115 éve a belvárosi panorámában – ünnepel a szegedi víztorony

115 éve a belvárosi panorámában – ünnepel a szegedi víztorony

A város egyik legszebb épületeként tartják számon, szinte az összes útikönyvben szerepel must-see látnivalóként, mégis a Belváros szélén, viszonylagos távolságban épült fel Szeged többi ékkövétől. Nem turistacélpontnak tervezték ugyanis, hanem egyszerű víztoronynak, a korra jellemző külső adottságokkal. Víz azóta is van benne, néha civilek is fellépcsőzhetnek, hogy a mélybe tekintve fürkészhessék városukat a városháza tornyától a Szent Mihály utca sarkán álló foghíjtelken át egészen a távoli panelmezőkig. 1904. november 26-án töltötték fel először a Szent István téren magasodó víztornyot.

Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben

Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben

Még 2018 áprilisában írtam róla, hogy előkerült néhány elég menő fénykép egy makettről, ami egy meg nem épült komplexumot ábrázol. Azt, amelyet 1975-ben terveztek a Szegedi Közlekedési Vállalat számára, és amelyben összevonták volna a Pulz utcai villamosremízt a Csáky utcai trolibuszgarázzsal, értelemszerűen (mivel jóval nagyobb a területe) utóbbi helyszínen.

Amikor őrség állt a Széchenyi téren

Amikor őrség állt a Széchenyi téren

Az első világháború során, az őszirózsás forradalmat követően, illetve annak hatására több ellenkormány is létrejött Magyarországon. Az első Aradon, az utolsó Budapesten, a kettő között azonban volt három szegedi is. Így jöttek el azok a napok, amikor számos minisztérium ülte a Széchenyi téri törvényszéki palotát, melynek bejáratát őrök vigyázták.

Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

A második világháború idején hetvenkét alkalommal fújtak légiriadót Szegeden, nem volt különlegesség a szirénák hangja a városban. Valódi veszély azonban szinte sosem volt, egészen 1944-ig, amikor is a támadásokat megtervező amerikai tisztek térképein is szerepelt már a város, mint célpont. A cél szerencsére nem Szeged elpusztítása volt, mindössze gazdasági és közlekedési szempontból történő gyengítése, hogy a város minél kevésbé tudja kiszolgálni a szövetséges hatalmakat, és elvágják a Bécs és a Balkán közötti kapcsolatot nyújtó vasúti infrastruktúránkat, de még így is hatalmas károkat szenvedett a város. Szegeden több, mint 1000 épület sérült meg, százak vesztek oda, és két híddal lett kevesebb, mire véget ért a háború.

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

De maga a térkép sem könnyíti meg az eligazodást, ezen a sematikus ábrán ugyanis úgy szerepel a liget, hogy azt hosszú másodpercekig észre sem lehet venni. Egyedül az úthálózat gyanús, de igen, ahol a kis jármű piktogrammok vannak, az az újszegedi liget. Az ábra az 1968. december 15-i Délmagyarország harmadik oldalának tetején jelent meg, felhívva a figyelmet arra, hogy december 20-tól változik a közlekedési rend.

A szegedi városrész, ami vett magának egy hidat

A szegedi városrész, ami vett magának egy saját hidat

Azt elég nehéz megszámolni, hogy hány szegedi városrésznek van saját hídja, hiszen a hidak általában nem városrészeken belül, hanem azok között ívelnek. A Belvárosi híd nevéhez hűen a Belvárossal köti össze Újszegedet, a Bertalan híd pedig Felsővárossal. Ott van még persze az Izabella híd is Újrókus és a névtelen ipari területek között, de az azért mégiscsak egy felüljáró inkább. Olyan városrész azonban csakis egy van, ami saját pénzén vett volna magának egy hidat: Tápé.

És akkor egy szép vasárnapon kiadták a parancsot a szegedi gettóra

És akkor egy szép vasárnapon kiadták a parancsot a szegedi gettóra

1944. május 14-én elindult az első vonat Auschwitzbe. A Nyíregyházáról a lengyel városba tartó közel félezer kilométeres utat szűkös marhavagonokban tették meg az addigra már emberségüktől megfosztott zsidók. Ezen a héten azonban valami más is történt, pár száz kilométerre Nyíregyházától. Ugyanis 17-én Szeged városában megszületett az a polgármesteri rendelet, amely elrendelte, hogy zsidókat gettókba kell elzárni. De ne siessünk ennyire előre.

Hol a csillagod, zsidó?!

Hol a csillagod, zsidó?!

Mindnyájan tudjuk jól mi történt 1944-ben. Zsidók százezreit vitték el csak tőlünk, világszerte pedig milliók estek áldozatul. Arról azonban sokkal kevesebbszer esik szó, hogy egy-egy kisebb földrajzi egységet hogyan érintett a történelem. Hiába ül az ember történelemórán Szegeden, nem tanul egy szót sem a nagy árvízről vagy arról, hol is szavalt pontosan Kossuth. Így hát most röviden betekintést nyerhetünk, hogyan is került egy áprilisi szerdával nagy, sárga színű csillag sok ezer szegedi kabátjára.

Egyszer terveztek Szegedre egy 22 emeletes toronyházat

Egyszer terveztek Szegedre egy 22 emeletes toronyházat

1967 januárjában megjelent egy cikk a Délmagyarországban, mely szerint a következő években felépül egy huszonkét emeletes toronyház Szegeden. A történetben több szép fordulat volt, és nem kevés meglepődéssel járt, főleg ha azt nézzük, hová tervezték az épületet, de mégis, talán a legkevésbé várt dolog, amit most leírhatok az az, hogy ez az épület végül meg is épült.

Mit keres a szegedi Centrum Áruház egy budapesti kerület egyik eldugott utcájában?

Van egy sziget a Dunán, a Csepel-sziget, ami nem az a hagyományos értelemben vett sziget, hiszen nem egy óceán közepén van pálmafákkal, hanem Pest megyében. Vannak rajta kisebb-nagyobb települések, úgy mint a legdélebbi, Makád, vagy a legészakabbi, Csepel. Utóbbi nem is igazán település, hiszen nem önálló, hanem Budapest 21. kerülete. Itt gyártották régen szinte az összes biciklit, amiket ma már csak az idősek (vagy a régiségeket kedvelők) használnak.

Minden, amit tudni akartál a szegedi közvilágítás izgalmas történetéről

Minden, amit tudni akartál a szegedi közvilágítás izgalmas történetéről

Mi világított Szeged utcáin 190 évvel ezelőtt? És 120 éve? Tényleg voltak emberek, akiknek az volt a foglalkozásuk, hogy fel és le oltogassák az utcai lámpákat? Mi a fene az a légszesz? Mit keresett négy évtizeden át egy francia üzletember kezében a szegedi közvilágítás? Most megpróbálunk minden kérdésre választ adni, megnézzük, honnan jött és hogyan lett Szegednek közvilágítása.