Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben

Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben

Még 2018 áprilisában írtam róla, hogy előkerült néhány elég menő fénykép egy makettről, ami egy meg nem épült komplexumot ábrázol. Azt, amelyet 1975-ben terveztek a Szegedi Közlekedési Vállalat számára, és amelyben összevonták volna a Pulz utcai villamosremízt a Csáky utcai trolibuszgarázzsal, értelemszerűen (mivel jóval nagyobb a területe) utóbbi helyszínen.

Amikor őrség állt a Széchenyi téren

Amikor őrség állt a Széchenyi téren

Az első világháború során, az őszirózsás forradalmat követően, illetve annak hatására több ellenkormány is létrejött Magyarországon. Az első Aradon, az utolsó Budapesten, a kettő között azonban volt három szegedi is. Így jöttek el azok a napok, amikor számos minisztérium ülte a Széchenyi téri törvényszéki palotát, melynek bejáratát őrök vigyázták.

Hirdetés
Hirdetés
Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

A második világháború idején hetvenkét alkalommal fújtak légiriadót Szegeden, nem volt különlegesség a szirénák hangja a városban. Valódi veszély azonban szinte sosem volt, egészen 1944-ig, amikor is a támadásokat megtervező amerikai tisztek térképein is szerepelt már a város, mint célpont. A cél szerencsére nem Szeged elpusztítása volt, mindössze gazdasági és közlekedési szempontból történő gyengítése, hogy a város minél kevésbé tudja kiszolgálni a szövetséges hatalmakat, és elvágják a Bécs és a Balkán közötti kapcsolatot nyújtó vasúti infrastruktúránkat, de még így is hatalmas károkat szenvedett a város. Szegeden több, mint 1000 épület sérült meg, százak vesztek oda, és két híddal lett kevesebb, mire véget ért a háború.

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

De maga a térkép sem könnyíti meg az eligazodást, ezen a sematikus ábrán ugyanis úgy szerepel a liget, hogy azt hosszú másodpercekig észre sem lehet venni. Egyedül az úthálózat gyanús, de igen, ahol a kis jármű piktogrammok vannak, az az újszegedi liget. Az ábra az 1968. december 15-i Délmagyarország harmadik oldalának tetején jelent meg, felhívva a figyelmet arra, hogy december 20-tól változik a közlekedési rend.

A szegedi városrész, ami vett magának egy hidat

A szegedi városrész, ami vett magának egy saját hidat

Azt elég nehéz megszámolni, hogy hány szegedi városrésznek van saját hídja, hiszen a hidak általában nem városrészeken belül, hanem azok között ívelnek. A Belvárosi híd nevéhez hűen a Belvárossal köti össze Újszegedet, a Bertalan híd pedig Felsővárossal. Ott van még persze az Izabella híd is Újrókus és a névtelen ipari területek között, de az azért mégiscsak egy felüljáró inkább. Olyan városrész azonban csakis egy van, ami saját pénzén vett volna magának egy hidat: Tápé.

Hirdetés

Hirdetés





 

Egyszer terveztek Szegedre egy 22 emeletes toronyházat

Egyszer terveztek Szegedre egy 22 emeletes toronyházat

1967 januárjában megjelent egy cikk a Délmagyarországban, mely szerint a következő években felépül egy huszonkét emeletes toronyház Szegeden. A történetben több szép fordulat volt, és nem kevés meglepődéssel járt, főleg ha azt nézzük, hová tervezték az épületet, de mégis, talán a legkevésbé várt dolog, amit most leírhatok az az, hogy ez az épület végül meg is épült.

Mit keres a szegedi Centrum Áruház egy budapesti kerület egyik eldugott utcájában?

Van egy sziget a Dunán, a Csepel-sziget, ami nem az a hagyományos értelemben vett sziget, hiszen nem egy óceán közepén van pálmafákkal, hanem Pest megyében. Vannak rajta kisebb-nagyobb települések, úgy mint a legdélebbi, Makád, vagy a legészakabbi, Csepel. Utóbbi nem is igazán település, hiszen nem önálló, hanem Budapest 21. kerülete. Itt gyártották régen szinte az összes biciklit, amiket ma már csak az idősek (vagy a régiségeket kedvelők) használnak.

Minden, amit tudni akartál a szegedi közvilágítás izgalmas történetéről

Minden, amit tudni akartál a szegedi közvilágítás izgalmas történetéről

Mi világított Szeged utcáin 190 évvel ezelőtt? És 120 éve? Tényleg voltak emberek, akiknek az volt a foglalkozásuk, hogy fel és le oltogassák az utcai lámpákat? Mi a fene az a légszesz? Mit keresett négy évtizeden át egy francia üzletember kezében a szegedi közvilágítás? Most megpróbálunk minden kérdésre választ adni, megnézzük, honnan jött és hogyan lett Szegednek közvilágítása.

50 éve szűnt meg az újszegedi villamos

43339938_941531682699292_6909649514999578624_o

1969. január 31-e szomorú nap volt sok újszegedi számára, ezen a napon kelt át ugyanis utoljára villamos a hídon. Az utolsó sínszálakat 1971-ben szedték fel a Híd utcán, ezzel pedig Budapest maradt az egyetlen magyar város, ahol villamos szel át folyót.

Continue reading “50 éve szűnt meg az újszegedi villamos”

Városházát is terveztek a Centrum gödör helyére, de végül szeméttelep lett belőle

A Centrum gödör sokáig Szeged szégyenfoltjaként volt említve a helyi sajtóban. Az elmúlt évtizedekben rengetegszer jelent meg akár címlapon is, hogy végre eltűnik, és épül valami a helyére, ez azonban sosem történt meg.

Continue reading “Városházát is terveztek a Centrum gödör helyére, de végül szeméttelep lett belőle”