monumentális, 130 ezer koronás imaházat, benyomva az épülethez arányított szűk területre, vakolatot hullató és csúnya tűzfalak közé, amely úgy fog a szemlélőre hatni, hogy azért van ott, hogy levegő és világosság ne jusson a templomra.” A hitközség intézőbizottságának javasolta, hogy vásároljanak egy olyan telket, ahol érvényesülni képes a zsinagóga, erre azonban valamiért nem került sor.

A neológ stílusban megépült templom alapkövét 1911. október 5-én rakták le, felavatására pedig 1914. szeptember 2-án Kecskeméti Ármin főrabbi által került sor.
Az épület kupolája négy fapilléren nyugodott, falainak festése illett a keleties építészeti stílus ornamentikájához.

11. mak.jpg
Az épületről ez az egyetlen fennmaradt jó minőségű fotó. Fotó: Magyar Zsidó Levéltár

Az új, Baumhorn-féle zsinagóga harminc évvel elkészülte után, a második világháborúban megsérült, kupoláját nem állították helyre. A háború utáni években tárgyalások folytak, miként tudná a város hasznosítani az épületet. Felmerült, hogy színházként használják, ám ezt a hitközség akkori kántora kegyeleti okokra hivatkozva ellenezte. Hasonlóan elvetették a hangversenyterem ötletét is, majd végül 1965-ben az országos hitközpont a makói zsidóság megkérdezése nélkül 500 ezer forintért az épületet eladta a Kossuth termelőszövetkezetnek.
A zsinagóga története pedig hamarosan a végéhez ért, azt ugyanis

lebontották, hogy pártszékházat építsenek a helyére,

ahol ma a rendőrség működik.
Ha belegondolunk, a történet kicsit talán emlékeztet a szegedi Kálvária kápolnáéhoz, amit egy benzinkút építése miatt robbantottak fel szintén a 60-as években.

A ma rendőrségként használt egykori pártszékház.

 

Nyitókép: sulinet.hu

80 éve épült a város leghíresebb kapuja, a Porta Heroum

80 éve épült a város leghíresebb kapuja, a Porta Heroum

Nyolc évtizede épült fel a Gizella (ma Aradi vértanúk) tér hangulatát alapjaiban átszabó épület, mely a mai napra a város egyik leghíresebb látványossága lett. A város már a 20-as években, nemsokkal a háborút követően valamilyen formában emléket szeretett volna állítani az elesett szegedi hősöknek, azonban közel két évtizedbe tellett, mire a tervből lett is valami.

A te utcádban is járt villamos régen?

A te utcádban is járt villamos régen?

A szegedi villamoshálózat rengeteget változott az elmúlt több, mint 100 évben: 1908-as megnyílásakor a mára megmaradt vonalakon kívül még járt villamos Újszegedre és Petőfitelep felé is a Felső Tisza-parton például, de később épült vonal Dorozsmára és a mai Tisza teherpályaudvarra is. A hálózat legnagyobb nettó kiterjedését (azaz csak a vonalakat, nem pedig a különböző járatokat számolva) a hatvanas évekre érte. Ekkorra ugyanis már kiépültek a késői vonalak, mint az 1950-ben átadott 7-es, de még nem kezdték el felszámolni a ma már nem létezőket.