De maga a térkép sem könnyíti meg az eligazodást, ezen a sematikus ábrán ugyanis úgy szerepel a liget, hogy azt hosszú másodpercekig észre sem lehet venni. Egyedül az úthálózat gyanús, de igen, ahol a kis jármű piktogrammok vannak, az az újszegedi liget. Az ábra az 1968. december 15-i Délmagyarország harmadik oldalának tetején jelent meg, felhívva a figyelmet arra, hogy december 20-tól változik a közlekedési rend.
Kétségkívül Szeged egyik leghíresebb régi épülete a MÁV tulajdonában álló igazgatósági épület, mely 1894. július 14-én kapta meg lakhatási engedélyét. A MÁV Igazgatóság története.
Méretes szerelvény volt, mégsem a kényelem volt rajta az első szempont. Harmadosztályúnak sem mondható fedélzetén egészen pontosan 3199 fő zötyögött azon a bizonyos vasárnapon. Másnap már Kassán haladt át, majd kedden megérkezett a végállomásra, Auschwitz-Birkenauba. 1944. június 25-ét írunk.
Azt elég nehéz megszámolni, hogy hány szegedi városrésznek van saját hídja, hiszen a hidak általában nem városrészeken belül, hanem azok között ívelnek. A Belvárosi híd nevéhez hűen a Belvárossal köti össze Újszegedet, a Bertalan híd pedig Felsővárossal. Ott van még persze az Izabella híd is Újrókus és a névtelen ipari területek között, de az azért mégiscsak egy felüljáró inkább. Olyan városrész azonban csakis egy van, ami saját pénzén vett volna magának egy hidat: Tápé.
Szegedi Atlétikai Klub néven alapították városunk első labdarúgócsapatát 1899-ben.
1944-ben felrobbantották a szegedi közúti hidat, de részben még a mai napig él.
Van egy sziget a Dunán, a Csepel-sziget, ami nem az a hagyományos értelemben vett sziget, hiszen nem egy óceán közepén van pálmafákkal, hanem Pest megyében. Vannak rajta kisebb-nagyobb települések, úgy mint a legdélebbi, Makád, vagy a legészakabbi, Csepel. Utóbbi nem is igazán település, hiszen nem önálló, hanem Budapest 21. kerülete. Itt gyártották régen szinte az összes biciklit, amiket ma már csak az idősek (vagy a régiségeket kedvelők) használnak.
1969. január 31-e szomorú nap volt sok újszegedi számára, ezen a napon kelt át ugyanis utoljára villamos a hídon. Az utolsó sínszálakat 1971-ben szedték fel a Híd utcán, ezzel pedig Budapest maradt az egyetlen magyar város, ahol villamos szel át folyót.
Ugyanis 1974. január 14-én adták át Szegednek az Ikarus 260-as típusának első darabjait a Széchenyi téren.
90 évvel ezelőtt szokatlan hírektől zengett a helyi sajtó Szegeden, felröppent ugyanis annak a híre, hogy az amerikai General Motors, amely mára a világ legnagyobb autógyártója, üzemet tervez építeni Magyarországon.
Continue reading “Majdnem Szegedre jött a világ legnagyobb autógyára”
A Centrum gödör sokáig Szeged szégyenfoltjaként volt említve a helyi sajtóban. Az elmúlt évtizedekben rengetegszer jelent meg akár címlapon is, hogy végre eltűnik, és épül valami a helyére, ez azonban sosem történt meg.
Continue reading “Városházát is terveztek a Centrum gödör helyére, de végül szeméttelep lett belőle”
50 évvel ezelőtt, 1968. december 19-én reggel hatalmas lángnyelvekkel kitört az algyői olajmezők 168-as számú kútja. Ez volt a magyar olajkitermelés legsúlyosabb katasztrófája. De mit történt pontosan?
Két okból is vashídnak hívták: egyrészt vasúti híd volt, másrészt zömében vasból készült, vagyis acélból. 160 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a forgalom Európa legmodernebb vasúti hídján, a szegedin. A híd 86 éven át szolgálta a kontinens legendás vasútját, öt éven keresztül még az Orient expressz is átkelt rajta a Párizs és Várna közti több ezer kilométeres útján. Mára azonban a legtöbb szegedi nem is tudja, hogy valaha létezett, hiszen már több, mint 74 éve, hogy beledőlt a Tiszába, majd sosem épült újjá.
A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.
1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.
Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még bőven folyt az első világháború, de hazánk már rég nem állt valami fényesen. November 13-án aláírták a Belgrádi egyezményt, amely jelentősen korlátozta Magyarország hadseregét, és kimondta, hogy segítenünk kell az antant hatalmak esetleges, területeinken való zavartalan áthaladását.
