50 éve indult a 6-os villamos. Hogy hanyas?

Emlékszik még valaki a jó öreg 6-os villamosra?

Jelenleg négy villamosvonal létezik Szegeden, a múlt században azonban, amikor még ez volt a legnépszerűbb közlekedési eszköz, volt több is. Az 5-ösre és 7-esre mindenki meleg nosztalgiával mosolyog vissza, a 6-os és 8-as számmal ellátott villamoskocsik azonban már kevesebbek emlékezetében vannak csak meg. Előbbi 1950. június 1-ével kezdte meg szolgálatát.

A métereken múló

A centimétereken múló Szeged

Szegedet az elmúlt két évszázadban egy, az 1879-es árvíz pusztította csak el, több másik évszám is volt azonban, amikor komoly esélyek voltak arra, hogy a katasztrófa újra megtörténik. 1970-ben egy közel száz éves, elavult partfal és megszámlálhatatlan hősként viselkedő férfi és nő tetteinek volt köszönhető, hogy a Tisza legfeljebb faágakat, és nem a szegedi házak tetejét vitte magával dél felé.

115 éve a belvárosi panorámában – ünnepel a szegedi víztorony

115 éve a belvárosi panorámában – ünnepel a szegedi víztorony

A város egyik legszebb épületeként tartják számon, szinte az összes útikönyvben szerepel must-see látnivalóként, mégis a Belváros szélén, viszonylagos távolságban épült fel Szeged többi ékkövétől. Nem turistacélpontnak tervezték ugyanis, hanem egyszerű víztoronynak, a korra jellemző külső adottságokkal. Víz azóta is van benne, néha civilek is fellépcsőzhetnek, hogy a mélybe tekintve fürkészhessék városukat a városháza tornyától a Szent Mihály utca sarkán álló foghíjtelken át egészen a távoli panelmezőkig. 1904. november 26-án töltötték fel először a Szent István téren magasodó víztornyot.

Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben

Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben

Még 2018 áprilisában írtam róla, hogy előkerült néhány elég menő fénykép egy makettről, ami egy meg nem épült komplexumot ábrázol. Azt, amelyet 1975-ben terveztek a Szegedi Közlekedési Vállalat számára, és amelyben összevonták volna a Pulz utcai villamosremízt a Csáky utcai trolibuszgarázzsal, értelemszerűen (mivel jóval nagyobb a területe) utóbbi helyszínen.

Amikor őrség állt a Széchenyi téren

Amikor őrség állt a Széchenyi téren

Az első világháború során, az őszirózsás forradalmat követően, illetve annak hatására több ellenkormány is létrejött Magyarországon. Az első Aradon, az utolsó Budapesten, a kettő között azonban volt három szegedi is. Így jöttek el azok a napok, amikor számos minisztérium ülte a Széchenyi téri törvényszéki palotát, melynek bejáratát őrök vigyázták.

Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

A második világháború idején hetvenkét alkalommal fújtak légiriadót Szegeden, nem volt különlegesség a szirénák hangja a városban. Valódi veszély azonban szinte sosem volt, egészen 1944-ig, amikor is a támadásokat megtervező amerikai tisztek térképein is szerepelt már a város, mint célpont. A cél szerencsére nem Szeged elpusztítása volt, mindössze gazdasági és közlekedési szempontból történő gyengítése, hogy a város minél kevésbé tudja kiszolgálni a szövetséges hatalmakat, és elvágják a Bécs és a Balkán közötti kapcsolatot nyújtó vasúti infrastruktúránkat, de még így is hatalmas károkat szenvedett a város. Szegeden több, mint 1000 épület sérült meg, százak vesztek oda, és két híddal lett kevesebb, mire véget ért a háború.

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

De maga a térkép sem könnyíti meg az eligazodást, ezen a sematikus ábrán ugyanis úgy szerepel a liget, hogy azt hosszú másodpercekig észre sem lehet venni. Egyedül az úthálózat gyanús, de igen, ahol a kis jármű piktogrammok vannak, az az újszegedi liget. Az ábra az 1968. december 15-i Délmagyarország harmadik oldalának tetején jelent meg, felhívva a figyelmet arra, hogy december 20-tól változik a közlekedési rend.

A szegedi városrész, ami vett magának egy hidat

A szegedi városrész, ami vett magának egy saját hidat

Azt elég nehéz megszámolni, hogy hány szegedi városrésznek van saját hídja, hiszen a hidak általában nem városrészeken belül, hanem azok között ívelnek. A Belvárosi híd nevéhez hűen a Belvárossal köti össze Újszegedet, a Bertalan híd pedig Felsővárossal. Ott van még persze az Izabella híd is Újrókus és a névtelen ipari területek között, de az azért mégiscsak egy felüljáró inkább. Olyan városrész azonban csakis egy van, ami saját pénzén vett volna magának egy hidat: Tápé.

És akkor egy szép vasárnapon kiadták a parancsot a szegedi gettóra

És akkor egy szép vasárnapon kiadták a parancsot a szegedi gettóra

1944. május 14-én elindult az első vonat Auschwitzbe. A Nyíregyházáról a lengyel városba tartó közel félezer kilométeres utat szűkös marhavagonokban tették meg az addigra már emberségüktől megfosztott zsidók. Ezen a héten azonban valami más is történt, pár száz kilométerre Nyíregyházától. Ugyanis 17-én Szeged városában megszületett az a polgármesteri rendelet, amely elrendelte, hogy zsidókat gettókba kell elzárni. De ne siessünk ennyire előre.

Hol a csillagod, zsidó?!

Hol a csillagod, zsidó?!

Mindnyájan tudjuk jól mi történt 1944-ben. Zsidók százezreit vitték el csak tőlünk, világszerte pedig milliók estek áldozatul. Arról azonban sokkal kevesebbszer esik szó, hogy egy-egy kisebb földrajzi egységet hogyan érintett a történelem. Hiába ül az ember történelemórán Szegeden, nem tanul egy szót sem a nagy árvízről vagy arról, hol is szavalt pontosan Kossuth. Így hát most röviden betekintést nyerhetünk, hogyan is került egy áprilisi szerdával nagy, sárga színű csillag sok ezer szegedi kabátjára.