Bármily furán is hangzik – Budához, Pesthez és Óbudához hasonlóan – Szeged és Újszeged sokáig nem voltak egységesek, utóbbi önálló mezőváros volt. Az egyesülés pontosan ma 140 éve, 1880. június 5-én történt meg.
Emlékszik még valaki a jó öreg 6-os villamosra?
Jelenleg négy villamosvonal létezik Szegeden, a múlt században azonban, amikor még ez volt a legnépszerűbb közlekedési eszköz, volt több is. Az 5-ösre és 7-esre mindenki meleg nosztalgiával mosolyog vissza, a 6-os és 8-as számmal ellátott villamoskocsik azonban már kevesebbek emlékezetében vannak csak meg. Előbbi 1950. június 1-ével kezdte meg szolgálatát.
A centimétereken múló Szeged
Szegedet az elmúlt két évszázadban egy, az 1879-es árvíz pusztította csak el, több másik évszám is volt azonban, amikor komoly esélyek voltak arra, hogy a katasztrófa újra megtörténik. 1970-ben egy közel száz éves, elavult partfal és megszámlálhatatlan hősként viselkedő férfi és nő tetteinek volt köszönhető, hogy a Tisza legfeljebb faágakat, és nem a szegedi házak tetejét vitte magával dél felé.
A leomlott dorozsmai szélmalom
1970 tavaszán omlott össze az utolsó szegedi szélmalom.
Az első igazi lakótelep első igazi buszjárata
1970. január 19-én indult meg a forgalom a tarjáni 9-es buszjáraton.
70 éves a gyár, amiben szinte csak nők dolgoztak
A Szegedi Textilművek átadásakor, 1950 januárjában, a kontinens egyik legmodernebbje volt, legalábbis a propaganda sajtó ezt mondta. 1950 januárjában, azaz hetven éve adták át.
A soha meg nem épült szegedi zenepalota
A századfordulót követően a város zeneiskolát akart építeni. Egyedül a pályázatra érkezett tervek maradtak fenn, a projektből semmi sem lett.
András, lelépne egy pillanatra?
Daruval szedték le helyéről a gondolkodót, hogy új alapzatot faragjanak neki.
70 éves a Honvéd tér református temploma
Miért épült újabb református templom Szegeden, és miért lett ilyen szögletes?
115 éve a belvárosi panorámában – ünnepel a szegedi víztorony
A város egyik legszebb épületeként tartják számon, szinte az összes útikönyvben szerepel must-see látnivalóként, mégis a Belváros szélén, viszonylagos távolságban épült fel Szeged többi ékkövétől. Nem turistacélpontnak tervezték ugyanis, hanem egyszerű víztoronynak, a korra jellemző külső adottságokkal. Víz azóta is van benne, néha civilek is fellépcsőzhetnek, hogy a mélybe tekintve fürkészhessék városukat a városháza tornyától a Szent Mihály utca sarkán álló foghíjtelken át egészen a távoli panelmezőkig. 1904. november 26-án töltötték fel először a Szent István téren magasodó víztornyot.
A szegedi kápolna, amit háromszor építettek fel
1929. november 17-én szentelték fel a mai napig a Lechner téren álló Szent Rozália kápolnát, amit egyszer, fél évszázaddal korábban már felszenteltek, és ami korábbi formájában már 1739-re elkészült. Nem mindennapi épületről beszélünk tehát, íme a története.
Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben
Még 2018 áprilisában írtam róla, hogy előkerült néhány elég menő fénykép egy makettről, ami egy meg nem épült komplexumot ábrázol. Azt, amelyet 1975-ben terveztek a Szegedi Közlekedési Vállalat számára, és amelyben összevonták volna a Pulz utcai villamosremízt a Csáky utcai trolibuszgarázzsal, értelemszerűen (mivel jóval nagyobb a területe) utóbbi helyszínen.
Amikor őrség állt a Széchenyi téren
Az első világháború során, az őszirózsás forradalmat követően, illetve annak hatására több ellenkormány is létrejött Magyarországon. Az első Aradon, az utolsó Budapesten, a kettő között azonban volt három szegedi is. Így jöttek el azok a napok, amikor számos minisztérium ülte a Széchenyi téri törvényszéki palotát, melynek bejáratát őrök vigyázták.
Ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyünk, hanem a népért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg
1956. október 16-án az ország történelmének egyik legfontosabb helyszínévé változott a szegedi bölcsészkar Auditorium Maximum tanterme, amely a forradalom eseményeinek bölcsője lett.
Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk
A második világháború idején hetvenkét alkalommal fújtak légiriadót Szegeden, nem volt különlegesség a szirénák hangja a városban. Valódi veszély azonban szinte sosem volt, egészen 1944-ig, amikor is a támadásokat megtervező amerikai tisztek térképein is szerepelt már a város, mint célpont. A cél szerencsére nem Szeged elpusztítása volt, mindössze gazdasági és közlekedési szempontból történő gyengítése, hogy a város minél kevésbé tudja kiszolgálni a szövetséges hatalmakat, és elvágják a Bécs és a Balkán közötti kapcsolatot nyújtó vasúti infrastruktúránkat, de még így is hatalmas károkat szenvedett a város. Szegeden több, mint 1000 épület sérült meg, százak vesztek oda, és két híddal lett kevesebb, mire véget ért a háború.
Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál
De maga a térkép sem könnyíti meg az eligazodást, ezen a sematikus ábrán ugyanis úgy szerepel a liget, hogy azt hosszú másodpercekig észre sem lehet venni. Egyedül az úthálózat gyanús, de igen, ahol a kis jármű piktogrammok vannak, az az újszegedi liget. Az ábra az 1968. december 15-i Délmagyarország harmadik oldalának tetején jelent meg, felhívva a figyelmet arra, hogy december 20-tól változik a közlekedési rend.
125 éves az Anna-kút ikonikus óriáspalotája
Kétségkívül Szeged egyik leghíresebb régi épülete a MÁV tulajdonában álló igazgatósági épület, mely 1894. július 14-én kapta meg lakhatási engedélyét. A MÁV Igazgatóság története.
75 éve indult az első vonat Szegedről
Méretes szerelvény volt, mégsem a kényelem volt rajta az első szempont. Harmadosztályúnak sem mondható fedélzetén egészen pontosan 3199 fő zötyögött azon a bizonyos vasárnapon. Másnap már Kassán haladt át, majd kedden megérkezett a végállomásra, Auschwitz-Birkenauba. 1944. június 25-ét írunk.
A szegedi városrész, ami vett magának egy saját hidat
Azt elég nehéz megszámolni, hogy hány szegedi városrésznek van saját hídja, hiszen a hidak általában nem városrészeken belül, hanem azok között ívelnek. A Belvárosi híd nevéhez hűen a Belvárossal köti össze Újszegedet, a Bertalan híd pedig Felsővárossal. Ott van még persze az Izabella híd is Újrókus és a névtelen ipari területek között, de az azért mégiscsak egy felüljáró inkább. Olyan városrész azonban csakis egy van, ami saját pénzén vett volna magának egy hidat: Tápé.
120 éves a szegedi futball
Szegedi Atlétikai Klub néven alapították városunk első labdarúgócsapatát 1899-ben.
Ahol újjászületett Szeged felrobbantott hídja
1944-ben felrobbantották a szegedi közúti hidat, de részben még a mai napig él.
És akkor egy szép vasárnapon kiadták a parancsot a szegedi gettóra
1944. május 14-én elindult az első vonat Auschwitzbe. A Nyíregyházáról a lengyel városba tartó közel félezer kilométeres utat szűkös marhavagonokban tették meg az addigra már emberségüktől megfosztott zsidók. Ezen a héten azonban valami más is történt, pár száz kilométerre Nyíregyházától. Ugyanis 17-én Szeged városában megszületett az a polgármesteri rendelet, amely elrendelte, hogy zsidókat gettókba kell elzárni. De ne siessünk ennyire előre.
Olajfúrótorony volt Szeged mellett, most kilátó a Cserhát tetején
Igen, jól olvastad a címet. Egészen érdekes módon született újjá egy fémtorony valamivel több, mint ötven évvel ezelőtt. Elmeséljük, hogyan.
Hol a csillagod, zsidó?!
Mindnyájan tudjuk jól mi történt 1944-ben. Zsidók százezreit vitték el csak tőlünk, világszerte pedig milliók estek áldozatul. Arról azonban sokkal kevesebbszer esik szó, hogy egy-egy kisebb földrajzi egységet hogyan érintett a történelem. Hiába ül az ember történelemórán Szegeden, nem tanul egy szót sem a nagy árvízről vagy arról, hol is szavalt pontosan Kossuth. Így hát most röviden betekintést nyerhetünk, hogyan is került egy áprilisi szerdával nagy, sárga színű csillag sok ezer szegedi kabátjára.
Megsértődött arab országok szülték a szegedi trolibuszt
1979. április 29-én olyan dolog történt Szegeden, ami azelőtt évtizedeken át nem: megnyílt egy új közlekedési üzemág, a trolibusz. Erre sokáig szinte semmiféle esélyt nem látott senki, de aztán egy nagy gazdasági átalakulás végett elkerülhetetlenné vált.
